Amikor kicsi voltam, és nem akartam megenni valamit, akkor a konyhában található fikusz földjébe temettem el a nemkívánatos falatokat. A növénynek nem ártott, anyu is boldog volt, és azért persze én sem haltam éhen. A sajátjaim is szerettek kajával a kezükben mászkálni, hogy aztán a kabátzsebben, ágy mögött vagy asztal alatt felejtsék, amikor megunták a falatozást. Nincs is talán kisgyerekes otthon, ahol ez ne fordult volna még elő. De persze mindig vannak gyerekek, akik sokkal kreatívabbak, mint az átlag.
“A lányom meglehetősen válogatós, így amikor egy nap az összes rántotthusi-szelet elfogyott a tányérjáról, szó szerint a mennyekben jártam. Egészen addig, míg rá nem döbbentem, hogy evés közben nem tévézni szaladt be a nappaliba, hanem azért, hogy a szőnyeg alá rejtse a megrágott falatokat.”
“Egyedül nevelem a lányom, így ritkán hajtjuk fel a WC-deszkát. Ám egy nap takarítás közben ez is megtörtént, és láttam, hogy a WC-csésze pereme szép sorban ki van rakva mazsolaszemekkel. Apró fogkrémpöttyökre ragasztotta, nehogy elmozduljanak.”
“A konyha plafonján, pont a gyerek etetőszéke fölött van egy adag paradicsomos tészta. Mivel négy méter a belmagasság, rejtély, hogyan tudta oda felvarázsolni.”
“A kétéves fiam mindig lelkesen segít kipakolni, amikor hazaérünk a bevásárlásból, csak éppen mindent más helyre tesz, mint ahogyan kellene. Hogy ne vegyem el a kedvét, hagyom neki – de nagyon résen kell lennem, különben meglepő helyekre kerülnek a dolgok. Tegnap például a férjem nagyot nézett, amikor be akart tenni egy adag mosnivaló ruhát, és egy csomag joghurtot talált a gép belsejében.”
“Amikor terhes voltam, a fiam mindig kaját rakott a köldökömbe, hogy »megetesse a kishúgát«. Egyszer egy teljes napig borsóval a köldökömben szaladgáltam, és csak délután 5-kor vettem észre, amikor a nőgyógyász a vizsgálat alatt rákérdezett ennek az okára.”
“A fiam rendszeresen a zoknijába teszi a sajtot, amikor nem akarja megenni. Ha úton vagyunk, akkor pedig a gumicsizmájába.”
“Sok évvel ezelőtt a fiam kedvenc étele a pirítós volt, de azért az feltűnő volt, mikor négy szelet is pillanatok alatt eltűnt a tányérjáról, és közölte, hogy még kér. Kiderült, hogy a videólejátszóba dugta a szeleteket. Azt mondta, éhes volt a gép.”
“A 20 hónapos fiam csokis müzlipelyhet tett a pelenkájába, és még tejet is öntött rá. Elég durván nézett ki, amikor elkezdett kifolyni, és tiszta maszat lett persze a lába. Elmondani nem tudom, milyen boldog voltam, amikor rájöttem, csak kajával van összekenve, és nem valami teljesen más szörnyűséggel.”
“Tegnap találtam egy almát a tévé mögött a polcon, ami úgy nézett ki, mintha lélegezne, mert annyi kukac nyüzsgött benne. Szerencsére nem hánytam, de egy egész flakon fertőtlenítőszert elhasználtam, és utána rögtön mentem zuhanyozni.”
“Egyszer találtam egy adag müzlit a cipőmben. Még tejet is öntött rá a lányom.”
“A lányom kedvenc játéka a sárgarépa teteje, amin van egy kis zöld rész. Úgy játszik velük, mintha emberek lennének, és elviszi az ágyába, beteszi a babaházba, a kicsi kocsikba. A bennem rejlő tisztaságmániás sikoltozik ezt látva, ráadásul alapelv nálunk, hogy nem játszunk a kajával. De ő annyira élvezi, hogy nem tudok nemet mondani. Így aztán nálunk a lakásban mindenütt rothadó, fonnyadt, szottyadt répadarabkákat találok.”
“Régen a fiam mindent az akváriumba dobott, vagy a hörcsögöknek. Mostanában a tiszta ruhák mögé dugja el, ami nem ízlik neki. Vagy csak egyszerűen szétkeni az ablakon.”
“Egyszer a lányom a postaládába tette be a szendvicset, amit nem akart megenni.”
“Az egész lakást elborítják a mazsoladarabok. A kanapé réseiben, az ágyamban, a melltartómban, még a bugyimban is találtam már. Csak a hároméves fiam eszik ilyet, szóval nem kérdés, ki okozza a káoszt.”
“A lányom az oviban ebéd közben mindig rak pár falatot a zsebébe is, hogy ha megéhezne később, legyen hová nyúlnia.”
“A fiam szeret a szekrényben dolgokat elrejteni, elraktározni későbbre – de mivel rájött, hogy én ezeket kidobom, amikor megtalálom, mindig új helyet keres az aktuális kincsének. Múltkor a cipős szekrényben találtam pár megrágott, nyálas kekszet. Persze a cipőmbe is került, amire csak akkor jöttem rá, amikor már felvettem. Iszonyatosan undorító volt.”
“Múlt héten találtam egy szelet csokit a szárítógépben. Szerintem a tesója elől rejtette oda.”
“A lányom a szájában szereti tartogatni a dolgokat. Volt már, hogy a háromórás délutáni alvás után derült ki, hogy egy adag borsó még mindig a szájában van az ebédből.”
“A legfurább hely, ahol eddig ételt láttam, a villa hegye. Minden más a mi családunkban teljesen normális.”
És a ti gyerekeitek hová szoktak ételmaradványokat rejteni? Írjátok meg kommentben!
Olvass még vicces sztorikat gyerekekről az NLCafén:
- 10 vicces babafotó, ami nem úgy sikerült, ahogy eltervezték
- Állatok, akik nagyon meglepték a gyerekeket – videó
- Egy rakás hülye ok, amiért bömbölnek a gyerekek – vicces fotók
