Az ABC News és a Washington Post közös felmérése szerint Clinton május óta először került hátrányba Trumppal szemben. A legújabb statisztikák szerint a biztos választók 46 százaléka szavazna a republikánusok színeiben induló ingatlanmogulra, míg az első Obama-kormány külügyminisztereként is szolgáló Clintonra 45 százalék adná a voksát. A felmérést készítő Langer Research Associates a pontosság kedvéért közölte, hogy az 1 százalékos különbség valójában 0,7 százalékot jelent, ami bőven a statisztikai hibahatáron belül van. Egy biztos: rendkívül szoros lesz az USA eddigi legrendhagyóbbnak tartott választása. A két “különutas” jelölt, Gary Johnson és Jill Stein 3, illetve 2 százalékot kap a felmérések szerint.
Trump május óta vezet először
Népszerűtlen jelöltek mindenfelé
Az idei választás több szempontból is rendhagyó: Clinton személyében a történelemben először állított ki valamelyik nagy párt női jelöltet, míg Trump a korábbi kampányok retorikáját cserélte le a valóságshow-kból ismert vulgárisabb, szókimondóbb nyelvezetre, amivel főként a kevésbé iskolázott fehér férfiak körében volt képes komolyabb támogatottságot összegyűjteni.
Mindkét jelölt kampányát botrányok terhelik: Clintont az emlékezetes “szerverügy” kapcsán támadják, az FBI ráadásul nemrég újból megnyitotta az aktákat. Nagyrészt ez áll annak hátterében, hogy az eddig magabiztosan vezető demokrata jelölt támogatottsága zuhanni kezdett. Trump esetében ennél többről van szó, ugyanis szinte nincs olyan társadalmi csoport, amelyikbe ne kötött volna bele, vagy ne tett volna rájuk nézve sértő megjegyzéseket. Az azonban biztos, hogy mindkét jelölt támogatottsága igen alacsony, a korábbi elnökjelöltekhez képest népszerűségük ingatag lábakon áll.
A helyzetet bonyolítja, hogy az USA európai szemmel nézve rendkívül összetett, sokszor akár kusza választási rendszerében a szavazás több helyen már hetek óta zajlik. Ez torzíthatja az eddigi eredményeket, főleg hogy ennek a rendszernek Hillary Clinton az elsődleges haszonélvezője: a biztos szavazók ötöde (21 százalék) már leadta a voksát, és bár egyelőre ez csak kisebb számú mintát jelent, az eddigiek alapján a korai szavazók 55 százaléka Clintont, 39 százaléka Trumpot támogatja.
Clintonnak a legrosszabbkor jött az FBI-akta újranyitása
A jelenlegi állás szerint teljesen megjósolhatatlan a jövő heti választás eredménye. Az 1 százalékos Trump-fölény ugyanis ezen a ponton szinte semmit sem jelent. Egyrészt bőven belül van a statisztikai hibahatáron, másrészt Mitt Romney 2012-ben szintén ennyivel vezetett Barack Obama előtt, illetve ugyanennyi volt az előnye a demokrata John Kerrynek is egy héttel azelőtt, hogy vereséget szenvedett volna a második terminusáért kampányoló George W. Bushtól.
A statisztikák pontatlanságát mutatja, hogy az ABC és a Washington Post 2012-es hasonló felmérésében négy nap átlagát véve hatalmas ingadozás volt megfigyelhető: 17 százalékpontos Obama-előny és 4 százalékpontos Romney-vezetés egyaránt szerepelt az akkori számok között. Az idő végül Obamát igazolta, az átlagot meghúzva 3 százalékos előnnyel.
Most minden szem az úgynevezett csatatér-államokra szegeződik, amelyek eldönthetik a választást: Arizona, Florida, Észak-Karolina, Ohio és Utah lehet a mérleg nyelve. A számok itt jelenleg 48-41 százalékos előnyt jeleznek Trump számára, ez azonban, figyelembe véve a minta nagyságát, nem tekinthető jelentős előnynek.
További cikkek a Clinton–Trump-harcról az NLCafén:
- Clinton győzelmét hozta az utolsó elnökjelölti vita
- Clinton–Trump második felvonás: megtépték egymást a jelöltek
- 5 dolog, amiért nem lesz jó, ha Donald Trump lesz az elnök
