Richard Painter, George W. Bush, és Norman Eisen, Barack Obama fő etikai tanácsadója is egyetért abban, hogy ha Trump nem mond le üzleti érdekeltségeiről december 19-ig, az akkor ülésező elektori kollégiumnak nem lenne szabad megválasztani elnöknek. Hivatalosan csak december 19-én jelentik be a novemberi választás eredménye alapján az USA 45. elnökének személyét.
Az amerikai választási rendszer igen összetett: míg a szavazók egyesével leadott voksait is megszámolják, valójában az egyes államok által kiállított elektorok döntik el az elnökség sorsát. Az egyes államok által delegált elektorok száma megegyezik a kongresszusba delegált képviselők és szenátorok számának összegével. Minden állam 2-2 szenátort állít, míg a kongresszusi képviselők száma az állam népességétől függ. Az államok elektorainak – kevés kivételtől eltekintve – mindig arra a jelöltre kell szavazniuk, akik saját államukban több szavazatot szereztek.
A helyzetet bonyolítja, hogy nem minden állam elektorának kötött a szavazata, ami azt jelenti, hogy elvileg van lehetőségük rá, hogy a hivatalos végeredmény ellenére a másik jelöltre szavazzanak. Erre persze szinte sosem kerül sor, legutóbb 2004-ben fordult elő, hogy egy elektor nem arra a jelöltre – ebben az esetben George W. Bushra – szavazott, akire kellett volna, viszont akkor egy a választást nem befolyásoló protest-szavazatról volt csak szó.
Most Norman Eisen azonban a ThinkProgress.org-nak küldött levelében felhívja rá a figyelmet, hogy az alkotmány első cikkelyének kilencedik paragrafusa tiltja, hogy a hivatalban lévő elnök fizetséget kapjon külföldi hatalmaktól. Ezzel eredetileg azt próbálták megakadályozni, hogy értékes ajándékokkal, kitüntetésekkel vagy más jellegű juttatásokkal megvesztegessék az elnököt. Az alkotmány értelmében, ha ez mégis előfordul, az elnök ellen megindítható a bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárás, az impeachment.
Norman Eisen szerint az Alkotmány alapján Trump elmozdítható lehet
Azonban ha például a washingtoni Trump Hotelben egy külföldi kormány bérel szobát, hogy egy kormánytagot elszállásoljon, akkor megvalósul a fenti eset, vagyis Trump zsebébe külföldi kormány által fizetett pénz áramlik, ez pedig alapot képezhet az elmozdítására. A megválasztott elnök stábja természetesen igyekezett cáfolni, hogy ez így történne, azonban Eisen szerint nevetséges állítás, hogy Trump csak közvetve lenne érintett az ilyen jellegű kifizetések által.
Ráadásul ez csak egyetlen példa, mivel a Trump-birodalom számos országban tart fenn üzleti érdekeltségeket. Ezt az alkotmányos aggályt csak akkor szüntethetné meg az elnöki pozíció várományosa, ha december 19-ig minden üzleti érdekeltségét eladja, vagyonának elemeit pedig egy olyan alapban helyezi el, amelynek működésére nincs rálátása (blind trust).
Donald Trump korábban azt mondta, az üzleti ügyeit lánya, Ivanka intézi majd, ez azonban nem biztos, hogy megfelel jogi szempontból a fentieknek.
