Serena Wiliams, aki jelenleg a WTA világranglista második helyén áll, a világ legeredményesebb teniszezője: a jelentősebb viadalok mindegyikén többször tudott már győzni, összesen 38 bajnoki címe van, ebből 22 egyéni, 14 női páros és két vegyes páros győzelemért járó trófea. Ezzel negyedik az örök ranglistán és második az “open” érában, a jelenleg aktív játékosok között pedig senki nincs, aki a nyomába érhetne.
Így volt ez idén tavasszal is – igaz, akkor még csak 21 egyéni arany szerepelt Serena neve mellett – amikor Novak Gyokovics azt mondta, hogy ha a nők díjazását megemelik (hogy ne csak feleannyit keressenek, mint a férfiak), akkor a férfi sportolók díjazását is növelni kéne, mert az ő meccseiket többen nézik, mint a nőkét (ez nem feltétlenül igaz).
Serena Williams most a Porter Magazine Incredible Women of 2016 című különkiadásába írt egy publicisztikát, amelyben felemelte a szavát a nők hátrányos megkülönböztetése ellen. Írását az alábbiakban fordításban közöljük:
“Minden csodálatos nőnek, aki kiválóságra törekszik,
amikor gyerek voltam, volt egy álmom. Bizonyára nektek is volt. Nem egy átlagos álom volt ez, ugyanis arról álmodoztam, hogy én legyek a legjobb teniszező a világon. Nem pedig a legjobb teniszező nő.
Szerencsés voltam, mert a családom támogatott, és arra bátorítottak, hogy kövessem az álmomat. Megtanultam, hogy ne féljek. Megtanultam, hogy mennyire fontos, hogy küzdjünk az álmainkért, de ami még fontosabb, megtanultam, hogy nagyot kell álmodni. A harcom hároméves koromban kezdődött, és azóta sem ért véget.
De ahogy mindannyian tudjuk, a nők igen gyakran nem kapják meg a szükséges támogatást, vagy egyenesen elijesztik őket attól, hogy a saját útjukat járják. Remélem, hogy együtt változtathatunk ezen. Számomra ez a kitartásról szól. Amit mások hibának vagy hátránynak láttak velem szemben – a nemem vagy a származásom –, azt üzemanyagként használtam a siker felé vezető úton. Sosem hagytam, hogy bármi vagy bárki definiáljon engem vagy a bennem rejlő lehetőségeket. Én irányítottam a jövőmet.
Éppen ezért nagyon frusztrál, amikor szóba kerül az azonos fizetés kérdése, mivel első kézből tudom, ahogy ti is tudjátok, hogy ugyanazt a munkát végeztem el, és ugyanazokat az áldozatokat hoztam meg, mint a férfi társaim. Sosem akarnám, hogy a lányom kevesebb fizetést kapjon a fiamnál ugyanazért a munkáért. Ti sem akarjátok ezt.
Mint tudjuk, a nőknek számtalan akadályt kell áttörniük a siker felé vezető úton. Az egyik ilyen akadály az, hogy állandóan arra emlékeztetnek minket, hogy nem vagyunk férfiak, mintha ez valamilyen jellemhiba lenne. Sokan hívtak már a “világ legjobb női teniszezőjének”. Akik így tesznek, LeBron Jamesre azt mondják, hogy ő a világ egyik legjobb férfi sportolója? Mi a helyzet Tiger Woodsszal? Federerrel? Miért nem hívják őket így? Nyilvánvalóan nem nők. Nem mehetünk el az ilyen helyzetek mellett szó nélkül. Nem a nemünk, hanem a teljesítményünk alapján kellene, hogy megítéljenek!
Mindenért, amit életemben elértem, rendkívül hálás vagyok, mert megéltem a siker felé vezető út hullámhegyeit és hullámvölgyeit egyaránt. Remélem, hogy az én történetem és a ti történeteitek is arra ösztönzik majd a fiatal nőket, hogy törekedjenek nagyszerűségre és betonszilárd kitartással kövessék az álmaikat. Továbbra is nagyot kell álmodnunk és ha így teszünk, ezzel hozzásegíthetjük a nők következő generációját, hogy ugyanilyen rendíthetetlenül harcoljanak a céljaikért.
Serena Williams”.
A teniszező idén tavasszal annyit reagált Gyokovicsnak a meccsek nézettségével és látogatottságával kapcsolatos kijelentésére, hogy: “Tavaly a US Open női döntőjére jóval korábban elkelt az összes jegy – mondta a női világelső. – Bocsánat, de játszott ott Roger (Federer) vagy Rafa (Nadal), de játszott azon a meccsen akár egyetlen férfi is? Nem. […] Mi, nők, hosszú utat tettünk meg idáig. Nem gondolom, hogy le kellene térdelnünk bármilyen férfi elé is, bármilyen kérdéssel kapcsolatban.”