Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritusát, korábbi dékánját december 19-én érte a halál. Pölöskei Ferenc a dualizmus korának kutatója volt. Elsősorban a politikai rendszerek modern kori kialakulása, ezen belül is a kormányzati struktúra és a polgári többpártrendszer működése érdekelte. A hagyományos politikatörténeti tematikákat a jogrendszerek irányába tágította.
Pölöskei Ferenc 1930. április 6-án született Rédén, diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar és történelem szakán 1953-ban szerezte meg, majd az ELTE Bölcsésztudományi Kar Új- és Legújabbkori Magyar Történelem Tanszékén volt tanársegéd. 1958 és 1962 között adjunktus, 1962 és 1970 között egyetemi docens volt. 1970-től egyetemi tanár 1972-től tanszékvezető. 1982-től 1990-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja volt.
Tagja volt az MTA Történettudományi Bizottságának, az Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságnak és a Művelődéstörténeti Bizottságnak, 1963-tól a tanszék mellett működő Tudományos Diákkör tanár elnöki tisztségét is betöltötte. A Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben választotta levelező, 1995-ben rendes tagjává. Munkásságát Pázmány Péter felsőoktatási díjjal és Akadémiai Díjjal jutalmazták.
