A világörökség részének ajánlotta az aranybányájáról elhíresült Verespatakot a leköszönő román kormány utolsó munkanapján. Az UNESCO valószínűleg beemeli az erdélyi települést és környékét a védendő értékek közé, így azon többet aranybánya nem működtethető. A román kormány régóta perben áll a befektetést tulajdonló Gabriel Resources kanadai vállalattal, ami 1180 milliárd forintos kártérítést kér, amiért nem termelhet ki aranyat a területen. Pedig lenne mit: ciántechnológia alkalmazásával 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kibányászni Verespatakról.
Január másodikán még úgy tűnt, hogy a leköszönő román miniszterelnök – korábbi ígéretével szemben – mégsem kérvényezi Verespatak világörökséggé nyilvánítását az UNSESCO-nál. Ám Dacian Ciolos megváltoztatta döntését, miután hatalmas nemzetközi felháborodás kerekedett a be nem tartott ígéretéből. Több mint tízezer aláírással ellátott petíciót kapott a kormány, amiben arra kérték Ciolost, ne várja meg a következő kormány hatalomra kerülését. A nyomásgyakorlás sikeres volt, január 4-én leadták az UNSESCO-hoz a szükséges dokumentumokat, másnap pedig beiktatták az új román kormányt.
Mivel a verespataki Kirnik-hegy mélyén kétezer éves római kori aranybányajáratok vannak, így szinte biztos, hogy az UNSESCO megadja a világörökségi státuszt Verespataknak. Átminősítése után a területen soha többé nem lehet aranybányát működtetni.