A Tolna megyei apró település, Gyulaj általános iskolájában a pedagógusok méltányolják, ha a gyerekek nem írnak házi feladatot. Jól tudják, ahol mindössze egy szoba fűtésére van pénz, ott nem lehet elvárni, hogy a gyerek délután házit írjon. Az iskolába zömében roma gyerekek tanulnak, és nem alternatív oktatási módszerekkel próbálnak segíteni, hanem azzal, hogy a tanárok munkája nem ér véget a tananyag leadásával. Ha a kollégiumba készülő lányoknak kell divatos ruhát válogatni, vagy a cseten meghallgatni őket, rájuk a tanítást követően is számíthatnak.
Gyulaj általános iskolája nem attól különleges, hogy a környezetismeret-órán kivonulnak az erdőbe növényeket tanulmányozni, vagy a gyerekek pudingfőzés közben tanulják meg, mennyi is az egy deciliter. Ez az iskola a legjobb példa rá, hogyan lehet egy gyakorlatilag teljesen szegregált iskolát emberien működtetni.
“Gyulajon gyakorlatilag nincs bűnözés, a helyiek nagyon zárt közösséget alkotnak, a gyerekek is higgadtak, nyugodtak, elfogadják a tanárokat, felnéznek ránk. De nekünk is el kell fogadnunk azt, hogy ők néha bizony hangosabbak, indulatosabbak. Ahogy azt is, hogy ezek a családok máshogy élik az életüket, a szülők másképp nevelik a gyerekeiket, mások otthon a körülmények” – mesélte az Abcúgnak az igazgatónő.
Az iskolába 102 gyerek jár, tavaly szeptember óta pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tartja fent az intézményt. A tanulók fele halmozottan hátrányos helyzetű, de volt már ez az arány 86 százalék is. A javulás nagyrészt annak a tabi üzemnek köszönhető, amely tavaly nyitott meg, és közel hatvan gyulajinak biztosító rendszeres jövedelmet.
A gyulaji iskolában nemcsak azon dolgoznak, hogy elfogadják a gyereket a szülői hátterükkel együtt, hanem szinte példa nélküli módon egyengetik a diákok általános iskola utáni útját is. Az igazgató a gyerekek szülein egyre inkább azt látja, fontosnak tartják az iskolát. Látnak maguk előtt példát, akinek a gyereke tanul, az többre viszi, mint akié nem. Az általános iskola után továbbtanuló gyulaji gyerekek nagy része 18 éves koráig tanul, az elmúlt nyolc évben pedig egyre többen mentek gimnáziumba.
