Donald Trump nemrég beiktatott amerikai elnök választási kampányának egyik legtöbbet támadott ígérete az volt, hogy megválasztása esetén, egész egyszerűen megtiltaná a beutazást a muszlimoknak. Ez az ígéret múlt hét pénteken egy elnöki rendelet formájában valósult meg, amely összesen hét – muszlim többségű – ország állampolgárainak bebocsátását tiltotta meg. Bárki, aki Irak, Irán, Szíria, Szudán, Líbia, Jemen vagy Szomália állampolgára, mostantól nem szívesen látott vendég az Egyesült Államokban – legalábbis a következő 120 nap során, Trump szándékai szerint.
Az elnöki rendelet teljesen rendhagyó, emellett mindenféle szakértői hátteret nélkülöz, ugyanis Trump stábja egyáltalán nem konzultált az amerikai Igazságügyi Minisztériummal, mint ahogy a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security) munkatársai sem kaptak tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogyan is kellene betartatni az elnöki rendeletet.
A sebtében aláírt rendelkezés miatt óriási káosz lett úrrá az amerikai repülőtereken, ahol eleinte azokat sem engedték az ország területére lépni, akik a rendelet aláírásakor már repültek az USA felé. Zöld kártya, vízum, semmi nem számított, a hatóságok pedig többeket őrizetbe vettek, akiknek mindössze annyi volt a bűnük, hogy a feketelistára tett országok egyikében születtek.
Tömegek tiltakoznak az amerikai repülőtereken Trump rendelete ellen
Az amerikai polgárjogi unió, az ACLU már aznap megtámadta az elnöki rendeletet, és egy New York-i szövetségi bíró, Ann Donnely azt a döntést hozta, hogy azokat, akik érvényes papírokkal, vízummal vagy zöld kártyával érkeznek az USA területére, be kell engedni. Egészen pontosan, Donnely bírónő két iraki állampolgár ügyében bírálta felül Trump elnöki rendeletét, de az ACLU azóta már több esetben is sikeresen képviselte a beutazók jogait. Az amerikai közvélemény felháborodását mutatja, hogy péntek óta már több mint 24 millió dollárnyi támogatás folyt be az ACLU-hoz.
A repülőtereken azóta is hatalmas tömegek demonstrálnak, mellettük a szabadidejüket nem sajnáló jogászok, ügyvédek nyújtanak ingyenes segítséget a rászorulóknak. Az elnöki rendelet bevezetése miatt többen felszólaltak már, például a szudáni születésű, de a brit csapat színeiben több olimpiai aranyat is megszerző Mo Farrah, akit egyébként II. Erzsébet angol királynő lovaggá is ütött. Eközben többen rámutatnak, hogy Trump rendelete nem terjed ki például Szaúd-Arábiára, ahová szoros üzleti szálak kötik.
A Fehér Ház természetesen eddig semmi kivetnivalót nem lát a dologban, maga Trump elnök azt nyilyatkozta, a korlátozás “remekül működik”, illetve hogy a tiltást akkor fogják feloldani, ha életbe léptették azokat az új, extrém ellenőrzési protokollokat, amelyek Trump szerint az ország biztonságát hivatottak szavatolni.
Nemzetközi visszhang
A tiltásra több ország vezetője is reagált már. Theresa May brit miniszterelnök, aki épp a kérdéses rendelet aláírását megelőzően, a világon elsőként találkozott az új amerikai elnökkel, azt mondta, országa nem ért egyet a döntéssel. Eközben Nagy-Britanniában már közel egymillióan írták alá azt a petíciót, amely szerint Trumpot ki kellene tiltani a szigetországból. Angela Merkel német kancellár pedig közel egyórás telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökkel, akinek felhívta a figyelmét, hogy a döntés a genfi egyezmények menekültekkel kapcsolatos passzusaival ütközik. Sadiq Khan, London tavaly megválasztott, muszlim polgármestere “szégyenletesnek és kegyetlennek” nevezte a tiltást. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök az elnöki rendeletre reagálva azt mondta, a menekülteket Kanada tárt karokkal várja.
De felszólaltak Trump ellen saját párttársai is: John McCain és Lindsey Graham szenátorok azt mondták, a tiltás éppen az olyan csoportok malmára hajtja a vizet, mint az Iszlám Állam, amely így további terroristák toborzására használhatja a Trump-ellenes propagandát. Rob Portman ohiói republikánus szenátor pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump által már a választási kampány során emlegetett extrém biztonsági ellenőrzési program részleteit nem elemezték megfelelően. A republikánus párt nagyja azonban hallgatott.
Kellyanne Conway, Trump elnöki tanácsadója – aki múlt héten “alternatív tényeknek” nevezte a hazugságot –, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy mit mondana annak az anyának, akinek ötéves gyerekét rabosították a reptéri hatóságok, annyit mondott: “ez csak átmeneti helyzet”.
Legális ez egyáltalán?
Erre a kérdésre jelenleg szakértők százai keresik a választ. Bár a mindenkori amerikai elnöknek jelentős beleszólása van a bevándorlási politikába, többen alkotmányellenesnek és diszkriminatívnak nevezték az elnöki rendeletet, illetve ott van ugye Merkel, aki szerint a genfi egyezmény szellemével sem fér össze a tiltás. A szövetségi bíróságok pedig egyre-másra blokkolják a kezdeményezést, így nem zárható ki, hogy Trump rövidesen kénytelen lesz visszavonulót fújni. A Belbiztonsági Minisztérium tegnap közölte, hogy egyelőre a bírói döntések szellemében nem deportálják azokat, akik pillanatnyilag a reptereken várakoznak az országba való belépésre.
Kiket érint?
Bárkit, aki a már említett hét – látszólag hasraütésszerűen kiválasztott – ország állampolgára. Ez rengeteg, az USA területén tanuló diák életét nehezíti meg, sokuk számára ugyanis kétségessé vált, hogy be fogja-e tudni fejezni a tanulmányait. De érinti például a közelgő Oscar-díjátadóra érkező filmeseket is, Asghar Farhadi iráni rendező például a jelenlegi állás szerint nem fog tudni részt venni a gálán, hiába jelölték Az ügyfél című filmjét a díjra.
What the world needs is more compassion #StopPresidentBannon pic.twitter.com/Y2wYyw9iSb
— banksy (@thereaIbanksy) January 29, 2017
Ennél lényegesebb azonban, hogy az amerikai tech-világ számos szereplőjét, a Google-t, az Apple-t vagy épp a Facebookot is komolyan érintheti a tiltás, munkatársaik közül ugyanis sokan a tiltólistára került országok polgárai. A döntés ellen már többen felszólaltak, Tim Cook Apple-vezértől Mark Zuckerbergig. Cook többek között azt mondta: “bevándorlók nélkül az Apple nem létezne”, utalva ezzel például a céget alapító Steve Jobsra, akinek biológiai apja, Abdulfattah Jandali a szíriai Homsban született, egy muszlim család gyerekeként. De felszólalt Trump kedvenc közösségi csatornájának, a Twitternek a vezetése is, kiállva a bevándorlók mellett.
A hétvégi SAG-díjátadó gálán is téma volt a kitiltás: Jocelyn Towne és Simon Helberg a menekültek beengedéséért demonstráltak a vörös szőnyegen
Mi történik a továbbiakban?
Szinte biztos, hogy egyre több per indul majd az elnöki rendelet ellen, eközben a Fehér Ház már azt tervezi, hogy a külföldről érkező utazóktól begyűjtené az általuk látogatott weboldalak és közösségimédia-csatornák tartalmát, illetve telefonjukból az összes telefonszámot és névjegyet is lemásolnák. Aki erre nem hajlandó, attól megtagadnák az USA területére való belépést. Ez a terv egyelőre még csak elméletben létezik, de a fentiek fényében távolról sem elképzelhetetlen, hogy Trump – aki egyébként nemrég visszakapta a Secret Service-től korábbi, nem titkosított androidos telefonját – látna fantáziát egy ilyen szigorításban. Ez ellen már külön is tiltakoznak, többek között a digitális szabadságjogokért harcoló Electronic Frontier Foundation munkatársaként is dolgozó Cory Doctorow is.
Have you been asked to provide social media info when entering the USA? Contact info@eff.org!
SIGNAL BOOST
PLS RT pic.twitter.com/fSdyflfvv8— Cory Doctorow (@doctorow) January 29, 2017
Reince Priebus, a republikánusok korábbi elnöke, Trump jelenlegi kabinetfőnöke azt mondta, a lista a későbbiekben további országokkal bővülhet, hozzátéve, nem a muszlimok kitiltásáról van szó, hanem arról, hogy az USA polgárainak biztonságát fokozzák.
A döntés ellen több szenátor és képviselő is felszólalt. A demokrata Elizabeth Warren például a New York-i repülőtéren hangosbeszélőn keresztül tiltakozott Trump rendelete miatt. Az interneten pedig színészek, művészek, zenészek és további hírességek is felemelték szavukat a kirekesztés miatt.
