A voksolás a várakozások szerint alakult, a 81 képviselőből azért lehetett csak 46 szavazatára számítani, mert az ellenzék többsége az októberi választások óta bojkottálja a parlament munkáját.
A parlamenti ülés idején tiltakozók tüntettek az épület előtt és NATO-zászlót égettek, miközben árulóknak és rablóknak nevezték a kormánypárti képviselőket.
A NATO-csatlakozásról egyébként a kormánypártok és az ellenzék véleménye megoszlik. Az ellenzéki politikusok szerint egyrészt nem a parlamentben, hanem népszavazás keretében kellett volna arról dönteni, hogy a balkáni ország csatlakozzon-e az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, másrészt azért is ellenzik a csatlakozást, mert inkább az Oroszországgal fenntartott kapcsolat erősítését szorgalmazzák.
A 650 ezres Adria-parti országnak ugyan csak nagyon kicsi hadserege van, ám stratégiailag kiváló fekvésének köszönhetően a NATO az egész Adriai-tengert a befolyása alatt tarthatja. A tengerparton fekvő országok közül Olaszország, Horvátország és Albánia már a katonai szövetség tagja. Oroszország és az oroszbarát pártok azért is ellenzik a csatlakozást, mert a térség hagyományosan Moszkva befolyása alá esik, és jelenleg is nagyszámú orosz befektető található az országban.
A törvény hatályba lépését követően, Montenegró a megerősítésről szóló dokumentumot továbbítja az Egyesült Államoknak mint a csatlakozásról szóló megállapodás felelősének. A fekete hegyek országa a nyugati katonai tömb 29. tagja lesz.
