Szabados Árpád a magyar képzőművészet egyik doyenje, a felsőfokú képzőművészeti oktatás meghatározó alakja volt. 1970-től tizenöt évig a Mozgó Világ képzőművészeti főszerkesztője, évekig vezette a Magyar Nemzeti Galéria Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhelyét, a GYIK Műhelyt. 1984-től lett a Képzőművészeti Főiskola tanára, majd 1995-től 2002-ig a rektora.
Vezetése alatt meghatározó átalakulások történtek
az egyetem életében. A rendszerváltozáskor elkezdődött radikális változások ebben az időszakban alakultak szilárd és következetes struktúrává. A Magyar Képzőművészeti Főiskola az ő rektorsága alatt alakult egyetemmé. Neki köszönhető az új egyetemi képzési rendszer kidolgozása, amely lehetővé tette a művész és a tanári diploma együttes megszerzését. Tevékenységének eredménye a számára különösen kedves tihanyi Somogyi József Művésztelep rekonstrukciója. Az egyetem doktori képzésének rendszere is az ő rektorsága idejéhez fűződik. Az egyetemért végzett, a jövőt meghatározó felelős tevékenységéért a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban rector emeritus címet adományozott neki.
Szabados Árpádot a Magyar Képzőművészeti Egyetem saját halottjának tekinti.
