A mintafeladatsor tele volt földrajzi feladatokkal és topográfiával, élesben már egy sem volt… Magyarán, kötelezővé tettek egy olyan vizsgát, amire senkinek sincs szüksége, de még csak felkészülni sem lehet rá. Nagyszerűen fog mutatni az érettségi bizonyítványomban a sok jó jegy mellett ez a kettes, már ha meglesz a kettes.
Ehhez hasonló felháborodott levelek érkeznek a Tanítanék Mozgalom online felületére, ahová azok írhatnak, akik valamilyen méltánytalanságot vagy jogsértést tapasztaltak az idei érettségin. A fenti sorokat egy kéttannyelvű szakgimnázium diákja írta, aki főleg a szakmai ágazati érettségi miatt akadt ki. Nem véletlenül, hiszen pár hónappal az érettségi előtt kerültek csak nyilvánosságra a pontos követelmények. Pedig ez egy több tárgyból álló, komplex vizsga, ami alapos felkészülést igényelne, mégis hetek alatt kellett bepótolni olyan tananyagokat, amelyekről évek óta, vagy talán soha nem hallottak. (A szakmai érettségivel kapcsolatos problémákat ebben a márciusi cikkünkben vettük végig három szakgimnazistával).
“A szakmai érettségi botrány volt. Turisztikai ismeretek címmel érettségiztem középszinten, német nyelven. Már az is épp elég nagy gondot okozott, hogy csak ez az érettségi 8 tantárgyat foglalt magában. Minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy minél sikeresebb legyen a vizsgánk, természetesen tankönyvek nélkül, mert hát miért is lenne idegen nyelven tankönyv? De sajnos mit sem értek ezek a készülések, az 5 év alatt tanultakból nem sok minden köszönt vissza. A feladatok érthetetlenek voltak, fordítási és megfogalmazási hibákkal tele. A szakmai nyelv, úgy látszik, a feladatsor készítőinek nem volt az erőssége” – írta ugyanez a diák. A két tannyelvű szakgimnáziumok tanulói különösen nehéz helyzetben voltak, mert olyan tárgyakból is idegen nyelven kellett érettségizniük, amelyeket magyarul tanultak.
Minek függvénytábla a gépészeknek?
Bár az oktatásügyi ombudsman is jogsértőnek találta az ágazati érettségit, a kormány végül semmit sem tett az ügyben, és változatlanul hagyta a szabályokat. Ezért a túl nehéz feladatsorral vagy a mintafeladatsor hiányával utólag sem lehet mit kezdeni. Nem lehet fellebbezni azért sem, mert az érettségi követelmények eltértek attól, amire előtte négy-öt évig készültek, vagy mert nem lehetett olyan segédeszközt használni, amit korábban lehetett.
A Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) mégis arra biztatja a diákokat, hogy nyújtsanak be fellebbezési kérelmet. Erre akkor van lehetőségük, ha valamilyen technikai hibával találkoztak, például hibás javítással, hiányos feladatsorral vagy javítókulccsal. “Úgy gondoltuk, ha már rendszerszinten nem sikerült változásokat elérnünk, legalább akkor reklamálhassanak a diákok, ha alapvető dolgokat nem tartottak be a feladatsorok összeállítói” – mondta Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője.
Ilyen problémákból is volt bőven, főleg a gépészetvizsgán, ahol hibás volt a feladatsor, és csak sokszori jelzés után ismerték el a javítókulcs hibáit. Csütörtökön le is mondott a szakgimnáziumi tételkészítő bizottság vezetője, ami Sulyok szerint helyes, de nem ő a fő felelős. “Négy hónap alatt kellett elkészíteni a tételsorokat, kellett volna belőni a nehézségi fokot és a megfelelő pontozást. A tanárok már a részletes követelmények megjelenésekor jelezték, hogy azok nem a középszintnek felelnek meg, és jelentősen eltérnek a korábbiaktól” – mondta Juhász Ágnes, a CKP ügyvivő testületének tagja.
A gépészetvizsgán még függvénytáblát sem lehetett használni, amire szintén sokan panaszkodtak utólag. A szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) a Magyar Időknek azt mondták, azért, mert nem volt ott a használható segédeszközök listájában, de majd javasolják, hogy a jövőben ott legyen. “Ez elsőre nyomdahibának tűnt, de a gépészmérnök végzettségű Palkovics László azt válaszolta a levelünkre, ha nincs ott a listában, az azért van, mert a vizsgázónak önállóan is meg kell tudni oldani a feladatokat” – mondta Juhász.
De más területen is voltak gondok. Egy szülő például azt írta a Tanítanéknak: “Szociális asszisztens tagozaton végzett fiam szakmai érettségijén több olyan téma jelent meg (nevek-hozzárendelt fogalmak), amiket a gyermekem a négy év alatt nem is hallott. Az egyik kérdésben (keresztrejtvény feladvány) a lehetséges helyes válaszok közül egyiknek sem felelt meg a betűszáma. 2017 januárjától is csak fénymásolt jegyzetekből készültek, tankönyvük nem volt, meghatározott irodalomjegyzéket nem kaptak”, bár tudja, hogy “a szakmai érettségi körüli katyvasz nem az intézmény hibája”.
A Tanítanék panaszfala nem számít hivatalos fellebbezésnek, azt az Oktatási Hivatalnak vagy a kormányhivatalnak kell elküldeni, viszonylag szűk határidőn belül: legfeljebb öt nappal az érettségi eredmények kihirdetése után. Iskolánként eltérő, mikor zárulnak le a szóbeli vizsgák, ezért vannak, akik már kicsúsztak a határidőből, de sok helyen még ezen a héten is zajlott az érettségi. A fellebbezési lehetőséggel persze nemcsak a szakgimnazisták élhetnek, de a Tanítanéknak szinte csak ők küldtek panaszokat. Sulyok azt mondta, eddig harminc-negyven levelet kaptak, és igyekeznek nyomon követni, hogy ezekből lettek-e hivatalos ügyek. A fellebbezés részletes szabályairól itt és itt lehet olvasni. Azt persze senki sem garantálhatja, hogy a fellebbezés sikeres lesz, de Sulyok szerint érdemes megpróbálni, hátha tanul belőle a kormány.
Át lehet csúszni, de az egyetem felejtős
Sokáig az sem volt világos, hogy a tanulási nehézséggel küzdő diszgráfiás, diszlexiás és diszkalkuliás tanulók élhetnek-e a az őket megillető könnyítésekkel a szakmai ágazati érettségin. Palkovics László oktatási államtitkár végül egy héttel az érettségi előtt közölte, hogy élhetnek a részleges felmentésükkel, de ennek alig volt hatása. “A tanulóink egy része diszkalkulia miatt a számítási feladatok alól felmentett, ám a szakmai ágazati érettségin ezzel senki nem tudott élni, mert nem dolgoztak ki számukra speciális pontozási rendszert” – írta egy tanár a Tanítanék panaszfelületén. Ráadásul Sulyok szerint sok helyre el sem jutott a hír, hogy mégis érvényesek a könnyítések.
“Az élelmiszeripari vizsgasor nehéz volt, nagyon átfogóan tartalmazta a témaköröket. Nálunk várhatóan senki sem fog bukni (25% az alsó határ), de jó eredmények sem lettek ( elégséges-közepes a zöme). A legnagyobb gondok a matematikai hiányosságokkal vannak. Sok gyereknek van felmentése matematikából, de a szakmai alól nem kaphatott felmentést” – írta erről egy tanár.
Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Idők szerint örült annak, hogy “jól szerepeltek a diákok közgazdaságtanból, ügyvitelből, egészségtanból és a turisztika területén, a legtöbb jeles érdemjegyet pedig informatikából kapták. A legnagyobb meglepetés az egészségügyvizsgán született: elégtelen osztályzat egyáltalán nem volt”.
Juhász szerint ez jó, de azt nem tudni, mi a helyzet a többi képzési területen, ráadásul “az átlag eltakarja a legnagyobb problémát: nem átcsúszni volt nehéz az érettségin, hanem olyan eredményt elérni, amellyel be tudnának jutni a felsőoktatásba. Aki lelkiismeretesen tanult kilencediktől, és olyan feladatokkal szembesült, amelyekre nem számított, nem tudta elérni a népszerű szakokra való bejutáshoz szükséges pontszámot” – mondta.
Szerinte, ha már ennyire félresikerültek az idei érettségik, a kormánynak el kellene gondolkozni a 280-as minimum felvételi ponthatár leszállításán, ha nem is mindenkinél, de legalább a gépészmérnököknél.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy hány hivatalos fellebbezést kaptak, ebből mennyit fogadtak el, mikre panaszkodtak a diákok, és kértük, hogy reagáljanak a többi problémára is, de egyelőre nem kaptunk választ. Ha megérkezik, frissítjük a cikket.
A cikk eredetileg az Abcúg oldalán jelent meg!
