A két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók – értesült a Magyar Idők a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnökétől.
Hülvely István elmondta, hogy jelenleg még a kormány által a versenypiacon kötelezően előírt, bruttó 180 ezer forintos bérminimum a garantált. Hülvely meglátása szerint a turizmusban sem találkoztak még ilyen méretű munkaerőhiánnyal, mint a mostani, amit elsősorban markáns szemléletváltással kell kezelni.
Az ágazati béremeléssel a jövedelmek kifehérítése is céljuk lenne. A társelnök szerint ezzel rövid időn belül a tisztességesen adót megfizető cégek kerülnének helyzetbe, szemben a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel. Mint mondta, manapság azoknak a munkaadóknak, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezáltal versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak. “Ez így nem fair. Ugyanis biztos, hogy a munkavállaló oda vándorol, ahol több pénzt kap, és az tud nagyobb fizetést adni, aki hatékonyabban gazdálkodik. A piac viszont úgy működne korrekten, ha csak az adófizetés melletti hatékonyságot mérhetnénk össze, nem lenne szürke- és feketegazdaság” – tette hozzá
Általánossá tennék a szervízdíjat
Hülvely megemlítette az interjúban a borravalót is, mert az idegenforgalomban munkát vállalók megélhetése évtizedek óta nagyban függ a feketén kapott jattól, amely általában nagyon magas összegeket ad hozzá a havi fizetéshez. “Ez a vendégek és a vendéglősök által is alkalmazott bérkiegészítő elem jelentős forrása a feketézésnek, amit az általános szervizdíj kiterjesztésével lehetne láthatóvá tenni” – fogalmazott.
A szervizdíj szerinte alapból egy kedvező adózási formát takar, ami ráadásul legális bevételként jelenik meg a vendéglátóhelyen, utána áfát, kisebb közterhet fizet az üzemeltető, majd a nettó összeget kötelezően osztják szét a dolgozók között. A társelnök hozzátette, hogy a közvélekedésben ugyan kevésbé ismert, de már évtizedek óta a borravaló után is adót kellene fizetni valamennyi területen, csak kevesen vallják azt be. Példaként említette, hogy egy korábbi évben az adóhivatal nyilvántartása szerint mindössze 113 polgár ismerte el az államnak, hogy az esztendő során borravalót is kapott a munkájáért.
