Palkovics László oktatásért felelős államtitkár szerint jó irányba mennek a dolgok, a szakmai és szakszervezetek szerint ez csak akkor igaz, ha a “jó irány” a katasztrófa. Fővárosi és vidéki igazgatókat kérdezett a hvg.hu tanárhiányról, bérekről és a várakozásaikról.
Pedagógusbérek
A kormány egy rendeletmódosítással az iskolaigazgatókra bízza, hogy a szeptembertől esedékes béremelést miként osztja el kollégái között. Dönthet úgy, hogy minden tanár megkapja a neki egyébként évek óta beígért bérnövekmény utolsó, 3,4 százalékos részletét, vagy a minőségi munkát jutalmazva adjon bizonyos kollégáknak nagyobb, másoknak kisebb fizetésemelést.
A hvg.hu által megkérdezett igazgatók tisztességtelen ajánlatnak tartják azt a lehetőséget, miszerint ők dönthetnek arról, ki és milyen mértékben kapjon fizetésemelést. A X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója konzultált a tantestülettel erről, és egyöntetűen úgy döntöttek, hogy csak feszültséget teremtene a differenciálás bevezetése. Edényi László úgy gondolja, hogy a minőségi, színvonalas munkát végző kollégák számára muszáj valamilyen többletjuttatást biztosítani, de nem abból a keretből, amit a kormány minden pedagógusnak beígért. Ugyanez a véleménye egy másik fővárosi iskola, a Klebelsberg Kuno Gimnázium és Általános Iskola igazgatójának, Rósa Viktornak és egy kelet-magyarországi kisváros iskolavezetőjének is. A nevét nem vállaló igazgató felteszi a kérdést: “Néhány ezer forintról lenne szó, érdemes ezért egy egész nevelőtestületet összeugrasztani tanévkezdéskor? Ez most minden iskolában nagy gond, akit esetleg kiemelne a vezetőség, arra nagyon megharagudnának.”
Kerezsi Béla, a kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda igazgatója azt mondja, hogy valószínűleg ő sem fog élni ezzel a lehetőséggel, de még lesz egy tréningjük, ahol tíz intézményvezetővel és a fenntartóval együtt alakítanak ki egy közös álláspontot.
Durva tanárhiány
A Rósa Viktor által vezetett budai intézménybe nem vagy alig találtak matematika, informatika, nyelvszakos tanárt és tanítót. “Mivel mindenhol hiány van, még azok is visszamondták, akikkel júniusban megállapodtam, mondván, találtak közelebbi iskolát vagy jobban fizető szakmát. De gondoljunk bele: egy kezdő pedagógus hazavisz 150 ezer forintot, egy szakmunkásnak 5 napi munkáért fizettem ki nemrég ugyanennyit.” Rósa azt is hozzáteszi, hogy már tavaly is tanárhiány volt náluk, amit csak helyettesítéssel lehetett pótolni, és ez borzasztó rossz hangulatot eredményezett.
Nemcsak náluk, a tanárhiány máshol is égető probléma. A kelet-magyarországi kisváros igazgatójának szintén a pedagóguslétszámok biztosítása a legfontosabb feladata. “Nehéz, mert nem ad keretet a fenntartó. Állandóan kérjük, folyamatosan megy az egyeztetés. Nagyon kevés van tanítóból, megnövekedett a testnevelő tanárok keresettsége, de nagy a hiány a kémia szakosokból is. Ezek a tárgyak kevés óraszámmal mennek, egy kis iskola pedig nem tud egy kémia szakost teljes állásban foglalkoztatni. Ezt általában úgy oldják meg, hogy a környéken tanító pedagógus sok iskolába jár tanítani. Súlyos probléma a környéken a gyógypedagógus is. Nálunk van három fejlesztő, de nehéz megtartani a szakképzetteket, mert máshol jobban keresnek, nyilván jobban megéri nekik. Sok iskola küzd a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésével, egyszerűen nincsenek erre felkészülve az intézmények.”
Egy szakmunkás többet keres egy pályakezdő tanárnál
“Szép lassan jönnek rá, hogy azt kellene visszahozni, amit korábban egy tollvonással tönkretettek. Kezdik reformként beadni, hogy kicsit visszaalakulunk a régi rendszer felé, amikor még volt valamennyi szakmai autonómiája az iskoláknak. De egyelőre még nem tudom, hogy gondolja az államtitkár, nem látom, hogyan tudnánk eltérni a központi előírásoktól. Most az van, hogy van ennyi és ennyi osztályom, meg kell oldanom, hogy kijöjjek a fix keretből. Ha csoportot akarok bontani, nem jár azzal, hogy adnak még egy fél státuszt, tehát valahonnan el kell venni erőforrást. Hogy lehetne így a helyi igényekhez alkalmazkodni?””– fakadt ki az egyik igazgató.
A Nemzeti Pedagógus Kar is elutasítja a tanárok differenciált bérezését
Horváth Péter, a testület elnöke a Hír Tévében azt mondta: fontos, hogy a 2013-ban megígért fizetésemelést mindenki megkapja. Horváth Péter még hozzátette: egy külön pénzügyi keretet kellene szánni arra, hogy a teljesítményük alapján pluszpénzt kaphassanak a pedagógusok.
“Szerintem a legnagyobb problémát az jelenti jelen pillanatban, és ha a pedagógusok elégedetlenek, szerintem ez az, ami az elégedetlenséget szüli most, hogy a minimálbértől ez elszakadt. 2013-ban egy kezdő pedagógusbér, főiskolai végzettségű pedagógusbér a minimálbér 180 százaléka volt, jelen pillanatban ez már 140 százalék alatt van. Tehát ha hiányérzetünk van, akkor csak az, hogy nem látjuk azt, hogyan fogja megtartani ez a fizetés az értékállóságát, és nem látjuk azt, és ez már szakmai kérdés, nem is tán teljesen szakszervezeti, hogy miért mennének pedagóguspályára diákok, ha azt látják, hogy egy középfokú végzettséggel levő munkahelyen ugyanazt a pénzt megkeresik, mint egy kezdő pedagógusbérrel” – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
A CKP 10 pontba gyűjtötte az államtitkár cáfolatát
A Civil Közoktatási Platform az államtitkár oktatás helyzetét dicsérő nyilatkozata kapcsán gyűjtötte össze ellenérveit.
- A magyar oktatás minősége folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben romlik (bizonyítják ezt – többek között – a 2015. évi PISA-eredmények).
- Egyre több diák folytatja, nemcsak a felső-, hanem a közép-, sőt alapfokú tanulmányait is külföldön, mivel a családok nem bíznak a hazai oktatás színvonalában.
- Vészesen nő a korai iskolaelhagyók aránya: tíz évvel ezelőtt a 15–16 évesek szinte valamennyien iskolában tanultak, ma már csak a 90 százalékuk. Így kerülnek egyre többen gyerekként, nagy valószínűséggel egész életükre a közmunka csapdájába.
- Ma már az is bebizonyosodott, hogy az agyonreklámozott fizetésemeléssel sem sikerült visszaállítani a 2005 előtti arányt a pedagógusfizetések és a diplomások nemzetgazdasági átlagbére között. A pedagógusbérek és az összes dolgozóra számított népgazdasági átlagbérek közötti aránnyal ugyanez a helyzet. 2018-ban pedig a minimálbérnél kevesebb lesz egy kezdő tanár fizetése.
- Az iskolákból szinte teljesen eltűnt az innováció. Érdemes eltöprengeni azon, hogy vajon hová tűntek az újításra kész tanárok. Egy magyarázat lehet erre, hogy a pedagógusoknak szinte semmi szabadságuk nem maradt, a tantervek megkötik a kezüket, a szakmai autonómiának nyoma sincs az iskolában.
- Az iskolaigazgatók kinevezése során a szakmai szempontok helyett a hatalmi logika érvényesül (az ország szinte egész nyáron hangos volt az ebből fakadó botrányoktól).
- Az iskolafenntartás távol került az iskola működésének teret adó helyi társadalomtól, a szülőktől. (A helyi közösségek véleményének figyelmen kívül hagyása az előbb említett igazgatói kinevezések során is megmutatkozott.)
- Az oktatás finanszírozásában nincs pozitív fordulat, az oktatási költségvetés GDP-hez viszonyított aránya tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában.
- A szakképzést – minden tiltakozás és szakmai érv ellenére – szétverte a kormány. Radikálisan csökkentette a szakiskolákban (újabb nevükön szakközépiskolákban) és a szakközépiskolákból lett szakgimnáziumokban a közismereti oktatásra fordítható időt. A szakképzés zsákutca, egyszer használható, eldobható rabszolgák kiképzése felé haladunk.
- Végül, de nem utolsósorban hazánk oktatási rendszere az egyik legszegregáltabb a világon. Nem véletlen, hogy az Európai Unió ezért már korábban is elmarasztalta a kormányt.
A PDSZ-nek is van véleménye:
“Az államtitkári nyilatkozat célközönsége nem látja – talán nem is kíváncsi arra –, hogy mi történik valójában Magyarország közoktatásában. Nekik nem számítanak a PISA-mérés katasztrofális eredményei, nem érdekli őket az OECD-rangsor szégyenteljes helyezése. Nem jut el hozzájuk a szakemberek kétségbeesett segélykiáltása sem. Ők hinni akarják azt, amit az államtitkár állít. S a hittel nem lehet vitatkozni. Palkovics László mérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Felkészült szakember, jó vitapartner. Kár, hogy nevét adja ehhez az elképesztő, jövőt romboló kormányzati cinizmushoz.”
