Hillary Clinton tegnap, a CNN-nek adott interjújában főként a 2016-os választási vereségének okait boncolgatta. Kitért James Comey volt FBI-igazgatóra, aki a tavalyi kampány hajrájában kezdte ismét vizsgálni privát e-mail-szerverének ügyét. „Comey örökre megváltoztatta a történelmet” – mondta Anderson Coopernak, a CNN műsorvezetőjének.
A demokrata politikus beszélt arról is, hogy milyen nehéz volt számára feldolgozni a vereséget, és köszönetet mondott azoknak az embereknek – név szerint említve férjét, az USA 42. elnökét, Bill Clintont – akik segítettek ebben.
Ezután pedig azt mondta, itt az ideje felszámolni azt az idejétmúlt szervezetet, amelynek köszönhetően Donald Trumpból úgy lett a 45. amerikai elnök, hogy szűk hárommillió szavazattal kevesebbet kapott, mint Hillary Clinton.
„Úgy vélem, itt az ideje, hogy megszüntessük [az elektori kollégiumot]” – mondta az első Obama-kormány külügyminisztereként is dolgozó politikus. „Jó lenne látni, hogy továbblépünk ezen.”
Az amerikai választási rendszerben az állampolgárok által leadott szavazatok alapján az úgynevezett elektorok szavaznak: 538 elektorból legalább 270-nek a támogatása szükséges ahhoz, hogy két jelölt közül valaki elnök lehessen. Az elektori voksok elosztása azonban államonként különböző: van olyan állam, ahol a „győztes mindent visz” elve érvényesül, míg máshol arányosan oszlanak el a szavazatok. Emiatt nem most fordul elő először, hogy a végül elnökké választott jelölt kevesebb tényleges szavazatot kapott, mint ellenfele: 2000-ben George W. Bush is kevesebb vokssal győzte le demokrata kihívóját, Al Gore-t. Hillary Clinton már akkor is felszólalt az elektori rendszer leváltásáért.
„Hiszem, hogy egy demokráciában tiszteletben kell tartanunk az emberek akaratát, és számomra ez annyit jelent, hogy búcsút kell intenünk az elektori rendszernek, az elnökünket pedig egyszerű többségi szavazással kell megválasztanunk” – mondta annak idején a sajtónak nyilatkozva.
Clinton nemcsak az elektori rendszernek rója fel a vereségét, hibásnak tartja James Comey volt FBI-igazgatót, demokrata kihívóját Bernie Sanderst és nem utolsósorban önmagát is, amiért nem értette meg az amerikai választók haragját, amely a washingtoni elit ellen irányult, és amely jelentős mértékben járult hozzá Donald Trump győzelméhez.
Ami Sanderst illeti, Clinton szerint a fő probléma az volt, hogy a vermonti szenátor nem volt hajlandó mögé állni, ezzel megosztva a demokratákat, a versenyből pedig csak akkor szállt ki, amikor a kampánynak már gyakorlatilag vége volt. Hozzátette, 2008-ban egyből Barack Obama mögé állt, amikor a demokraták a volt illinois-i szenátort jelölték az elnöki posztra. Clinton szerint azonban ő nem részesült hasonlóban a Sanders-tábor részéről. Hillary Clinton egyébként két nappal korábban, a CBS Sunday Morning című műsorában azt mondta, nem indul többet az elnöki posztért.
„Ez nem jelenti azt, hogy ne szólalnék fel olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyeket a szívemen viselek, vagy ne kampányolnék más demokratáknak” – mondta a politikus. „De azon is dolgozni fogok, hogy létrejöjjön az az infrastuktúra, amelyre szükségünk van a győzelemhez.”