2017-et írunk, és a könyvtár szóról a többségnek még mindig az ugrik be, hogy a könyvtár egy olyan hely, ahol könyveket tárolnak. Magából a könyvtár szóból is ez olvasható ki. Pedig a szakma szerint a könyvtárak nem könyveket gyűjtenek, hanem információkat, csakhogy ez az elmélet a köztudatba még nem szivárgott át. Az internetezési szokások megváltoztatták a könyvtárhasználati szokásainkat is, de ez még nem jelenti azt, hogy a digitalizált érában ne lennének majd könyvtárak. Könyvtárak mindenképpen lesznek, és a könyvtárosok munkájára is mindenképpen szükség lesz, de ezek a könyvtárak már nagyon mások lesznek, mint amilyeneket most ismerünk.
Az elveszett olvasók nyomában
Könyvtáros berkekben a közmegegyezés nagyjából az, hogy ha egy település lakosságának kb. tíz százaléka könyvtárhasználó, akkor az már jónak számít, pedig ez egy elég alacsony szám
– mondja Horváth Péter, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. A könyvtárhasználat, valamint ezen belül is a könyvkölcsönzés jelentősen visszaesett az internet széles körű elterjedése óta, és főképp a kamaszok között jelentős a lemorzsolódás. Horváth szerint az egyik leggyakoribb oka ennek, hogy a legtöbb könyvtárban nincs egy külön számukra kialakított hely. A gyerekkönyvtárból már kinőttek, a felnőttkönyvtárban pedig még nem érzik jól magukat. Az utóbbi pár évben indult el egy olyan trend, hogy sok könyvtárban tinisarkokat alakítanak ki, és ezt a korosztályt is próbálják kiszolgálni nekik szóló programokkal.
Horváth Péter (Fotó: Parrag-Mandl Annamária)
Az Országos Könyvtári Napokon például meghirdették a nagy könyves beavatást, ami kifejezetten a 14 és 21 év közötti fiataloknak szólt, és az összeállított irodalomlistán található olvasmányokat kellett kreatív módon feldolgozni képregényként, YouTube-videóként, videoklipként. Ebből is látszik, hogy egy mai könyvtárnak kreatív programok garmadájával kell készülnie ahhoz, hogy magához csábítsa a látogatókat. Már rég nem elég helyet biztosítani a nyugodt olvasáshoz és összeválogatni a megfelelő könyveket.
A könyvtár az új művelődési ház?
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója szerint abban nincs semmi újdonság, hogy a könyvtárak nemcsak könyvraktárként funkcionálnak, hanem kulturális térként is. Az azonban mindenképp újdonságot jelent, hogy ebbéli szerepük jelentősen megnőtt.
Régen is szervezett minden könyvtár író-olvasó találkozókat, könyveket népszerűsítő, netán tudományos előadásokat. A változás abban van, hogy – kis túlzással – ma már ki sem látszunk a kulturális rendezvényekből.
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
„Örömmel szervezünk többek között könyvbemutatókat, kiállításokat, tudományos előadásokat az OSZK-ban, mert a látogatók nagy érdeklődéssel fogadják, számítanak rá, és már a naptárjukban is helye van ezeknek a rendezvényeknek. Törekszünk a rendszerességre, sorozatokat indítunk, hogy valódi »harmadik térként« működve részt vegyünk a főváros kulturális vérkeringésében. Mint minden gyűjteményben, nálunk is vannak olyan anyagok, amelyek valamilyen szempontból ritkaságnak számítanak, ily módon a hétköznapokban nem találkozik ezekkel az olvasó, látogató. A gyűjtemény unikális darabjainak feltárása, hozzáférhetővé tétele, bemutatása iránti társadalmi igény szinte kényszeríti a könyvtárakat, hogy változtassanak közönségpolitikájukon. Az Országos Széchényi Könyvtárban hetedik évada zajlik a KönyvTÁRlat című sorozatunk, s elmondhatom, hogy iskolapéldája lehetne »a könyvtár mint harmadik tér« programnak. A programsorozat alapgondolata, hogy a gyűjtemény bizonyos darabjait, ritkaságait bemutassuk, s ennek érdekében az egyes témákra előadást és előadó-művészeti eseményt szervezzünk.”
Horváth Péter úgy érzi, hogy a könyvtárak egyre inkább átveszik a közművelődési intézmények feladatait, és ma már sokkal inkább működnek művelődési házként, mint könyvtárként. Egyre tágul és egyre jobban a különféle foglalkozások és kulturális tevékenységek szervezése felé tolódik a könyvtárak működése. A hagyományos könyvtárismereti órák mellett megjelentek a kézműves foglalkozások gyerekeknek, valamint a civil szervezetek előadásai és képzései.
Könyvtár – Otthonról egy kattintásnyira
Egy könyvtárnak ma szorosan be kell kapcsolódnia a neki otthont adó város vérkeringésébe, de ez még nem jelenti azt, hogy a hagyományos könyvtári funkcióira ne volna szükség. Tüske László szerint hazánkban is elindultak azok a folyamatok, melyek egy korszerű, XXI. századi könyvtárhálózat megteremtésére irányulnak. „Az Országos Széchényi Könyvtár jelenleg egy projekten dolgozik, aminek az a célja, hogy egy országos hatókörű könyvtár-technológiai rendszer jöjjön létre. Az elmúlt évtizedekben kialakult országos központi katalógus és dokumentumellátó rendszer megújítása egyre sürgetőbb könyvtárszakmai kérdés. Hasonlóan fontos feladat – és csak a könyvtárak együttműködésében valósítható meg – az országos könyvtári digitalizálás is.” A könyv ma még megkerülhetetlen, hiszen szükség van könyvek használatára. A könyvtár elnevezés is magában rejti, hogy ez egy olyan hely, ahol a könyvet gyűjteményezik, megőrzik, óvják az állagát, és bizonyos esetekben kutatási céllal feldolgozzák. Ezek a könyvtár mint intézmény alapfeladatai. Ezekkel párhuzamosan az OSZK főigazgatója további funkcióit is kiemel:
Én a könyvtárakat könyvtár-informatikai nagyüzemnek tekintem, ami azt jelenti, hogy hozzáférést biztosít minden felhasználó részére
– magyarázza Tüske, aki szerint a hosszú távú cél az, hogy a könyvtárba mindenki otthonról, a saját számítógépéről tudjon belépni.
Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár
A jövő könyvtára
Ez most azt jelenti, hogy hosszú távon a könyvek és adatok digitalizálásával a könyvtárosok saját maguk alatt vágják a fát? A helyzet Horváth Péter szerint ennyire azért nem egyszerű:
A közhiedelemmel ellentétben nincs fent minden az interneten, vagy ha fent is van, nem biztos, hogy egy átlagos kereső megtalálja. A könyvtárak csak azokat a tartalmakat tudják otthonról elérhetővé tenni, amelyek már kikerültek a szerzői jog hatálya alól, vagyis a szerző halála óta már eltelt hetven év. A szerzői jog által védett tartalmakat is szabad digitalizálni, de a törvény kiköti azt, hogy ezekhez csak a könyvtárakban direkt erre a célra bekötött számítógépeken, csak egy belső hálózaton lehessen hozzáférni. Innentől kezdve a digitalizálás csak egy pluszszolgáltatás, mert ahelyett, hogy valakinek a könyvet kellene végignéznie, a digitalizált szöveget tudjuk géppel kereshetővé tenni.
Persze Horváth is tisztában van azzal, hogy a jövő a teljes digitalizációé, és szerinte ötven év múlva mai értelemben vett könyvtárakat már csak elvétve találhatunk majd. „Lesznek majd bizonyos munkacsoportok, amelyek az információ feltárásával, rendszerezésével és hozzáférhetővé tevésével fognak foglalkozni.”
Tüske László véleménye szerint a könyvtár új közösségi térként élhet tovább, a klasszikus értelemben vett intézmény, amelynek feladata a gyűjtemény helyszínen történő hozzáférésének biztosítása, várhatóan nem így fog működni. A könyvtár informatikai nagyüzem lesz, amelynek bizonyos központjaiban folyamatosan növekszik az elektronikusan őrzött információmennyiség. A könyvtárosok dolga az lesz, hogy különböző szempontok alapján adatbázisokat, tematikus honlapokat vagy ma még nem ismert megoldásokat dolgozzanak ki, melyek tartalma távolról is elérhetővé válik.
A könyvtár az információk tára, és nem kizárólag a könyveké. Az, hogy pergamenen, könyveken vagy digitálisan őrizzük az információt, mindig egy kultúrtörténeti időszakot jelent. A könyvtáros feladata az információ kezelése és a hozzáférés biztosítása, függetlenül attól, hogy agyagtábláról, papiruszról, papírról beszélünk-e.
Az e-könyv vajon mi?
A híres New York Public Library nemrég tette közzé, hogy a könyvkölcsönzéseik nagyjából húsz százalékát már az e-könyvek kölcsönzései teszik ki. Amikor a magyar szakemberektől a hazai számokról érdeklődöm, meglepő választ kapok. „Amennyire én tudom, nagyon kevés próbálkozás van a könyvtárakban az e-book-kölcsönzésre. A könyvtárak és a kiadók még nem találták meg ebben azt a közös álláspontot, amire ehhez szükség lenne. Nincs kialakult konszenzus abban, hogy ez hogyan valósulhatna meg, és például egy e-könyv kölcsönzése után egy könyvtárnak mennyit kellene fizetnie egy kiadónak. Gondot jelentene az is, hogy az e-könyv-olvasót is a könyvtár biztosítsa-e, de a legfőbb problémát itt a jogi rész jelenti” – mondja Horváth Péter. A nagy magyar e-könyv-áttörés a könyvtárakban tehát még várat magára.
