Októberben több európai kutatóközpont is arról számolt be, hogy a ruténium nevű anyag 106-os nukleonszámú izotópját regisztrálta a légkörben. A hónap első hetében volt a legerősebb a radioaktív anyag koncentrációja, a felhő aztán fokozatosan szétoszlott. A mérések Magyarországon is kimutatták a radioaktív felhő jelenlétét. Az Európát elérő izotópok mennyisége ugyanakkor nem volt veszélyes az emberi szervezetre.
Bár november 9-én egy francia kutatóintézet arra jutott, hogy Oroszországból vagy Kazahsztánból érkezhetett a ruténium-106, egyik ország sem ismerte el, hogy baleset vagy szivárgás történt volna náluk. A Roszatom – az a cég, amely hamarosan két új atomerőművi blokkot épít Pakson – még egy közleményt is kiadott arról, hogy az orosz légkörben szinte sehol sem mutatták ki a ruténium-106-ot, különösen nem mutatták ki a Dél-Urálban, amelyet a francia és német kutatók a meteorológiai adatok elemzésével a szennyezés legvalószínűbb forrásának tippeltek. A cég a Roszhidromet nevű kormányzati kutatóintézet méréseire hivatkozott.
Ugyanakkor a Roszhidrometet megkereste a Greenpeace oroszországi szervezete is, és a kutatóintézet közölte, hogy az adatok fent vannak a honlapjukon, azokat bárki leolvashatja. Így tett a Greenpeace is, és megállapította, hogy mégiscsak jutott az orosz légkörbe a ruténiumból, a Roszatom állításaival ellentétben. A 444.hu megtudta, hogy szeptember 25-én észlelték először a szivárgó radioaktív anyagot két olyan mérőponton, amelyektől 100 kilométeren belül található a Roszatom Majak nevű nukleáris létesítménye, ahol atomerőművekben elhasznált, kiégett fűtőelemeket dolgoznak fel. A Greenpeace nem tudta bizonyítani, hogy a szivárgás a Roszatom Majak nevű létesítményéből származik, de a környéken az az egyetlen ismert üzem, ahonnan a ruténium-106 kiszabadulhatott.
