A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt. A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561 ponttal) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.
Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok viszont csak 472 pontot értek el. Ez egyben azt is jelenti, hogy Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia is megelőzte Magyarországot, amely viszont Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál jobban teljesített.
Az adatok azt mutatják, hogy például az ausztrál, japán, dél-koreai és amerikai diákok sokkal jobban teljesítenek az együttműködő problémamegoldás terén, mint ahogy az a természettudományos tantárgyak, a szövegértés és a matematika terén elért pontszámaik alapján várható lenne, Magyarországon azonban épp ellenkező a helyzet. Az OECD-országokban a diákok 7,9 százaléka nyújtott csúcsteljesítményt, a leggyengébben teljesítők aránya pedig 5,7 százalék volt. Magyarország esetében ez a két szám 3,3 százalék, illetve 8,7 százalék.
A lányok mindenhol sokkal jobb teljesítményt nyújtottak
Az OECD-átlagot tekintve 29 ponttal többet értek el a fiúknál. A legnagyobb különbségek Ausztráliában, Finnországban, Lettországban, Új-Zélandon és Svédországban voltak megfigyelhetőek, a legkisebbek pedig Kolumbiában, Costa Ricában és Peruban. Az eredmény ellentétben áll az egyéni problémamegoldást vizsgáló 2012-es PISA-felméréssel, amelyben általában a fiúk nyújtottak jobb teljesítményt.
Az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével. Kiderült, hogy az iskolák között meglehetősen nagyok a különbségek, az egyes oktatási intézményeken belül azonban már kiegyensúlyozottabb a helyzet.
Magyarországon az egyik legrosszabb a tanár–diák viszony
A párizsi székhelyű szervezet tagországaiban a bevándorló hátterű tanulók átlagosan 36 ponttal rosszabbul tejesítettek, mint a többiek.
A dokumentumban kiemelték: a legjobb tanár–diák viszonyról Japánban, Dél-Koreában, Costa Ricában és Mexikóban számoltak be, a legrosszabbról pedig Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban és Hollandiában. Utóbbi öt országban a tanulók közül sokan úgy látják, hogy nem kapnak elegendő támogatást a tanáraiktól, akik gyakran tisztességtelenül járnak el velük szemben.
A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
