Van, aki kényszerből, van, aki tudatos elhatározásból, van aki a praktikussága miatt használja a közösségi közlekedés adta lehetőségeket. Legyen szó akármelyik verzióról, a lényeg az, hogy mindenki találja meg a számára legmegfelelőbb eszközöket – írhatnánk lelkesen, ha olyan egyszerű és kellemes lenne a fővárosban tömegközlekedni. Ám ez sajnos nincs így és szinte kivitelezhetetlen, hogy olyan komfortossá váljon egy-egy buszjárat vagy hírhedt metróvonal, amely a hétköznapi igényeket alapvetően kielégítené. Nem, most nem arról beszélünk, hogy mennyire szuper volna, ha mindenki el is jutna oda, ahová elindult, hanem arról, hogy olyan kulturált körülmények között utazhassunk, amelyek méltóak hozzánk, na meg a jegyárakhoz.
Mióta a közösségi közlekedés színfoltjaként megjelentek az utcán a kölcsönözhető kerékpárok, nagyot fordult a világ. Ugyanis ha jó az idő, azok a szerencsések, akik tudnak és akarnak is biciklizni, tökéletes eszközhöz juthattak általa. Oké, a turistáknak is nagyon jól jön a két kerék adta lehetőség, és hát nem is mutatnak olyan rosszul a városi látképben azok a bicajtárolók sem. Ám rossz idő esetén sajna ezek a járgányok használhatatlanok, így nem marad más, mint a büdös buszokon zsúfolódni vagy taxit rendelni drága pénzért és imádkozni, hogy normális sofőrt fogjunk ki – hacsak rá nem találunk azokra az izgalmas, kölcsönözhető elektromos autókra, amelyek a bringákhoz hasonlóan használhatóak. Nőket kérdeztünk, ők mivel róják a kilométereket.
Edit a közösségi közlekedés híve: „Én hiszek abban, hogy jó dolog a tömegközlekedés, de gyakran jutok odáig, hogy már egyetlen észérv sem elég ahhoz, hogy hassak magamra és elviseljem a sok negatívumot, ami ezzel jár. Buszra régóta nem szállok, a villamosokat szeretem és szerencsére útba esnek. De ha jó idő van, biciklire pattanok. Attól függően, hogy hová megyek, vagy a sajátommal tekerek vagy kölcsönzök egyet. Télen viszont szívás, hogy nem kerékpározhatok. De a nagyobb bevásárlásokat jó időben sem tudom így megoldani. Valaki mondta, hogy a bringákhoz hasonlóan lehet autókat is bérelni, használni és ugyanúgy visszavinni, letenni. Utána fogok nézni ennek, mert nagyon kellene állandó megoldás.”
Rita naponta két órát tömegközlekedik, azt mondja, megszokta már: „Ha nincs más megoldás, ez marad. De nincs bajom a villamosozással, buszozással. Bár tegyük hozzá, szerencsém van, olyan útvonalakon közlekedem, ahol viszonylag újak a járművek és nem kell attól tartanom, hogy kitépik a nyakamból a láncot. Viszont bevásárolni mindig autóval megyünk, a férjemmel vagy a tesómmal. Neki elektromos autója van, egyszerűen imádom. Taxira nem költök, felesleges lenne. Saját autót sem akarok, újabb kiadások jönnének csak.”
