A hivatalban lévő orosz államfő ezt a fennállásának 85. évfordulóját ünneplő GAZ autógyárban jelentette be. A 65 éves politikusnak nagy az esélye arra, hogy a március 18-án megtartandó elnökválasztáson ismét fölényesen győzzön, közvélemény-kutatások szerint ugyanis a polgárok négyötöde támogatja annak ellenére, hogy Oroszország gazdasági nehézségekkel küzd, konfliktusban áll a Nyugattal, és az államfő kormányzási módszereit a liberális ellenzék és a külföld is bírálja.
„Igen, jelöltetni fogom magam az Oroszországi Föderáció elnöki posztjára” – jelentette ki az elnök, aki vagyonbevallása szerint maga is két ritka veterán Volga gépkocsi (egy GAZ M21-es és egy GAZ M21-R típusú) tulajdonosa.
Fotó: STRINGER / ANADOLU AGENCY
Putyin gyakorlatilag 1999. december 31., vagyis Borisz Jelcin elnök lemondása óta irányítja az Oroszországot államfői vagy miniszterelnöki minőségben. A politikus negyedik alkalommal pályázik az elnökségre. Vlagyimir Putyint 2000-ben és 2004-ben négyéves időszakra választották meg államfővé, majd, mivel az orosz alkotmány nem enged meg kettőnél több egymást követő elnöki ciklust, távozott a tisztségből, amelyre Dmitrij Medvegyev addigi miniszterelnököt választották meg. Négyévi kormányfői tevékenység és az elnöki mandátum hat évre történő meghosszabbítását követően Putyin 2012-ben ismét államfő lett, Medvegyev pedig visszakerült a kormányfői pozícióba.
Az orosz vezető az elmúlt hónapokban már lebegtette az ismétlés lehetőségét. Idén októberben a Valdaj vitaklub tanácskozásán úgy fogalmazott, az elnök feladata az, hogy a kormányzás és a gazdasági fejlődés szempontjából rugalmassá és egyben versenyképessé alakítsa át Oroszországot. Vlagyimir Putyint hívei a Szovjetunió széthullását követő zűrzavar utáni stabilitás megteremtőjeként és Oroszország nagyhatalmi státusának helyreállítójaként tisztelik, bírálói viszont autoriter és geopolitikai elégtételre törekvő vezetőt látnak benne.
A Levada Központ ezen a héten közölt felmérése szerint az oroszok 58 százaléka készül voksolni a 2018-as elnökválasztáson – ami jelentős visszaesés az 2008-as, 75 százalékos választási készséghez képest –, közülük pedig 67 százalék adná a szavazatát Vlagyimir Putyinra.
Az orosz elnök 16 évig hírszerzőként szolgált a KGB-nél, majd 1991-ben a szentpétervári önkormányzat helyettes vezetője lett. Jelcin 1996-ban szólította az apparátusába, ahol karrierje gyorsan ívelt felfelé, majd a reformer vezető távozása után ügyvezető elnök lett.
