A londoni polgármester, Sadiq Khan a Cambridge Econometrics elemzőházat bízta meg a tanulmány elkészítésével, a cég pedig több lehetséges forgatókönyvet vizsgált. Ezek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy Nagy-Britanniának nem sikerül egyezségre jutnia az EU-val a brit EU-tagság megszűnése utáni időszak kapcsolatrendszeréről. E modell szerint nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás sem, és a kétoldalú kereskedelmi forgalomra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép életbe, ami vámok megjelenésével járna.
A számítások szerint ebben az esetben 2030-ig 480 ezernél több munkahely szűnne meg Nagy-Britanniában, és a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ban 3 százalékkal – 55 milliárd fonttal – lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság abban az évben az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának tagjaként elérhetne.
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul. London érvelése szerint a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.
A Cambridge Econometrics csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint azonban ha nem sikerül elérni egy ilyen szabadkereskedelmi megállapodást a brit EU-tagság jövő márciusban esedékes megszűnéséig, annak csak a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában 29 ezer munkahely esne áldozatául 2030-ig. A brit kormány ugyanakkor átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
