A Kommerszant nevű gazdasági napilap úgy értesült, hogy Kolesznyik két kisebb hőerőművet vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól: egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, és egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy „bányatelepet” kíván létrehozni.
A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett „bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként. A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó „bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb.
Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a „bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is. Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a „bányászatra”, ha létrejön majd ennek a jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdte a törvénytervezet kidolgozását.
Az adattárolási kapacitás fejlesztésére nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd.
