A floridai lövöldözést követően ismét fellángolt a fegyvertartási vita az Egyesült Államokban

Ahogy testvérlapunk, a 24.hu is megírta, bár még csak alig másfél hónap telt el a 2018-as évből, tizennyolc alkalommal volt lövöldözés az amerikai iskolák valamelyikében. Tény, hogy nyolc esetben nem sérült meg senki, két alkalommal pedig öngyilkosság miatt húzta meg az elkövető a ravaszt, de ez nem csökkenti annak a ténynek a súlyát, hogy gyakorlatilag hetente egyszer valamilyen formában lövöldözés volt egy amerikai oktatási intézményben.

A floridai kisváros, Parkland gyászol, a politikusok egymásra mutogatnak (Fotó: Getty Images)

Azt, hogy mennyire súlyos a helyzet, jól mutatja, hogy az amerikai iskolák jelentős részében ma már megszokott dolog a fémkereső kapu, emellett rendszeresek a mostani esethez hasonló, áldozatra leső fegyveresek jelenlétét szimuláló, úgynevezett active shooter gyakorlatok. Olyan ez, mint egy magyar iskolában a tűzriadó gyakorlása, csak itt éppen arra készítik fel a gyerekeket, hogy mi a teendő, ha valaki egyszer csak válogatás nélkül mészárolni kezdi az embereket.

A mostani eset sem sokban különbözik a korábbi, nagy nyilvánosságot kapó tragédiáktól: egy zárkózott, magatartási problémákkal küzdő fiatal egy darabig teng-leng iskolák, állások, illetve a mostani elkövető, Nikolas Cruz esetében nevelőszülők között, aztán vásárol egy fegyvert, és gyakorlatilag teljesen céltalanul lövöldözni kezd, 17 ember életét kioltva. A 19 éves fiatalembert más, hasonló esetek elkövetőivel szemben elkapták a rendőrök, míg sok korábbi esetben a fegyveresek önkezükkel vetettek véget életüknek a mészárlást követően.

Nikolas Cruz elfogását követően, kirendelt védője társaságában (Fotó: Getty Images)

Aggasztó kommenteket hagyott hátra

Miután Cruz személyazonosságát nyilvánosságra hozták, hamar kiderült, hogy a fiatalember, bár nevelőszülei semmi különöset nem tapasztaltak a viselkedésével kapcsolatban, az online felületeken kifejezetten agresszív, szélsőséges és rasszista kommenteket írt. A depresszióban szenvedő Cruz többek között feketékkel és muszlimokkal kapcsolatos, gyűlölködő megjegyzéseket írt egy közösségi oldalra, ennél azonban jóval aggasztóbb, hogy több YouTube videó alá posztolt olyan kommenteket, amelyek előrevetítették a február 14-i tragédiát.

A fiú, akit még tavaly tanácsoltak el az iskolából, miután a táskájában késeket és lőszereket találtak, az esetet követően simán meg tudott vásárolni egy AR-15 típusú félautomata gépkarabélyt, mivel szó nélkül átment az ilyenkor szokásos biztonsági háttérellenőrzéseken. 

Embereket akarok ölni az AR-15-ösömmel

– írta egy YouTube-videó alá.

Egy nap rendfenntartókat fogok ölni, mert mindig a jó embereket bántják

– áll egy másik alatt.

Egy nap profi iskolai lövöldöző leszek

– írta egy harmadik videó alá.

Az amerikai hatóságok egyik munkatársa a CNN hírcsatornának megerősítette, hogy az FBI-t korábban figyelmeztették a bejegyzésre. A szövetségi nyomozóiroda volt munkatársai és elemzői közül többen is a sajtóban elemezték az esetet, rávilágítva, hogy hiába a hasonló figyelmeztetések, a Cruzhoz hasonló „magányos farkas” típusú elkövetők esetében rendkívül nehéz megvizsgálni, hogy egy-egy ilyen kommentet mennyire kell komolyan venni, arról nem beszélve, hogy az FBI napi szinten tucatjával kapja a hasonló értesítéseket, és egyszerűen nincs kapacitásuk minden egyes hasonló bejegyzést mélyrehatóan megvizsgálni. 

Lobbisták gyilkos ölelésében

Az amerikai társadalom két fele egy tátongó szakadék két oldaláról kiabál egymásnak. A fegyvertartás ellenzői, illetve a szigorúbb fegyvertartási törvényekért kampányolók minden egyes hasonló alkalommal kormányzati lépéseket követelnek, a jellemzően republikánus táborba tartozó fegyvertartók erre válaszként pedig rendszeresen az amerikai alkotmány második kiegészítését lobogtatják, amely lehetővé teszi az amerikai állampolgárok számára, hogy fegyvereket tartsanak és viseljenek.

Az amerikai fegyverlobbi legfőbb szervezete a National Rifle Association (NRA), amely elképesztő hatékonysággal – és irdatlanul sok pénzzel – képes mobilizálni tagjait és támogatóit. A szervezet befolyása olyan mértékű, hogy a New York Times – és más hasonló sajtótermékek – hosszú listákat vezetnek azokról a politikusokról, akik valamilyen formában komoly támogatásokat zsebelhettek be az NRA részéről.

Az amerikai fegyverlobbi, az NRA ellen tiltakozó férfi a lövöldözés helyszínén, a Marjory Douglas gimnáziumban (Fotó: Getty Images)

A floridai republikánus szenátor, Marco Rubio például azt mondta, hogy nem fair a törvényhozókat vádolni egy ilyen lövöldözést követően, míg a konzervatív Ted Cruz, illetve a képviselőház elnöke a szintén republikánus Paul Ryan arra szólították fel a demokratákat, hogy ne akarják a tragédiát arra használni, hogy az embereket megfosszák az alkotmány második kiegészítése által biztosított jogaiktól. A New York Times listája szerint Rubio eddig több mint 3 millió dollárt, míg a MarketWatch összeállítása szerint Cruz csak 2016-ban több mint 360.000, Ryan pedig közel 172.000 dollárt kapott az NRA-től.

„Imáink és gondolataink”

Az amerikai elnök közel 20 órával a floridai mészárlást követően intézett beszédet a néphez, amelyben biztosította az amerikai gyerekeket, hogy nincsenek egyedül, és rengeteg ember dolgozik azon, hogy biztonságban érezhessék magukat.

Bár az elnöki beszéd Trumphoz képest szokatlanul visszafogott volt, az amerikai elnök nem sok kézzelfogható megoldást vonultatott fel. Beszélt egy sort arról, hogy az iskolákat biztonságosabbá teszik majd, és foglalkoznak a mentális egészség kérdésével is. Egyetlen félmondatot sem pazarolt azonban a fegyvertartási törvények megreformálására, cserébe korábban, burkoltan bár, de sikerült beszólnia a floridai Broward megye lakóinak is, amit lehetett úgy is értelmezni, hogy az ő hibájuk, hogy a Nikolas Cruzra nem hívták fel időben a hatóságok figyelmét.

A korábbi hasonló lövöldözést követően a politikai elit – és a hírességek – majdnem betűről betűre ugyanazzal az üzenettel közvetítették együttérzésüket az állampolgárok felé. „Our thoughts and prayers are with the victims” – vagyis „imádkozunk és gondolunk az áldozatokra”. Ez azonban mára olyan elcsépelt frázissá vált, hogy nehéz komolyan venni, különösen, amikor olyan figurák szájából hangzik el, mint a már említett Marco Rubio.

Donald Trump pedig hiába beszél iskolai biztonságról és hasonlókról, amikor a fegyvertartás problémáiba évtizedek óta törik bele a bicskája bármelyik elnöknek, aki egyáltalán megpróbál tenni valamit az ügy érdekében. Bár a 45. amerikai elnök a tavaly október 1-i Las Vegas-i lövöldözést követően is ígéretet tett az amerikai népnek, hogy „eljön az idő, amikor majd a fegyverek szabályozásáról beszélnek”, a hasonló tragédiákat követő napokban-hetekben a republikánus oldal védelmezői gyakran rántják elő a „nem most van itt az ideje annak, hogy erről beszéljünk”-kártyát.

Trump tavalyi beiktatása óta eddig egyetlen alkalom volt, amikor az amerikai elnök a fegyvertartási kontrollt bármilyen módon befolyásolta volna: 2017. február 28-án aláírt egy olyan törvényjavaslatot, amely tovább lazította a mentális betegségekkel diagnosztizált emberek fegyvervásárlási lehetőségeit. Bár egyelőre nem tudni, hogy ez hozzásegítette-e Nikolas Cruzt fegyvere megvásárlásához, az mindenesetre tény, hogy Trump lépését akkor sem az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU), sem a vele homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselő NRA nem üdvözölte.

A megoldás egyelőre még csak körvonalaiban sem látszik. A végletesen megosztott politikai oldalak és az ezt tükröző társadalom tagjai egyelőre csak összeszorított foggal várhatják a következő iskolai lövöldözést – amelyre az idei statisztikákból kiindulva lehet, hogy egy hetet sem kell majd várni – a fegyvertartás ellenzői pedig az idei novemberben sorra kerülő szenátusi és képviselőházi választásokat, ahol a a republikánusok nagyon szomorú eredményekre számíthatnak, ha nem történik addig semmi érdemi ezen a téren. Márpedig, abban az országban, ahol a USA Today statisztikái szerint a világ civil kézben lévő fegyvereinek 42 százaléka (!) található és ahol az amerikai járványügyi központ, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) számai azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben évente átlagosan közel 12 ezer ember halálát okozzák a fegyverek, valószínűtlen, hogy az októberi választásokig ne kerüljön sor hasonló tragédiára. Akkor pedig az imák és a szép gondolatok vajmi keveset érnek majd. Addig maradnak Lori Alhadeff, az egyik floridai áldozat édesanyjának kétségbeesett szavai, aki élő adásban üzent Donald Trump elnöknek, hogy tegyen valamit.