Lépfene okozott hirtelen elhullást egy szentesi juhállományban március végén, valószínűleg a belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit – közölte a laboratóriumi vizsgálatok alapján Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A járási főállatorvos már a fertőzés gyanúja alapján elrendelte a helyi zárlatot az állományra, továbbá megkezdték az állatok gyógykezelését.
Az istállóban tartott állatok egy olyan területen keresztül jártak ki legelni, ahol 60-65 éve már előfordult a lépfene. A területet jelenleg belvíz borítja, emiatt kerülhetett felszínre az évtizedekkel ezelőtt elásott tetemekből a baktérium spórája.
A lépfene-baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt azok a területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek.
Ezeket ki kellett vonni a mezőgazdasági művelésből, és a művelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A Nébih honlapján elérhetőek azok a települések, ahol az elmúlt évtizedekben a lépfene előfordult, illetve amelyek egyéb okból (ártér, belvizes terület, útépítés) veszélyeztetettek.
A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul.
A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen a legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.
A ma 65 éves Emma Thompson bebizonyította, hogy igazi kaméleon
Csillagjegyek, akiknek nem alakul jól az év
Megrázó történet: a szerelők utolsó ölelése a lángoló szélturbinán
Földdel tették egyenlővé Pécsi Ildikó egykori, imádott otthonát
Keleti Andrea bikinis fotójától leesett az állunk
Megrázó: először szólalt meg Katalin hercegné betegségének bejelentése óta
Így „indíthatod újra” az évek óta nem virágzó orchideáidat
