Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

A múlt századból előkerült lépfene pusztított Szentesen

A területen 60-65 éve már előfordult a fertőző megbetegedés, most valószínűleg a belvíz miatt került a felszínre a baktérium spórája.

Lépfene okozott hirtelen elhullást egy szentesi juhállományban március végén, valószínűleg a belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit – közölte a laboratóriumi vizsgálatok alapján Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A járási főállatorvos már a fertőzés gyanúja alapján elrendelte a helyi zárlatot az állományra, továbbá megkezdték az állatok gyógykezelését.

Az istállóban tartott állatok egy olyan területen keresztül jártak ki legelni, ahol 60-65 éve már előfordult a lépfene. A területet jelenleg belvíz borítja, emiatt kerülhetett felszínre az évtizedekkel ezelőtt elásott tetemekből a baktérium spórája.

A lépfene-baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt azok a területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek.

Ezeket ki kellett vonni a mezőgazdasági művelésből, és a művelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A Nébih honlapján elérhetőek azok a települések, ahol az elmúlt évtizedekben a lépfene előfordult, illetve amelyek egyéb okból (ártér, belvizes terület, útépítés) veszélyeztetettek. 

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul.

A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen a legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top