Hiába születik több gyerek, ha utána nem figyelünk rájuk

Vajon hogy fognak a gyerekek visszaemlékezni 2017-re? Ez lesz az az év, amikor úszó-vb-t rendezett Magyarország, vagy az év, amikor mégsem pályáztunk az olimpia megrendezésére? Ki fog eszükbe jutni? Enyedi Ildikó vagy Hosszú Katinka? A „Soros-plakátok” derengenek fel majd az emlékeikben, vagy a jégzajlás a Dunán? Nem tudjuk, de minden, ami történik, rájuk is hat. Csak ők sokkal kiszolgáltatottabbak.

Média

Soha korábban nem készült annyi tudósítás „gyerek/erőszak” témában, mint 2017-ben – 400 százalékkal nőtt az ilyen témájú médiamegjelenések száma az elmúlt években. Miközben a bűncselekmény áldozatává váló gyerekek száma összességében csökkent 2017-ben, a szexuális visszaélések sértettjévé váló gyerekeké nőtt.
Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy több ilyen cselekményt követtek el, hanem hogy kevesebb gyerekkel szembeni szexuális erőszak maradt rejtve 2017-ben.

Gyermekotthonban élők

A bicskei botrány miatt egyre többen foglalkoztak a gyermekotthonban élő gyerekek helyzetével. Egyértelművé vált, hogy minden harmadik gyereket anyagi helyzete miatt emelnek ki a családból (ami valójában nem megengedett), hogy nagy a szakemberhiány az intézményekben, és hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére – kapacitásbeli problémák miatt – továbbra is kerülnek tizenkét éven aluli gyerekek nevelőszülő helyett gyermekotthonokba. Elmondható: az állami gondoskodásban élő gyerekeket „másodrendű” állampolgárként kezeli a rendszer. Hátrányt szenvednek az oktatásban, a tehetséggondozásban, az életkezdési lehetőségekben – és sajnos ezek a problémák általában „láthatatlanok” a társadalom többi tagja számára.
Konkrét eset volt a Zalaegerszegi Gyermekotthoné, melynél az alapvető jogok biztosának vizsgálata rendszerszintű visszásságokat tárt fel. A jelentés részletezi, hogy az intézményben azzal büntették a gyerekeket, hogy nem mehettek a szabad levegőre – akár három hónapon át.

Gyermekjogok – csak szappanbuborék? (Profimedia)

Fogyatékossággal élő gyerekek

Magyarországon több mint harmincötezer fogyatékossággal élő gyerek él. Egyre több a sajátos nevelési igényű kicsi is, azonban integrációjuk az iskolarendszer hiányosságai miatt nem valósul meg. A fogyatékos gyerekek oktatáshoz, egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférése nem megfelelő.

Vándorlók

Gyerekek esetében a jogszabályok nem ismerik a „migráns” kifejezést, a híradásokban mégis gyakran előfordul – negatív kontextusban. 2017. március 28-tól a határainknál megjelenő 14–18 éves gyerekekre nem vonatkoznak a gyermekvédelmi szabályok. Az ilyen gyerekek – ahelyett, hogy, mint korábban, a fóti gyermekotthonba kerülnének – őrizetbe vehetők és korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatók, ami ellentmond az ENSZ Gyermekjogi egyezményének.

Törvényalkotás

A jogalkotó a gyerekek fokozottabb védelme érdekében módosította a büntető törvénykönyvet, így szigorodott a gyerekek sérelmére elkövetett szexuáliserőszak-esetek szabályozása. 2017- től el kell tiltani a foglalkozásától azt, aki gyerekkel szemben követ el szexuális bűncselekményt. Azonban sajnos tudnunk kell, hogy a gyerekekkel szembeni szexuáliserőszak-esetek többsége rejtve marad, az erőszaktevővel szemben sosem indul eljárás.

Szekrénybe zárt gyerekek és iskolai megbélyegzés – így néznek ki a gyermekjogok Magyarországon

Ezentúl foglalkozástól való eltiltás a „kiskorú veszélyeztetését” elkövető felnőttel szemben is kiszabható – itt azonban ez csak lehetőség a bíróságok számára. Vagyis előfordulhat, hogy egy gyerekverő tanár vagy a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód miatt elítélt óvodai gondozó a továbbiakban is vállalhat olyan munkát, amely során gyerekekkel kerülhet kapcsolatba. Jó hír viszont, hogy 2017-ben bevezették, a gyermekotthonok, javítóintézetek vezetői munkakörének betöltéséhez szigorúbban kell vizsgálni az alkalmasságot (kétségtelenül a bicskei eset nyomán).

A gyermekjogi képviselők ezentúl személyesen, négyszemközt is találkozhatnak a rájuk bízottakkal. Ez jól hangzik, csakhogy a több mint 20 ezer családján kívül nevelkedő gyerek gyermekjogi képviseletét 2017-ben – létszámbővítést követően is – csupán 23 fő látta el…

Törvénymódosítás következtében súlyos veszélyeztetésnek minősítette a jogalkotó, és akár a gyerek családból való kiemeléséhez is vezethet mostantól az, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek – ezt több szakmai szervezet sérelmezte.

Van viszont már „Gyermekvédő hívószámunk”, egy a nap 24 órájában ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás, amit bárki igénybe vehet, ha úgy véli, hogy egy kisgyerek bajban van.

Elkülönítés

2017-ben a Kúria kimondta a roma gyerekek iskolai szegregációjának tilalmát egy kaposvári általános iskola ügyében, megtiltva, hogy szeptember 1-jétől új első osztály induljon – tekintettel arra, hogy az iskola nem változtatott a jogsértő gyakorlatán.

A gyermeknevelés segítése

A KSH 2017-ben kiadott adatai szerint gyermekgondozási díjat (gyed) többen kaptak, de kevesebben részesültek gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) és családi pótlékban. Utóbbinál az egy családra jutó összeg is csökkent, csakúgy, mint a havi juttatás mértéke, viszont többen jutottak hozzá csecsemőgondozási díjhoz. Nehézség, hogy a bölcsődei helyhiány miatt fel nem vett gyerekek száma megugrott, pedig a korábbi éveknél nagyobb szükség lett volna rá – feltehetően a szülők munkába állása miatt.

A legkiszolgáltatottabbak

A prostitúcióban érintett gyerekek helyzete 2017-ben sem változott. A gyermekkorú áldozatokat továbbra is elkövetőnek tekinti az igazságszolgáltatás, segítség és védelem helyett szankcióval sújthatók. Ennél is nagyobb baj, hogy ha egy gyereket mégis prostitúció áldozataként azonosít a rendszer, számára nem nyújtható speciális segítség.

„Pár évtized múlva a most felnövő korosztály fogja alakítani a hétköznapjainkat. Ez az, amiért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekjogok érvényesüljenek: a jövő társadalomképét ugyanis nagyban meghatározza, hogy mi történik most a gyerekekkel” – mondták a jelentéssel kapcsolatban az alapítvány Gyermekjogi Követei.