Óriási, örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon. A hullámok a Nap forgási irányával ellentétesen terjednek, élettartamuk több hónap – ismertette kutatási eredményeit a német Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) és a göttingeni Georg August Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a Nature Astronomy című szaklapban.
A hullámok hasonlítanak azokra, melyek a Föld légkörében határozzák meg az időjárást. A Föld északi féltekéjének szinte minden meteorológiai képén láthatóak ezek az úgynevezett légköri Rossby-hullámok. Az atmoszférikus Rossby-hullámok a sarkvidék hideg légtömege és a szubtrópusi meleg levegő közötti légtömeghatáron kialakuló poláris jetstreamként figyelhetők meg, jellemzően az északi féltekén, és kissé mérsékeltebben a déli féltekén.
A tudósok negyven éve kutatják, hogy léteznek-e ilyen hullámok a Napon: most először sikerült őket egyértelműen azonosítani és leírni. A szoláris Rossby-hullámok közeli rokonai a Föld légkörében és az óceánokban fellépő Rossby-hullámoknak.
A szoláris Rossby-hullámok nehezen felismerhetők, ezért a Nap éveken át tartó alapos megfigyelésére volt szükség a felfedezésükhöz – hangoztatta Laurent Gizon, az MPS kutatócsoportjának vezetője.
A NASA Solar Dynamics Observatory műholdjának egyik műszere (HMI) segítségével gyűjtött adatokat elemezték a szakértők.
„A HMI felvételei elegendően nagy felbontásúak ahhoz, hogy a Nap látható felszínén (a fotoszférán) lévő granulák mozgását követhessük” – fejtette ki Björn Löptien, az MPS kutatója. A granulák tulajdonképpen felszálló konvektív elemek, olyan cellák, amelyekben a forró gázok a mélyből felfelé igyekeznek. Ezek a viszonylag kis konvektív sejtek a Nap felszínén mintegy 1500 kilométeresek.
“Nagy, örvény formájú hullámokat találtunk, amelyek a rotációval ellentétes irányban mozognak. Teljesen váratlan az, hogy ezek a hullámok csak a Nap egyenlítői régiójában találhatók” – hangsúlyozta Gizon.
A hullámminták több hónapon át stabilak maradnak. A szakértőknek először sikerült meghatározni a hullámok frekvenciája és a hullámhossza közötti összefüggést és így egyértelműen Rossby-hullámokként azonosítani őket.
A szoláris Rossby-hullámok gigantikusak, hullámhosszuk összehasonlítható a Nap rádiuszával. Ezek a hullámok jelentős alkotórészei a csillag belső dinamikájának, mert a Nap kinetikus energiájának felét teszik ki – közölte Gizon.
