Érettségi 2018: íme a történelemérettségi részletes elemzése a szaktanártól

Czirók András, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium történelemtanára úgy látja, hogy az idei történelemérettségi feladatsora könnyen megoldható a megfelelő forrásoknak és térképrészleteknek köszönhetően. Szerinte a diákok többségének nem okoz gondot, hogy kitöltse, és külön örül annak, hogy nem a lexikai tudást kéri számon a diákokon, például egyetlen évszám sem szerepel a tesztben.

„Főleg gondolkodtató kérdések szerepelnek benne, ez nagyon jó, a tavalyihoz képest is erősebb ez a tendencia. Egyáltalán nem kér számon mechanikusan bemagolt ismereteket, a kompetencia és a képességfejlesztés áll a középpontban, ami manapság az érettségi és a tanítás lényege. A gyerekek szövegértési képességét vizsgálja, a forrásértelmezés és a térben időben tájékozódás képessége nagy hangsúlyt kap az idei történelemérettségiben. A képi források jók, segítik a válaszadást, és vannak olyan szövegrészletek, amelyek újak a diákok számára, de ez egyáltalán nem baj, sőt, hiszen gondolkodtatók. Egészében nézve ez egy modern, okos feladatsor, amit meg kell tudni oldani, akár általános intelligencia alapján is.

És akkor most nézzük részletesen a történelem érettségit:

1.       A kereszténység születése a téma, a Bibliából válogatott részletekkel, ehhez kapcsolódnak a feladatok, és van még két kép is, amelyekhez megadott bibliai részleteket kell hozzárendelni. Semmi nehézség nincs benne, alapműveltséggel megoldható.

2.       Iszlám vallás: 4 képi forrást kell összekapcsolni a három állítással, és itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a gyakran 3-4 soros feladatok utasításait nagyon figyelmesen el kell olvasni, különben pontot veszít a vizsgázó.

3.       Árpád-kori magyar történelem: térképvázlatos feladat, 7 helyszínt kell összepárosítani állításokkal, a kérdések az államalapításról szólnak.

4.       Kapitalista gazdaság:  4 forrásrészlet van ebben a feladatban, amelyhez állítások kapcsolódnak, és meg kell  jelölni, hogy melyik állításnak melyik a vége, abszolút egyszerű feladat.

5.       Rákóczi szabadságharc okai: itt érdemes a technikai jellegű utasításokat figyelmesen elolvasni, társadalmi csoportokat kell hozzárendelni a forrásokhoz, egy sorszám ebben a feladatban kétszer is szerepelhet.

6.       Az I. világháború szövetségi rendszerei: ez a témakör tavaly került be egyébként a középszintű érettségi témakörébe, addig csak emelt szinten szerepelt. Térképvázlat alapján kell az antant és a központi hatalmak országait kiválasztani és a hiányos szöveget kell kiegészíteni ez alapján. Itt egyébként atlaszt is lehet és érdemes is használni, mert minden információ benne van.

7.       Ez egy újszerű feladat, ez egy komplex tesztfeladat, tavaly került ilyen először bele az érettségibe. Egy térképvázlat alapján kell megnevezni városokat, iparágat, ásványkincset stb., és egy nyílt végű kérdés is szerepel benne Budapest gazdasági szerepéről.

8.       Első világháború: forrásrészlet alapján kell bekarikázni a válaszokat, és az utolsó kérdésre pedig egy kerek mondatos választ kell adni.

9.       A két világháború közötti magyar történelem, 1920-21-es évek, itt 5 forrást kell párosítani az állításokkal és meg kell nevezni miniszterelnököket a források alapján

10.   Idézetek az ENSZ alapokmányából: csoportosítani kell állításokat, hogy mely szervezethez kapcsolódnak

11.   Kádári megtorlás: az 56-os forradalom utáni időszakról szól, egy Kádár-beszéd van benne forrásrészletként, feleletválasztós kérdésekkel.

12.   Ismét egy újszerű feladat, a társadalmi problémákról szól, már tavaly is bekerült ilyen az érettségibe. Most a hátrányos helyzet, a szegregáció és az integráció áll a középpontban, a diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről kell elolvasniuk egy szöveget. Leginkább szövegértési feladatnak látom, könnyen megoldható.

Az eddigi feladatok összesen 50 pontot érnek, most pedig az esszé következik, amelyre szintén 50 pont adható. A történelemérettségi maximális 150 pontja a szóbeli 50 pontjával érhető majd el. Idén is kötelezően egy rövid és egy hosszú esszét kellett írniuk a gyerekeknek, mindkettőnél két-két témából választhattak. A rövid esszé maximum 16 soros, míg a hosszú esszé 32 soros lehet.

Rövid esszé két témája: I.ipari forradalom és a bányászat fellendülésének okait kell elemezni forrás alapján illetve az 1945 utáni keleti blokk gazdaságáról lehetett írni.

A hosszú esszé a 18 századi magyar történelem etnikai változásairól szólt, természetesen segítő forrásokkal és térképvázlattal, a másik téma a nyilasuralom időszaka és a magyar zsidóság sorsának alakulása.

Történelem érettségi, még a tételosztás pillanatában MTI /Balázs Attila

Összefoglalóan annyit az idei tételsorról, hogy nagy hangsúlyt kaptak benne a gazdasági ismeretek, de ennek ellenére nagyon könnyen megoldható volt. Áttekintő, rendszerező ismereteket kívánt, műveltség és némi talpraesettség birtokában kiválóan megoldható volt. Mindenben megfelel a mai modern történelemtanításnak, amelyben már nem kell lexikális adatokat elsajátítani, hiszen arra ott van az internet, viszont fontos a szövegértés és a képességek mozgatása” – mondta el az NLCafénak Czirók András, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium történelemtanára.