Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáról (Supreme Court Of The United States – SCOTUS) épp a napokban írtam, amikor a testület korelnöke, a nemrég a 85-öt betöltő Ruth Bader Ginsburg edzését mutattuk be a kedves olvasóknak.
Ennél azonban lényegesen fontosabb, ami az Atlanti-óceán túlpartján történik, mielőtt azonban erre rátérnénk, gyorsan járjuk körül, hogy milyen szerepet tölt be a legfelsőbb bíróság az Egyesült Államokban. A SCOTUS tagjait a mindenkori elnök jelöli ki – beiktatásukhoz azonban szükséges a szenátus jóváhagyása is. A jelenleg kilenctagú testület az USA legfelsőbb szintű fellebbviteli bíróságaként, valamint alkotmánybíróságként is működik. Emiatt sokszor döntenek olyan kérdésekről, amelyek alapvetően befolyásolják az amerikai állampolgárok mindennapjait. A bírák megbízása élethosszig szól, de egészségi állapotukra vagy korukra hivatkozva kérhetik nyugdíjazásukat. Épp emiatt áll most a bál, idén júniusban ugyanis a konzervatív Anthony Kennedy bejelentette, hogy nyugdíjba vonul a legfelsőbb bíróságban betöltött pozíciójából.
Bár Kennedy alapvetően konzervatív szemléletű bíró, sok esetben szavazott a liberálisabb irányt képviselő kollégáival, például olyan kérdésekben, mint az azonos neműek házassága, illetve a terhességmegszakításhoz való hozzáférést garantáló 1973-as Roe v. Wade legfelsőbb bírósági döntést 1992-ben megtámadó Planned Parenthood v. Casey esetében.
Brett Kavanaugh konzervatív túlsúlyt hozna a legfelsőbb bíróságba (Fotó: Getty Images)
Trump második jelölése
A legfelsőbb bíróság bíráinak jelölésével a mindenkori amerikai elnökök akár évtizedekre meghatározhatják, milyen ideológiai irányt követ majd az ország, mivel a bírók jellemzően több mint húsz évet töltenek tisztségükben. Donald Trumpnak tavaly már volt egyszer lehetősége kijelölni egy új bírót a 2016-ban elhunyt Antonin Scalia megüresedett székébe. Bár Neil Gorsuch szakmai alkalmasságát nem kérdőjelezték meg, a kinevezést komoly vita kísérte, főleg, miután a republikánusok még Barack Obama elnöksége alatt megakadályozták, hogy a 44. elnök kinevezze Merrick Garlandot Scalia posztjára. Gorsuch végül 2017 áprilisában foglalhatta el székét a SCOTUS tagjaként.
Mivel Anthony Kennedy bejelentette, hogy visszavonul, Trump másodszorra is jelölhetett valakit, a választása pedig a keményvonalas konzervatív Brett Kavanaugh-ra esett. A dolgok pedig innentől kezdenek érdekessé válni. Kavanaugh kinevezésével ugyanis egyértelműen konzervatív többség alakulna ki a legfelsőbb bíróságban, ez pedig elméletben lehetővé teszi akár korábbi döntések – például a már említett Roe v. Wade – eltörlését. Az Egyesült Államokban idén novemberben időközi választásokat tartanak, jelen állás szerint pedig ezen a választáson a demokratáknak igen jó esélyei vannak megszerezni a képviselőház, de akár a szenátus többségét is. Emiatt a republikánusok most minden követ megmozgatnak, hogy még a voksolás előtt jóváhagyhassák Kavanaugh kinevezését.
Brett Kavanaugh-t Donald Trump természetesen az egekig dicsérte (Fotó: Getty Images)
A konzervatív bírót azóta több alkalommal próbálták rábírni, hogy mondja ki a konkrét, személyes véleményét az abortuszhoz való jogokkal kapcsolatban, Kavanaugh jellemzően kitérő válaszokat adott ezekre a felszólításokra. Bár sajtóértesülések szerint a férfi még múlt hónapban azt mondta Susan Collins republikánus szenátornak, hogy a terhességmegszakításhoz való hozzáférést garantáló Roe v. Wade döntést „lefektetett törvénynek” tekinti, ám ez valójában nem jelent túl sokat, hiszen épp a SCOTUS az a testület, amelynek módjában áll egy-egy már meglévő törvényt felülírni. Emellett még tavaly, a washingtoni járásbíróság (DC District Court) bírájaként ellenvéleményt csatolt egy ítélethez, amely engedélyezte egy illegális bevándorló tinédzser számára terhessége megszakítását.
Éppen ezért Kavanaugh most kezdődött szenátusi meghallgatása során és az előtt rengeteg nő – és a nők jogait támogató férfi – kezdett demonstrációba. A meghallgatás helyszíneként használt előadóterem előtt például egy csoport A szolgálólány meséje című sorozat jellegzetes jelmezeiben tüntetett a nők jogaiért, a meghallgatás során pedig többen megzavarták a szenátorok felszólalásait Kavanaugh beszéde előtt.
„Azért tiltakozunk Brett Kavanaugh jelölése ellen, mert jelen pillanatban az ő személye jelenti a legkomolyabb fenyegetést a legális terhességmegszakítással kapcsolatban a Roe v. Wade elfogadása óta” – nyilatkozta az ABC Newsnak Lori Lodes, a Demand Justice nevű szervezet egyik tanácsadója. „Az Egyesült Államokban az abortuszhoz való jogot folyamatosan támadják, a hozzáférést pedig ahol lehet, megnehezítik túl sok nő, különösen az alacsonyabb jövedelmű, illetve színes bőrű nők számára. Brett Kavanaugh pedig csak rontana ezen a helyzeten.”
Dianne Feinstein kaliforniai demokrata szenátor a keddi meghallgatáson azt mondta, ha a jelölt megválasztását követően eltörölnék a Roe v. Wade döntést, az sokkal többről szólna, mint az abortuszhoz való jog megvonásáról. Feinstein szerint ha ez megtörténik, veszélybe kerülhetnek az egyenlő feltételeket biztosító házassági törvények és más szabadságjogok is.
„Nem kevesebbről van szó, mint a legszemélyesebb döntéseink megvédéséről a kormányzati beavatkozással szemben” – tette hozzá a demokrata politikus.
A tárgyalóteremből egymás után vezették ki a meghallgatást megzavaró bekiabálókat, akik között rengeteg nő volt huszonévestől a nyugdíjasig. Egyikük azt kiabálta, miközben elvezették: „Kavanaugh veszélyt jelent Amerika jövőjére! A lányomnak jogában áll választani!”
Egy másik nő pedig annyit mondott: „Ha most Kavanaugh-ra szavaztok, le fogunk váltani titeket” – utalva a novemberi választásokra.
Brett Kavanaugh a szenátusi meghallgatásán (Fotó: Getty Images)
A témával kapcsolatban azért is tombolnak az indulatok, mert a meghallgatást vezető szenátorok közül a demokraták sérelmezik, hogy a keddi időpont előtt hétfőn kaphattak meg csupán több tízezer oldalnyi dokumentációt Kavanaugh korábbi munkáival kapcsolatban (a bíró dolgozott George W. Bush kampánystábjában, illetve annak a Kenneth Starrnak a csapatában is, aki Bill Clinton és Monica Lewinsky viszonyát vizsgálta, sőt Kavanaugh szövegezte meg a Clintonnal szembeni bizalmatlansági indítványt [impeachment] is, amelyet végül nem alkalmaztak).
Emiatt a meghallgatás első napja nagyjából azzal telt, hogy a demokrata szenátorok egymás után adtak hangot az ezzel kapcsolatos elégedetlenségüknek, egyikük ki is számolta, hogy az előző nap hozzájuk eljuttatott dokumentumokat akkor tudták volna elolvasni, ha óránként hétezer oldalon rágják át magukat. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz mindennek a vége, a demokraták elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a kinevezést halasszák el – a Scalia halála után eltelt időszakban a republikánusoknak „belefért”, hogy Obama jelöltjével kapcsolatban halogassanak, most viszont a konzervatív oldal szenátorai minél előbb szeretnék átnyomni Trump jelöltjét, még azelőtt, hogy esetleg csúnyán lebőgnének a novemberi időközi választásokon.
