A KSH legfrissebb adatai szerint sohasem volt még olyan súlyos a munkaerőhiány Magyarországon, mint ma: tavalyhoz képest 30 százalékkal nőtt, 83 600 betöltetlen állás van jelenleg. Bár a legtöbbet az egészségügyi dolgozókat szokták emlegetni az embertelen mennyiségű túlórák kapcsán, valójában szinte minden munkaterületen előfordulnak nagyon nehéz helyzetek – írja az Abcúg.
A portál felméréséből általánosságban kiderült, hogy munkaerőhiány esetén a cégek első lépése, hogy a toborzás mellett túlóráztatni kezdik a beosztottakat, ezért azonban sok esetben nem fizetnek, s ha fizetnek, akkor is csak a törvényesen elszámolható kereten belül. Mert igen, a túlóra sokszor még a törvényben engedélyezett számot is meghaladja.
Ez a munkahelyeken sokszor felmondáshullámokhoz vezet, így azonban még nagyobb lesz a munkaerőhiány az adott cégnél, ergo azoknak, akik maradnak, még többet kell majd dolgozniuk. Ez ahhoz vezet, hogy a kisebb cégeknél az emberek gyakran nem mernek felmondani, nehogy nehéz helyzetbe hozzák a kollégákat.
Az Abcúg különböző foglalkozású embereket szólaltatott meg a témában. Beszélgettek például egy gépkezelővel, aki 160 ezer forint nettót keres úgy, hogy 12-14 órákat dolgozik heti 5 vagy akár 6 napban, de nem mer felmondani, mert fél a munkanélküliségtől, munkát keresni azonban már nincs ideje. Beszéltek egy biztonságtechnikai cég portásával, aki folyamatosan heti 96 órákat dolgozik, négyszer 24 óra felbontásban – vele többször is előfordult már, hogy azért kellett bent maradnia, mert a kollégái „váratlanul eltűntek”. Egy pultos arról mesélt, hogy váltótársa felmondása óta nem találtak újabb embert a munkahelyén, ezért most 15 órát dolgozik heti 5 napban. Egy fiatal állatorvos pedig felmondott a sok túlóra miatt, bűntudatból viszont még mindig visszajár a régi munkahelyére, hogy kisegítse a többieket.
A másik oldalról egy termelőüzem vezetője is nyilatkozott a lapnak. Az ő cégüknél februárban kezdődtek a problémák, amikor fel kellett bontaniuk a szerződést az egyik alvállalkozóval, aki a dolgozók felét adta. Azóta sem sikerült megfelelő számú munkást találni, az embereket pedig egyre nehezebb megtartani:
Elkezdtek elmenni az emberek. Olyan volt, mintha egy marék vizet próbálnál megtartani. Mondhatod nekik, hogy később jobb lesz a helyzet, de egy idő után nem hiszik el, és elmennek. Innentől kezdődött a lejtmenet.
A férfi szerint ha egy cég ilyen helyzetbe kerül, az egyetlen megoldás a toborzás mellett az, ha a régi dolgozókra koncentrálnak, és „őszinteséggel és jó kommunikációval” megpróbálják megtartani őket, különben összeomlik a cég.
Pexels
