Korunk legidősebb emberei között többen is vannak, akik mindkét világháborút átélték. Közéjük tartozott az ország legidősebb embere, a Piliscsabán élő Bélik Jánosné (születési nevén Piláth Katalin, ismerőseinek csak Kati néni) is, aki szombaton hunyt el száztizenegy éves korában.
Bélik Jánosné (444.hu)
Az asszony 1907-ben született, még az Osztrák–Magyar Monarchiában, termelőszövetkezetben és erdőgazdaságban is dolgozott egészen hetvenéves koráig. Férjével hatvanhét évig voltak házasok, kilencvenegy éves volt, amikor elveszítette párját. Három gyermeket neveltek fel, hét unokájuk, tizennégy dédunokájuk és öt ükunokájuk született. Sokat dolgozott és táncolt – nyilatkozta egy évvel ezelőtt egy helyi lapnak a hosszú élet titkáról.
Természetesen nem ő az egyetlen idős ember, akit erről kérdeznek, hiszen az emberek jó részét foglalkoztatja a kérdés, hogyan hosszabbíthatják meg fizikai létüket.
Csak a technológia szab határt?
● A technológiai és orvostudományi fejlődés hatására a világ számos országában radikálisan megemelkedett a várható élettartam az 1900-as évek óta. Akkoriban Amerikában még az ötven évet sem érte el ez az érték, az újabb századfordulóra viszont csaknem nyolcvan esztendőre emelkedett. Javultak a közegészségügyi viszonyok, több súlyos vírusos és baktériumos fertőzést sikerült visszaszorítani, és csökkent a csecsemő- és kisgyermekkori halálozás, ami addig ugyancsak lefelé húzta a statisztikákat.
● Az örök életről – vagy legalábbis a kiemelkedően hosszú élettartamról – szóló vágyálmoknak az utóbbi időben olyan felfedezések adtak táptalajt, mint a személyre szabott orvoslás, az őssejtterápia, a genetikai analízis vagy a regeneratív orvoslás. Egyesek egyenesen azt remélik, hogy az öregedés – csakúgy, mint egy gyógyítható betegség – a jövőben leküzdhető lesz.
● Azonban vitás tudományos kérdés az, hogy van-e maximális emberi életkor. A várható érték növekedése lelassult az elmúlt évtizedekben, vannak, akik emiatt a tetőzést emlegetik, míg mások amellett érvelnek, hogy nem tudni, milyen innovációkat hoz még a jövő. Jelenleg úgy tűnik, 110-120 év a maximum, statisztikailag viszont 115 éves kor az átlagos plafonérték.
● Ezek a számok azonban nincsenek kőbe vésve: ezt igazolja az is, hogy a világ bizonyítottan legidősebb embere, a francia Jeanne Calment (1875–1997) 122 éves korában hunyt el.
● Az élők között jelenleg a japán Kane Tanaka a legidősebb: ő 1903 januárjában született. A korábbi csúcstartó ugyanennek az országnak a szülötte volt: Miyako Chiyo 117 évesen idén júliusban távozott.
● A várható élettartam nem csak a világban oszlik meg egyenlőtlenül: egy országon belül is lehetnek különbségek, a gazdagabb régiók javára. Nemzetközi szinten a japán Okinawát szokás kiemelni, itt ugyanis a szokásosnál több a száz év feletti lakos – étrendjükről kapta a nevét az Okinawa-diéta.
● A férfiak és a nők esélyei nem azonosak: ez nem új jelenség, ráadásul az állatvilágban is megfigyelhető. Az okokról inkább csak találgatások vannak – a bűnösök között a tesztoszteron és a kockázatvállalóbb életmód is látótérbe került már.
A magyar statisztikákról itt és itt érdemes tájékozódni.
A köznyelvben sokféle kifejezést használunk az időskor körülírására, de vajon tudjuk, hogy ezek pontosan mit jelentenek ?
Idősödés: a 60. életévnél kezdődő folyamat.
Időskor: a 65–80. év közötti időszak.
Aggkor, szépkor: 80. életév fölött áll be.
Szupercentenáriusok: azok az emberek, akik megélik a 110. születésnapjukat.
Matuzsálem: a köznyelvben az igen idős emberekre használt, bibliai eredetű kifejezés, mely Matuzsálem bibliai pátriárka nevére utal – a legenda szerint ő nem kevesebb, mint 969 évig élt.
Ők már csak tudják?
Ha a száz év felettieket arról kérdezik, hogy mi a hosszú élet titka, változatos – sőt egymásnak ellentmondó – meglátások kerülnek napvilágra. Íme néhány példa:
● Egy magát 120 évesnek valló hindu szerzetes férfi két évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy egész életében cölibátusban élt, fegyelmezetten és szerényen, rengeteget jógázott, és ételekből is csak a legegyszerűbbeket fogyasztotta: kerülte a zsírt és a fűszereket; a tejet és a gyümölcsöket is túl „extrának” tartotta.
● Vele szemben a 105 éves Helen Granier nem volt ilyen önmegtartóztató: azt mesélte, hogy sokat sörözött, cigarettázott, és volt, hogy olyan sokáig elmaradt táncolni, hogy onnan nem haza, hanem egyenesen a munkahelyére ment, de játékgépezni is szeretett.
● Egy 105 éves korában elhunyt japán orvos szerint viszont a sok inkább csak a munkából és a lépcsőzésből nem árt, a túl sok evés és a túl korai nyugdíj ártalmas lehet az egészségre.
● A tavaly, 111 éves korában elhunyt Margit néni a megengedőbbek táborát erősítette: azt tanácsolta azoknak, akik szeretnék elérni a szupercentenárius kort, hogy egyenek, igyanak bármit, ami jólesik. A szellemi frissesség fontosságára hívta fel a figyelmet – ennek zálogát a rendszeres olvasásban látta.
Ami sokaknak bevált
Ha a személyes életutakat nézzük, kivételeket mindig találhatunk: ha az alkoholfogyasztás vagy dohányzás veszélyeiről esik szó, szinte törvényszerű, hogy valaki bedob egy anekdotát arról, hogy XY már gyerekkorától kezdve élete végéig pöfékelt és/vagy ivott, mégsem lett semmi baja. Az angol királynőről is időről időre felreppen a hír, hogy őt a gintonic vitalizálja– bár ez állítólag egy félreértésből fakad.
A hosszú élet témájában írt cikkekből az derül ki, hogy jobb az óvatosság. Az orvostudomány jelenlegi állása és a hosszú életű embereket vizsgáló kutatások szerint ezekre érdemes odafigyelni, ha hosszú életre vágyunk:
● egészséges táplálkozás, normális (az életkorunknak, testmagasságunknak, nemünknek megfelelő) testsúly megtartása,
● rendszeres testmozgás,
● alkoholt csak mérsékelt mennyiségben fogyasszunk,
● kerüljük a dohányzást,
● stresszeljünk keveset, éljünk kiegyensúlyozottan,
● aludjunk eleget,
● ne hagyjuk el magunkat – szellemileg sem,
● ne építsük le a társas kapcsolatainkat: a családon kívül a barátok is fontosak, mert nemcsak támogatást nyújtanak, de a közérzetet is javítják.
Rossz hír, hogy sajnos úgy tűnik, mindezek betartása sem jelent biztosítékot a hosszú életkorra – a genetika is beleszólhat abba, hogy meddig élhetünk. Azok azonban, akik valamilyen terméket szeretnének rásózni a rekordéletévben reménykedőkre, nem igazán gondolkodnak semmilyen faktorban, hiszen csodát ígérnek – sheavajjal, chiamaggal, noni gyümölccsel, aloe verával vagy más aktuális slágertermékkel.
Futurisztikus jövő
Nem mindenki a test határainak feszegetésében látja az utat a hosszú élethez, vagy akár a halhatatlansághoz: vannak, akik az orvostudomány helyett inkább az informatika és azon belül is a mesterséges intelligencia kutatása felé vetik optimista (vagy éppen rettegő) tekintetüket. Elképzelhető ugyanis, hogy a jövőben a tudat bonyolult számítógépek segítségével átörökíthető lesz a fizikai test pusztulása utáni időkre – erről a sci-fi műfaj számtalan elméletet feldolgozott már.
