Hol lehet jegyet váltani a Marsra?

Pár év, és már nem a hegyekbe visszük a gyerekeinket, ha szépséges környezetet akarunk mutatni nekik, hanem klimatizált földalatti élményközpontokba, ahol 4D-s szimulátorok előtt ámuldozhatnak, milyen csodás lények éltek itt valaha. A föld felszínén akkor már sivatagi szelek söprögetik majd a klímaháborúk nyomait. Nem, nem a legújabb hagymázas sci-fi sztorit mesélem, csak szabadjára eresztettem a fantáziámat, hallván a ma reggeli hírekben, hogy

az amerikai elnök megint kijelentette, hogy a maga részéről „nem hisz” a klímaváltozásban.

„Hát ja, a Földnek annyi!” – ütötte meg a fülemet a vonaton két srác beszélgetésének egy mondata. Azt hittem, a reggeli hírt kommentálják, de nem, csak egy társasjátékról beszélgettek. „Nem para – folytatta az egyikük -, mert mire a Föld lakhatatlanná válik, szépen föllőjük magunkat a Marsra.” Hegyeztem a fülem veszettül, miről maradtam le megint – hol lehet jegyet váltani a Marsra? A srác óriási tükörrendszerekről beszélt, melyekkel a Mars levegőjét fogják fölmelegíteni, hogy ne kelljen mínusz 60 fokban vacogni. A Mars terraformálásának terve nem kamu, bizonygatta a másiknak.

Utánanéztem, és tényleg nem. Az 1960-as évek óta folynak ilyen irányú kutatások. 2018-ban a NASA csaknem kétmilliárd dollárt költhetett bolygókutatásra – teljes költségvetésének 10 százalékát. Ennél kisebb összeget fordított földtudományi kutatásokra. Az arány Trump megválasztása után fordult meg, aki az első frenetikus megszólalásai közt ejtette el, hogy az egész földmegfigyelési programot, úgy ahogy van, „kivégzi”. Végül is igaza van.

Minek a Földet megfigyelgetni, amikor hamarosan sem olaj, sem szén nem lesz? Kit érdekel már ez az üres tojáshéj?!

Odébb kell állni, és elsőnek lenni, mielőtt a kínaiak is rámozdulnak a marsi lehetőségekre. Trump 2017 óta lebegteti, hogy az USA 2020-ban kilép a párizsi klímaegyezményből. Szerinte ezzel 2,7 millió állást ment meg az ő népének.

Avatar kiállítás az Andrássy Élményközpontban

A 2018 decemberi csúcstalálkozóra, ahol a Föld kormányainak jelentős része elköteleződött a közös célok mellett, az Egysült Államok elnöke el sem ment. Pedig a fosszilis energiahordozók kivezetése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartása olyan vállalás, amelyet sem komolyabb kontroll, se szankciók nem követnek. Elvekről és szándéknyilatkozatokról született megállapodás. Na, hát elvei Amerika első emberének is vannak, elsőként is az, hogy őt nem érdekli a klímaváltozásnak nevezett humbug, és kész. Pedig eléggé szemmel látható ezen a több évtized változásait szemléletesen megjelenítő animáción (érdemes megkeresni rajta például az Aral-tavat).

De ne trumposkodjunk, nem kell messzire menni, ha természetpusztításról akarunk beszélni. Én például már összerezzenek, ha meghallom a „területfejlesztés” szót, mert az általában a fanyűvés szinonimája. Elrettentő példája ennek a dél-balatoni vasútfejlesztés zászlaja alatt véghez vitt irtás: az egy dolog, hogy szűkebb pátriámban, Fonyódon több kilométer hosszan vágtak ki méteres átmérőjű fákat 2017 tavaszán, de a „fejlesztés” áldozatául esett napszítta, eső-áztatta tetemek ráadásul ma, két év után is ott hevernek a sínek mentén, eltakarítatlanul. Nyilván, mert addig se nő oda helyettük valami fa. Budapest zöldfelületeinek „rendezése” (értsd: lebetonozása) folyamatosan zajlik. Az Orczy-kerté befejeződött, a Liget projekt minden ellenállás dacára halad előre.

Másfél éve lakossági tiltakozásra leállították ugyan a kiemelt kormányzati beruházásként kezelt Galvani híd projekthez kapcsolódó úthálózatok tervezését, ami miatt veszélybe került a József Attila lakótelepet és a Wekerle telepet összekötő Határ úti Kiserdő, de a környékbeliek nem nyugodtak, megelőzésképpen maguk keresnek inkább alternatív megoldásokat. Épp most tartottak erről társadalmi egyeztetést.

Nemrégiben kipattant a hír, milyen komoly pusztítás árán készülnek megépíteni a Dunai Evezős Központot, a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében.

Az előzetes dokumentáció szerint Csepelnél 6,8 hektárnyi erdő, a pesti oldalon 4,5 hektár zöldterület, és további 1,2 hektár parkosított zöldfelület, illetve ligetes állomány esik áldozatul.

A beruházás ráadásul Natura 2000-es védettség alatt álló területet is érint. Azt már hagyjuk is, hogy mennyibe fog mindez kerülni. Amikor még úgy volt, hogy Budapest olimpiát készül rendezni, a dél-pesti és észak-csepeli beruházás ennek része lett volna. Ez a terv ugyan füstbe ment, de az „Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákvárosé” nem.

Avatar Kiállítás, Andrássy Élményközpont

Ezek csak a legfrissebb hírek, de mutatják a trendet.

A Föld 4,6 milliárd éves. A Greenpeace kiszámolta, hogy ha ez 46 év lenne, akkor az emberiség 4 órája van itt, az ipari forradalom 1 perce kezdődött, és ez idő alatt a világ erdeinek több mint a felét elpusztítottuk. A többire már valószínűleg nem lesz még egy percünk, úgyhogy bele kéne húzni. De nem elég kivágni, el is kellene tüzelni a fákat! Meg mindent, ami már nem kell, ne végezzünk félmunkát! Van bőven hulladék, az egész föld egy merő szemétdomb. Mire mindent elfüstölünk, és sikerült nem másfél, hanem 3 fokkal fölmelegíteni a légkört, addigra megnyitják a marsi fapados desztinációt. Last minute-ben akciós. Foglaljon időben!