Házassági vagyonjogi szerződés: tényleg jó, ha van?

A statisztikák azt mutatják, növekszik a házassági vagyonjogi szerződést kötők száma hazánkban. Tévhitek viszont természetesen adódnak szép számmal – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közelmúltban készült felmérése alapján a kérdőívet kitöltők fele helytelen választ adott arra a kérdésre, mi tartozik a házastársak közös és mi a különvagyonába. A válaszadók 39 százaléka nem tudta, hogy a házasságkötés utáni szerzemények fő szabály szerint közös vagyonnak számítanak, 42 százalék pedig nincs tisztában azzal sem, hogy a házasság ideje alatt nemcsak a szerzett bevételek, hanem az adósságok is közösek. Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy a vagyonjogi kérdések házasság előtti, illetve a házasság alatti rendezése elsősorban a házastársak biztonságáról szól.

A házassági vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanság jele, sokkal inkább a biztonságra törekvést jelzi. A szerződéssel a házastársaknak például lehetőségük van adósságaik elkülönítésére, amivel számos kockázattól, csődtől, nem fizetett hiteltől megkímélhető a másik fél. Emellett sok egyéb helyzetben segíthet, de nézzük először, mi tartozik a házastársak közös, illetve különvagyonába a Polgári Törvénykönyv szerint.

Mi a közös?

A házastársi vagyonközösség fennállása alatt – akár külön, akár együtt – szerzett vagyon fő szabály szerint a felek közös vagyonába tartozik. Kivételt jelent ez alól és különvagyonnak számít például a házasság fennállása alatt az egyik fél részére ajándékozott, vagy általa örökölt vagyontárgy, valamint a házasságkötés előtt szerezett vagyon. Ennél izgalmasabb a sorsa az egyik fél által még a házasságkötés előtt alapított cégből származó vagyonnak: a cég ugyan a házasfél különvagyonához tartozik, de az abból származó bevételek közösek, mert a házasság ideje alatt a különvagyonból származó haszon közös vagyonnak tekintendő.

Az öröklést is befolyásolhatja

A házassági vagyonjogi szerződésben a felek eltérhetnek ezektől a törvény szerinti szabályoktól és meghatározhatják, mely vagyontárgyak és bevételek kerüljenek közös, illetve különvagyonba. A szerződés így azt is befolyásolhatja, hogy mi kerül a házasfél hagyatékába, ezért az öröklésre is kihathat. Fontos szerepe lehet például második vagy többedik házasság esetén, főként, ha több házasságból is születtek gyermekek. A házassági vagyonjogi szerződéssel egyértelművé tehetjük, hogy mi minősül az örökhagyó különvagyonának, és ez meghatározza azt, hogy a hagyaték mely részére jelenthet be vagyonközösségi igényt a túlélő házastárs. A vagyonjogi szerződés így tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt társa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a kapcsolat. A vagyonjogi szerződés a válás során is jó szolgálatot tehet, hiszen így egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárást rövidíthetnek le a felek.

Nem divat a hollywoodi szerződés

A közjegyzők tapasztalatai szerint a fővárosban lényegesen többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést, mint az ország más részein. Jellemzően azok fordulnak ügyvédhez vagy közjegyzőhöz, akik már egyszer egy válás során megégették magukat, illetve akik jelentősebb vagyonnal vagy gyermekkel érkeznek a házasságba. A hollywoodi sztárok világából ismert házassági szerződések néhány kivételtől eltekintve itthon nem jellemzőek. Általában ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de vannak, akik aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internet-előfizetést, vagy kit terhel az egyik házastárs által felvett diákhitel visszafizetése.

*A felmérés a www.kozjegyzotkeresek.hu oldalon több mint 1700 fő részvételével lezajlott online, anonim kutatás eredménye. A kérdőív célja annak feltérképezése volt, mennyire tájékozottak az emberek a házassági vagyonjogi szabályokat illetően.