nlc.hu
Aktuális
Halálhír a monitorról – robotok veszik át az orvosok munkáját?

Halálhír a monitorról – robotok veszik át az orvosok munkáját?

Csak néhány napja maradt hátra – önmagában is megrázó hír, pláne, ha egy robot képernyőjén keresztül közlik. Egy hetvennyolc éves férfi ezt élte át. De egyáltalán mit keresnek robotok egy kórházban?

A gyógyíthatatlan tüdőbetegséggel küzdő Ernest Quintana kórházi ágyához esti vizitre gurult be a robotasszisztens. A beteget nem a gép vizsgálta meg, a robot feladata csak annyi volt, hogy videotelefonos kapcsolatot biztosítson a távolban lévő orvos és az idős beteg között, akinél éppen bent volt az unokája látogatóban. A képernyőről záporoztak a rossz hírek: a legutolsó MRI vizsgálat szerint a férfi tüdeje felmondta a szolgálatot, így már csak néhány napig élhet, ezalatt pedig kizárólag a fájdalmait tudják morfiummal enyhíteni. A haldokló beteg nem is értett meg mindent a videón keresztül, a szomorú üzenetek egy részét az unokája ismételte el neki. Még a vártnál is kevesebb volt hátra a számára: másnap meghalt – számolt be az elgondolkodtató esetről a BBC.

A család sérelmezte az eljárás személytelenségét: nem érezték a részvétet és az együttérzést, de az is fájt nekik, hogy a megrázó hírrel nem várták meg a férfi feleségét, akivel ötvennyolc éve házasok voltak. Egyébként nem megszállott technológiaellenesek: azt mondták, egy rutin orvosi konzultáció során elfogadták volna, hogy a doktor nincs jelen személyesen. De mióta is járják az orvosok robotasszisztensek képében a kórházi folyosókat?

Orvos a távolban

„Már a kilencvenes évek elején is kísérleteztek távjelenlétet lehetővé tevő robotokkal: az első sikeres prototípusok egyikét egy ausztrál doktorandusz kísérletezte ki. Elterjedésükhöz azonban idő kellett, és az, hogy az internet fejlődjön, hiszen gyors és megbízható kapcsolat nélkül nem működnek ezek a gépek. Emiatt a televizitelő robotokat nagyjából csak az elmúlt tíz évben kezdték el használni a kórházak” – vezet be a technikatörténeti érdekességekbe Dr. Héder Mihály informatikus, mesterségesintelligencia-szakértő.

Dr. Robot

A gazdagabb, fejlettebb kórházak nem csak tele-vizitelő robottal bővíthetik az eszközparkjukat. Vannak egyszerű, szállítási feladatokra alkalmas gépek, míg más robotok olyan hosszú műtéteknél segítik az orvost, ahol nagyon precíz mozdulatokra van szükség. Mesterséges intelligencia az orvosi döntéseket támogató rendszerekben van: például azokban, amelyek a korábbi betegek leletei alapján előrejelzést adnak arra, hogy egy-egy új betegnél milyen diagnózis merülhet fel.

A kaliforniai eset erős figyelemfelhívás arra, hogy az orvos-beteg kapcsolat digitalizálásának megvannak az árnyoldalai: például hogy a páciens megkapja az információt, de a közvetlenséget, az emberi törődést nem. Akkor viszont miért használják ezt a rendszert? „Az egészségügyben alapprobléma, hogy kevés az orvos és sok a páciens, így egy szakemberre rengeteg munka jut. A televizit előnye az, hogy ugyanannyi idő alatt több pácienshez lehet eljutni: lehet, hogy ezek a betegek fizikailag távol vannak egymástól, az orvos viszont be tud jelentkezni a hozzájuk legközelebbi roboton – azzal, hogy fizikailag nem kell helyet változtatnia, időt spórol. Egy ilyen lehetőség jól jöhet akkor is, ha az orvosnak már lejárt a munkaideje, és nem tud visszamenni a kórházba, viszont sürgősen beszélnie kell a beteggel: a roboton keresztül ez még mindig közvetlenebb, mint egy telefonbeszélgetés vagy sima videohívás.”

Kép: Profimedia

A szakértő szerint azonban nem mindegy, hogy milyen témák kerülnek terítékre. „Rutin beszélgetésekre jó ez a rendszer, de meg kell húzni a határokat: egy ennyire rossz hírt telefonon, e-mailben is rosszul fogadnának az emberek. A robot segítségével hiába látják az orvost, akivel valós idejű a kommunikáció, nem tudják személyes érintkezésnek venni ezt a téma érzékenysége miatt.”

Ahogy egy korábbi cikkünkben nyilatkozta két orvos, a rossz híreket személyre szabottan, a megfelelő körülmények között kell közölni, figyelembe véve azt, hogy az emberek nagyon másképp reagálnak. A különböző érzelmi reakciók mellett az összezavarodással és a tudat beszűkülésével is számolni kell.

Mozgó határvonalak

A kaliforniai eset után a kórház azzal védekezett, hogy korábban több személyes konzultációt is folytattak a beteggel az állapotáról, a halálos diagnózisról alapvetően nem a roboton keresztül értesült. A család is tudta, hogy a férfi gyógyíthatatlan beteg, azt viszont nem, hogy ennyire kevés van hátra. Az ő megítélésük szerint az utolsó csapást jelentő hír közlésekor is járt volna a személyes jelenlét – a kórház sajnálatát fejezte ki emiatt.

Vajon a jövőben elfogadottabb lesz egy robotasszisztens egy ilyen helyzetben? Dr. Héder Mihály szerint ez életkori kérdés is lehet: elképzelhető, hogy azok, akik a digitális világban szocializálódnak, természetesebbnek veszik majd ezt a fajta konzultációt. Egyelőre azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a robotok az orvosok helyébe lépjenek. „Ha az emberek ennyire rosszul reagálnak arra, hogy egy roboton keresztül beszél velük az orvos, akkor valószínű, hogy a kommunikációt nem fogják tovább automatizálni.”

Nem a televizitelő robot fog világuralomra törni

Régi sci-fi-elem, hogy a gépek átveszik a hatalmat: még ha így is lesz, biztos, hogy nem a kórházi asszisztensrobotok fognak a lázadás élén állni. „Ezekben nincs mesterséges intelligencia, nem képesek az önálló döntéshozásra. Távirányítással működnek, internet segítségével létesítenek kapcsolatot két fél között, az egyik végükön ott van az orvos, aki azt látja, amit a robot kamerája. A megközelítőleg embermagasságú gép az orvos irányításával elég nagy szabadsággal mozog, beszélni a hangszórón keresztül tud. Még valamilyen szintű testbeszédre is képes: a képernyő az orvos arcát mutatja, amin látszanak az érzelmek, illetve közeledni is tud a pácienshez, ha odanavigálják” – magyarázza Dr. Héder Mihály.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top