Majdnem minden második magyar azt hiszi, hogy az élettársak törvényes örökösei egymásnak. Ez csupán egy azok közül a félreértések közül, amelyek az öröklés és a végrendelkezés körül felvetődnek. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara egy korábbi online felméréséből az is kiderült, a válaszadók többsége nem tudja, hogy egy családi ebédnél szóban tett ígéret főszabály szerint nem számít érvényes végrendeletnek.
Örököl az élettárs?
Tipikus tévhit, hogy az élettársak meghatározott idejű együttélést követően vagy közös gyermek esetén automatikusan egymás törvényes örökösei lesznek. Van, hogy az élettársak csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után. Sőt, ha az évekig közösen lakott lakás a másik fél tulajdonában áll, még haszonélvezeti joguk sem lesz az ingatlanra.
A szó elszáll
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha a családtagok tanúsítják az örökhagyó szóban elmondott ígéreteit, vagy arról hangfelvétel készül, az elegendő az örökléshez, és nem kell írásos végrendelet – pedig ez nem igaz. Szóban csak a törvény által előírt speciális helyzetben lehet végrendelkezni.
Az írott végrendeletekkel is sok probléma lehet. Gyakori az alakilag hibás dokumentum, valamint a fiókban tárolt végintézkedés, ami csak hónapokkal, évekkel a hagyatéki tárgyalás után kerül elő. Ilyenkor pedig a hagyatéki eljárás megismétlése, sőt akár hosszú per is kerekedhet az ügyből. Becslések szerint több mint 300 ezer lehet a száma azoknak a házilag készült, fiókok mélyén heverő végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyző vagy ügyvéd. Aki viszont biztosra akar menni, annak érdemes a végrendelet elkészítéséért közjegyzőhöz fordulni.
Kérdezz, felelek! – Mikor érvényes a szóban tett végrendelet?
„A nagymamám mindig azt mondta, és ennek mások fültanúi voltak, hogy a csodálatos közös nyaralásaink emlékére a balatoni nyaralóját kizárólag rám hagyja. Sohase vitt rá a lélek, hogy ezt írásban is kérjem tőle, hiszen hál’ istennek nagyon jó egészségnek örvendett. Idén azonban váratlanul elhunyt egy autóbalesetben. A testvéreim szerint ez a szóbeli végrendelet semmit sem ér.”
A testvéreknek igaza van. Szóban kizárólag akkor lehet végrendelkezni, ha a végrendelkező olyan életét fenyegető rendkívüli helyzetbe kerül, amely írásbeli végrendelet megtételét egyáltalán nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven teszik meg és a végrendelkező ki is jelenti, hogy ez az ő végakarata.
Hogyan kell végrendelkezni?
A legjobb, amit tehetünk, ha azt szeretnénk, a végrendelet érvényes legyen és a végrendelkező akarata teljesüljön, hogy szakértőhöz fordulunk és az ő segítségét kérve készül el a dokumentum. Ha ez nem történik meg, és magunk írjuk meg a rendelkezést, számos dologra kell ügyelni.
Fontos, hogy kézzel írjuk az egész végrendeletet és mindenképpen írjuk alá: ezzel bizonyítjuk, a saját akaratunkat vetettük papírra. Ha géppel készül a végrendelet szövege, vagy esetleg más írja meg, feltétlenül szükség van tanúkra. Ráadásul olyan személyekre, akik részére nem tartalmaz juttatást a végrendelet. Arra is figyelni kell, hogy minden egyes lapot írjunk alá, és a tanúk is tegyék ugyanezt.
Előfordulhat, hogy a végrendelkező nem szeretné, hogy a tanúk tudjanak arról, mi van a dokumentumban. Ennek nincs akadálya, ugyanis nem elvárás, hogy a tanúk ismerjék a végrendelet tartalmát vagy tudjanak arról, végrendelet tételénél működnek közre. Amennyiben több lapból áll a végrendelet, a lapokat sorszámozni kell. A végrendeletnek továbbá minden esetben tartalmaznia kell a készítés dátumát is.
Irány a közjegyző!
Magyarországon minden hagyatéki eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozik, így mondhatjuk, hogy a közjegyzők az öröklési ügyek igazi szakértői. Nemcsak ezért érdemes közjegyzővel készíttetni a végrendeletet, hanem azért is, mert az közokiratnak minősül, így azt nehezebb vitássá tenni.
Emellett a közjegyző a végrendelkezés tényét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Amikor hagyatéki eljárásra kerül sor, az eljáró közjegyző köteles ellenőrizni, szerepel-e abban olyan végrendelet ténye, ami az elhunythoz köthető. Mindez garanciát jelent arra, hogy a végintézkedés előkerül a hagyatéki tárgyaláson. A nyilvántartáshoz természetesen nem férnek hozzá szabadon az örökösök, lényegében csak közjegyző kérhet le adatot belőle.
A közjegyzők nemcsak az általuk készített dokumentumokat vezetik be a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, hanem azokat is, amelyeket a végrendelkező letétbe helyez náluk. Ezért is érdemes közjegyzőhöz fordulni, hiszen az otthon elkészített végrendelet így biztosan előkerül, és az tanúk közreműködése nélkül is érvényes lehet.
