A Budapest Bike Maffia (BBM) május 18-án tartja „másfeledik” jótékonysági fesztiválját, a 2019-es Charity Festet. „Azért a másfeledik, mert a tavalyi első fesztiválunk még csak afféle pilot projekt volt, az idén sokkal több időt és energiát szántunk a szervezésre, és azt reméljük, sokan eljönnek majd” – mondja Havasi Zoltán, a civil szervezet vezetője.
A szervezők számos programmal készülnek. „Napközben közös szabadtéri bográcsozással, főzőversennyel, piknikkel, társasjátékokkal, sport- és gyerekprogramokkal várjuk az érdeklődőket az Ajtósi Dürer sor 19-21. alatt, a Dürlinben, ahol számos civil és segítő szervezet, szociális vállalkozás és fontos CSR-munkát (Corporate Social Responsibility, társadalmi felelősségvállalás – a szerk.) végző cég is bemutatkozik majd – sorolja Havasi. – Este 7-től pedig koncertek lesznek a szomszédos Dürer Kertben, ahol Jónás Vera, a Várkonyi Csibészek, a Deley, a Bohemian Betyars, a Korai Electric Ambient és több meglepetésvendég is fellép majd. Az estét egy Tilos! Partyval zárjuk, ott lesz Titusz és Palotai is. A belépő 2000 forint lesz, de aki szeretne, válthat támogatói jegyet is 5000 forintért.”
„A cél az, hogy tartalmassá tegyük az intézményben eltöltött időt”
A Charity Fest bevételét három civil szervezet: a Bagázs, a Tetovált Állatmentők és a BBM egy-egy projektjére fordítják. „A pénz ránk eső részéből szeretnénk egy szociális szabadidőparkot létesíteni a BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, a Fővárosi Önkormányzat hajléktalanellátó szervezete – a szerző.) Táblás utcai átmeneti szállásán – mondja a BBM vezetője. – A főváros hajléktalanellátó szervezetével régóta jó viszonyt ápolunk, több sikeres projektet hoztunk már össze együtt.”
Havasi szerint nagyon fontos lenne, hogy az átmeneti szállón élő hajléktalan emberek a szállás és a rendszeres étkezés mellett különféle kikapcsolódási lehetőségekhez is hozzáférhessenek. „A normális élethez nem elég a koszt és a kvártély – hangsúlyozza. – Ehhez rendszeres, közösségépítő erejű programok is kellenek.”
Véleményét Zakar Gergely, a Táblás Átmeneti Szállás ellátási egységvezetője is osztja. „A cél az, hogy tartalmassá és hasznossá tegyük a számukra az intézményben eltöltött időt. Már csak azért is, mert az értelmes időtöltés a fizikai és mentális egészségükre is jótékony hatással lehet” – fejtegeti Zakar.
Seeds 4 Hope: Tavaly fél tonna zöldség termett
A BBM tavaly indította el Seeds 4 Hope elnevezésű programját, amelynek keretében egy csapat önkéntes „örökbe fogadott” zöldségmagvakat, hogy palántát neveljenek belőlük. Ezeket aztán a projektben részt vevő hajléktalanszállók kertjében kialakított ágyásokban ültették el; a növényeket a lakók gondozták, és ők szedték le a termést is. Az akció komoly sikert hozott: több mint ötszáz kiló friss zöldség – paradicsom, paprika és uborka – termett, amit a szállók lakói között osztottak szét. A sikeren felbuzdulva a civil szervezet úgy döntött, újra meghirdeti az akciót: azt remélik, hogy az idén még több palántát ültethetnek majd el a hajléktalan emberek által gondozott közösségi kertekben. A programról további információkat itt találsz.
„Ha rá tudjuk venni őket, hogy kimozduljanak a szobájukból, az már önmagában siker”
A Táblásban idén egy közösségi kertet is létrehoztak. „Úgy döntöttünk, mi is részt veszünk a BBM Seeds 4 Hope programjában – mondja Zakar. – Az önkéntesek a kertben raklapágyásokat alakítottak ki nekünk, hogy legyen hova ültetni a palántákat, és elindítottunk egy kertművelő csoportot is, amelyben az itt lakók megtanulhatják, hogyan kell gondozni a zöldségeket. Ugyan még csak pár hete indult, de úgy látom, sikeres lesz ez a kezdeményezés: egyre többen jelentkeznek, hogy szeretnének bekapcsolódni a csoport munkájába.”
A Táblás vezetője szerint a legfontosabb az, hogy igazi közösségek alakuljanak ki a szállókon belül. „Ezeknek a programoknak csak akkor van igazán értelmük, hogyha együttműködésre, szociális interakcióra ösztönzik az itt élőket – hangsúlyozza. – Annál is inkább, mivel nálunk főleg idős, mentális problémákkal, pszichiátriai betegségekkel élő emberek laknak, akik rengeteg időt töltenek az intézmény falain belül. Ha rá tudjuk venni őket, hogy kimozduljanak a szobájukból, és egymással töltsék az időt, barátkozzanak, az már önmagában is nagy siker lenne.”
A legfontosabb, hogy jól érezzék magukat
Havasi Zoltán azt mondja, biztos abban, hogy a Charity Festből befolyó összeg rájuk eső része önmagában nem lesz elég a Táblás utcai szociális szabadidőpark felállítására. „A segítőkész cégek és civilek támogatására is számítunk, azt reméljük, hogy össze tudjuk szedni a pénzt a szabadidőparkra. A jelek mindenesetre biztatók, a Decathlon például felajánlotta, hogy ingyen a rendelkezésünkre bocsátják a sportszereket” – mondja.
Igen, sportszereket, merthogy a BBM és a BMSZKI olyan szabadidőközpontot akar felhúzni a IX. kerületi szálláson, ahol nemcsak pihenhetnek, beszélgethetnek vagy kertészkedhetnek, hanem sportolhatnak is a lakók. „Szereznénk kosárlabdapalánkokat, pingpongasztalt, petanque- és lengőteke-pályát, de szóba került az óriás sakk és a kártyaasztal is – magyarázza Havasi. – Azokra is gondoltunk, akik inkább sütnének-főznének, diskurálnának, ezért szabadtéri főzőhelyet, grillezőt és szalonnasütőt is építenénk.”
A BBM vezetője szerint ez már csak azért is hasznos lehetne, mert így a CSR-programokat, csapatépítő tréningeket szervező cégek munkatársai is helyben segíthetnének. „Sokan keresnek meg minket azzal, hogy szeretnének együtt dolgozni velünk. Így ők is elmehetnének az átmeneti szállóra, és együtt főzhetnének a hajléktalan emberekkel – mondja. – Persze a legfontosabb mégis az lenne, hogy a lakók jól érezzék magukat.”
A hajléktalanság nem fogyatékosság
A BBM vezetője azt mondja, tudja, hogy egy szociális szabadidőpark létrehozása első látásra kis lépésnek tűnik. „De mégis egy lépés afelé, hogy az eddigieknél méltóbb, kellemesebb környezetet teremtsünk a hajléktalan emberek számára – mondja. – Ráadásul ha beválik, talán más szállókon is létesíthetünk majd hasonlókat.”
Zakar Gergely szerint a Táblás lakóit nagyon feldobta az ötlet. „Megkérdeztük őket, hogy milyen testmozgási, kikapcsolódási lehetőségeket szeretnének, és ez alapján készítjük el a terveket. Nyilván attól is függ majd, mi valósulhat meg, hogy mennyi pénz jön össze, de nagyon bizakodók vagyunk. Szeretnénk egy kis pihenőszegletet építeni a kert egyik részében. Sőt, ha összejön a szükséges összeg, egy fóliasátrat is felállítanánk, ahol akár dísz- és fűszernövényeket is termeszthetnének.”
Zakar szerint az ilyen, közösségi aktivitást szolgáló fejlesztéseknek már csak azért is nagy hasznuk lenne, mert megkönnyíthetnék a hajléktalan emberek számára, hogy javítsanak a szociális készségeiken, és így idővel könnyebben megtalálják a helyüket a többségi társadalomban.
„A közkeletű vélekedéssel ellentétben a többségük minden további nélkül tudna lakásban lakni. Sokan dolgoznak is: ők, ha elég kitartóak, egy idő után össze tudják rakni a pénzt egy munkásszállóra vagy egy albérletre. Fontos megérteni, hogy a hajléktalanság nem fogyatékosság, hanem állapot: egy élethelyzet, amibe sokan belesodródnak – akár saját hibájukból, akár azért, mert a körülmények így hozzák. Az ide vezető okok megszüntetésével, meggyógyításával, ügyfeleink megküzdési képességének javításával ki lehet kerülni ebből a nehéz élethelyzetből.”