Magyarérettségi: a játékról is szólt, de nem volt könnyed

„Készülsz már az érettségire? Mi lesz veled így az érettségin?” Ezeket a mondatokat diákok ezrei hallgathatták a középiskola éveiben a tanáraiktól és a szüleiktől – a szalagavatóhoz, ballagáshoz közeledve egyre sűrűbben. Ma reggel nyolckor kezdetét vette a sokat emlegetett időszak.

Szinkron és régészet

A tavaszi szezon a szokásoknak megfelelően a magyar nyelv és irodalom írásbelivel indult, illetve hétfőn volt a magyar mint idegen nyelv érettségi is. Az utóbbi szerkezetében olyan, mint a többi nyelvi érettségi, olyan diákok választhatják, akiknek nem magyar az anyanyelvük, vagy nem magyar állampolgárok.

A legtöbbeket a középszintű érettségi érintett: a négyórás megmérettetés egy másfél órás szövegértési és szövegalkotási feladattal kezdődött. Az előbbihez egy kétoldalas szócikkről kérdeztek, mely a játék fogalmáról, kutatásáról és típusairól szólt.

A szöveget jó választásnak tartja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, hiszen világosan tagolt, bekezdései egy-egy témához kapcsolódnak, és összességében alkalmas arra, hogy szövegértési kérdéseket kapcsoljanak hozzá. A feladatok megfogalmazásában három kisebb hibát talált. „Ezek nem katasztrofálisak, de ügyetlenségek. Például az első feladatnál a nagy A alatt van egy kis a) és egy kis b), de nem derül ki, hogy ezek mit jelentenek, pedig meg kellene mondani, mert egy nyitófeladatnál nem szabad elbizonytalanítani a vizsgázókat. Utólag ki lehet következtetni, hogy az egyik a tárgyi játékokra, a másik a csoportjátékokra vonatkozik, de ezt nem teszik világossá. Aztán van egy olyan táblázatos feladat, amiben négy szempont szerint kell szembeállítani a játék jellemzőit a nem játék típusú – például munka vagy rítus jellegű – tevékenységek ismérveivel. A szövegben ugyan le vannak írva a játék jellemzői, de a más típusú tevékenységek ezekkel szemben álló tulajdonságai nincsenek megadva. A kontrasztok nem is feltétlenül igazak: a szövegben például az szerepel, hogy a játék térben és időben kötött –  nem lehet azt állítani, hogy a munkára például ez ne lehetne igaz.” A szakember szerint volt egy-két nehéz feladat is: például a festménnyel való összehasonlítás. De ezt alapvetően nem tartja problémának, mert nem szerencsés az, ha a szövegértési feladat egyáltalán nem szór.

A szövegalkotási feladatban a diákok érvelhettek a filmek szinkronizálása, feliratozása mellett vagy ellen; ha pedig ezt kevésbé érezték testhezállónak, akkor talált régészeti leletekről írhattak hivatalos levelet. Arató László minkét lehetőséget kifogástalannak tartja.

Az ismert út a könnyebb?

A magyar érettségi második részében is több lehetőség közül választhatnak a vizsgázók: műelemzést írhattak egy Mándy Iván-novelláról, vagy összehasonlíthatták József Attila és Radnóti Miklós költeményeit. A végeredmény mindkét esetben egy 400-800 szavas szöveg kellett, hogy legyen.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke a műértelmezéshez választott szöveggel is elégedett. „Az 50-es években játszódó Mándy-novella kiválóan elemezhető, és jók a megadott szempontok is: ez az anya-fiú kapcsolat, illetve ennek a szociális-történeti összefüggései, azaz a családi viszonyokra is ható társadalmi légkör.” Elgondolkodtatóbb kérdések itt is vannak, például, amikor meg kell fogalmazni azt, hogy az elbeszélésmód milyen sajátosságai, poétikai megoldásai fejezik ki a kapcsolati jellemzőket. Egy másik dolog, ami a szakértő szerint félő lehet: nem biztos, hogy minden elemző kellően finom, árnyalt történelemlátással rendelkezik. De ezek mellett is jól megoldhatónak tartja a feladatot.

„Az ismeretlen novellával és a diákok számára nagyjából ismeretlen szerzővel szemben az összehasonlítás azzal csábít, hogy két teljesen ismert szerző van, illetve hogy mindkét vers egy-egy kertről szól. Azonban ez a feladat szerintem nehezebb, mint az elemzés: mindkettőben más a kert szerepe: az egyikben a világtól való elzárkózás tere, a másikban a kert nagyon is olyan, mint a világ. Az attitűd is más ezekhez, a motívumokat is nehezebb értelmezni. Meg lehet találni a művek közötti szerkezeti hasonlóságokat és különbségeket, de ez nem adja úgy magát, mint a novella. A szerkezet helyett én egyébként inkább a verselésre kérdeztem volna rá, mert emiatt teljesen más a két vers hangulata: a ritmus miatt az egyik vidám és fiatalos, a másik ezzel szemben inkább egy komor férfivers. Ennek ellenére nem tartom elhibázott választásnak ezt a két verset, megoldható a feladat, csak nehezebb, mint az elemzés.”

Arató László összességében azt mondja a feladatokról, hogy típusban, nehézségben nagyjából erre lehetett számítani. „Jobban örültem volna, ha az összehasonlító elemzésnél legalább az egyik vers kevésbé ismert, mert csapda, hogy a diákok azt gondolják, hogy az ismert szerzőkkel könnyebb kezdeni valamit. Emögött lehet egy olyan stratégia, hogy többen szokták a novellát választani, és azt gondolják, hogy hátha népszerűbb lesz az elemzés, ha olyan szerzők műveit adják fel, akikről egészen biztosan volt szó az iskolában.”