Ha röviden és praktikusan kellene összefoglalni, hogy az idei nyári szezonban mi várható a fővárosi piacokon, akkor sajnos semmi jót nem ígérhetünk. Ez pedig nem csak a szokásos, cekkeres–bevásárlókocsis–kisnyugdíjas panasz, hogy örök drágaság van. Most tényleg elképesztő drágaság van.
Legalábbis három, árkategóriájában, stílusában, méretében, elhelyezkedésében és népszerűségében is eltérő budapesti piac felmérése után ez a helyzet látszik. Rögtönzött vásárlói közvélemény-kutatásunk is alátámasztja, hogy idén nyárra felment szinte az összes termék ára.
Az emberek általában 10-20 százalékosra saccolják azt, amennyivel idén egy átlagos piackör alkalmával többet fizetnek. A vevők és az eladók is úgy látják, különösen a zöldségek és a gyümölcsök ára szállt el.
Cseresznyebotrány
Az egyik Fehérvári úti csarnokban vásárolgató huszonéves édesanya azt mondja, most fél kiló cseresznyéért fizet annyit, mint tavaly egy kilóért. A cseresznye kilójának alsó határa most 800 forint körül mozog a fővárosban, ám az igazán szép gyümölcs kilóját a Fehérvári úton, a Rákóczi és a Bosnyák téren nem egy helyen 2000 forintért árulják.
1980 Ft a cseresznye kilója a Rákóczi téri piacon (Fotó: Hernád Géza)
Az egyik Bosnyák téri őstermelő zöldséges ráadásul hiányt is jósol a nyárra. Elmondja, hogy idén a termés jelentős része már a fán elrohadt, ami nagyrészt a szélsőséges, esős-napos, hideg-meleg időjárásnak köszönhető. Mentő körülmény, hogy például a Bigarreau Burlat (eredetileg francia származású, itthon elterjedt korai cseresznyefajta) rendkívül szép, nagy szemű lett az idén, érdemes ezt a fajtát keresni.
Mindenki a magyar barackot várja
A hamarosan beköszöntő barackszezon szerencsére valamivel napsugarasabb képet mutat. Bár az árusok csak óvatosan mernek jósolni, főleg miután még nincs magyar barack a standokon. A kajszi szezonja szokás szerint június közepe, vége felé indul, az őszié pedig július közepén kezdődik, és szeptember közepéig tart. „Nem vagyok én Nostradamus, az árakat egyelőre senki sem tudja, de
nagy rá az esély, hogy barackból most bővebb lesz a kínálat. Így talán olcsóbban adhatjuk majd – különösen a kajszit
– tudjuk meg egy másik Bosnyák téri pultnál.
Spanyol barack a Rákóczi téri piacon (Fotó: Hernád Géza)
Tavalyhoz képest az aszály eddig megkímélte a hazai baracktermést, ám a szokatlan tavaszi fagyok okoztak károkat. Az esős tavasz, különösen a monszunos május ugyan hozhatott volna barackgombát újabb „egyiptomi csapásként”, de a fertőzések egyelőre szerencsésen elkerülték a hazai őszi- és kajsziállományt. A barack árát a tavalyihoz képest az is vásárlóbaráttá teheti, ha nagy olasz import áramlik majd Magyarországra.
Az eper kifogyott, málna nem is lesz?
Már kezdenénk örülni, amikor a Rákóczi téri Vásárcsarnokban belefutunk a gyümölcsapokalipszisbe. „Az évtized legrosszabb termése lesz az idei. Az idő a cseresznye mellett a meggyet is elintézte. Sok málnára se számítsunk, miközben már most nagyon keresik. Hiába. Az épp bevégződő eperszezon is lerövidült, a szabadföldi epernek annyi. A sok nedvességtől és a magas páratartalomtól megpenészedett, betegségeket kapott, és elment. Egyedül a barack a kérdőjel, de még a dinnye sem látható” – kapunk részletes helyzetelemzést az egyik nagybani piacról beszerző zöldségestől.
A képet árnyalja, hogy a nyüzsgő, élettel teli Bosnyák téri és Fehérvári úti piachoz képest a Rákóczi szinte kong az ürességtől. Péntek délben, amikor ott járunk, egyedül az ebédszünetet tartó munkások hoznak némi életet. A gyümölcsöket ettől függetlenül az elvétve betérők a Rákóczi téren is veszik.
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Rákóczi téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Az árusokkal beszélgetve megtudjuk, hiába panaszkodnak, hogy drágállják, a vásárlók a gyümölcsöt valahogy végül csak kigazdálkodják. Az ár mellett ma már legalább olyan fontos, hogy a termék magyar legyen. Ám ahány vásárló, annyi szakértői választ hallunk azzal kapcsolatban, hogy mitől „igaz magyar” az eper. Ki az alaktesztre, a felfele csúcsosodás ívére, a levelek formájára, a színre vagy a tapintásra esküszik, ám tucatnyi stand kínálatát végigkóstolva egyértelmű: a magyar eper íze összehasonlíthatatlan. Ezerszer finomabb, mint import párja.
A távolról sem indokolatlan „magyarmánia” felerősödését az egyik Bosnyák téri őstermelő főként az utóbbi három évben érzékeli. A piacokon közel tizenöt másik árus erősítette meg, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak. „Ha szép és házi, akkor pláne megveszik. Különösen igaz ez a pici babásokra, a fiatalokra. Ők a saját gazdaságból származó, vegyszermentes gyümölcsöket, zöldségeket keresik” – osztja meg velünk egy másik gazda.
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Bosnyák téri piac (Fotó: Hernád Géza)
Akiket kérdeztünk, általában azt mondták, azért járnak piacra, mert bíznak abban, hogy innen legfeljebb mérsékelten vegyszerezett árut vihetnek haza. Persze ettől még vannak fenntartásaik. „Lássuk be, itt a Fehérvári úti csarnokban, ahogy más piacokon is, viszonylag nehéz nyomon követni, hogy az áru mennyire egészséges, és honnan származik.
Mondjuk még mindig jobb, mint szupermarketben vásárolni, ahol többségében csomagolt, cserébe jó pocsék az áru. Ha tényleg valami nagyon autentikusra és termelőire vágyom, akkor inkább rendelek a netről valamelyik biokertészetből
– meséli két pult között egy igencsak tudatos, kora harmincas vásárló.
Kihalóban a műanyag
És ha már tudatosság, szintén piactúránk észlelése, hogy egyre több a csendes harcos környezetvédő, aki műanyagdobozokkal, saját zacskóval, necchálóval, szütyővel vagy vászontáskákkal felszerelkezve érkezik. Az igyekezet ellenére a rendszer egyelőre nem tökéletes. „Próbáljuk kerülni a műanyagot, ahogy csak lehet, például gyártanak az országban zacskót kukoricaszárból, de utánajártunk, és kiderült, nem is bomlik le olyan hamar. Ráadásul vegyszeres, és egyébként is megfizethetetlen” – árulja el a Bosnyák téren árusító biogazdák egyike, aki próbálkozott már az amúgy azonnal átázó papírzacskóval is.
Mások igyekeznek minél több mindent okosan összecsomagolni, és van olyan eladó is, aki hangosan térít a klímakatasztrófáról és a környezetvédelemről: ha kell, leteremti a vevőt, aki minden szem gyümölcsöt külön zacskóba csomagoltatna. Örömteli, hogy ezen a téren minden korosztály kifejezetten keresi a környezetkímélő megoldásokat.
Fotó: Hernád Géza
Leveszöldség aranyárban
Az viszont kiugró különbség, hogy a modern, új generációs háziasszonyok kevésbé főznek – habár az összes zöldségeladás alapján általánosan is kevesebbet főznek a magyarok, mint pár évtizeddel ezelőtt. Hétköznap szinte egyáltalán nem, de már a hétvégén sem teljesítünk olyan jól, mint régen. A tendencia felerősödésében valószínűleg nem elhanyagolható tényező, hogy ismét elszálltak az árak. Az egyik kofa egyenesen „őrületnek” nevezte, hogy mostanra 1200 forint lett a levesbe való zöldségmix kilója.
A Fehérvári úti csarnokban 400-500 forintot is elkérnek a burgonya kilójáért, akárcsak a Rákóczi és a Bosnyák tér standjain. Az „alapzöldségek” közül idén a répa is sokat drágult, a sárgarépa kilója a Bosnyák téren a legolcsóbb, de átlagosan ott is 300 forint körül mozog. Míg a Fehérvári úton egy éve többnyire 250-300 forint körül kaptunk egy kiló vöröshagymát, ma 500-at is elkérhetnek. Ez viszonylag sok, bár a Rákóczi és a Bosnyák tér sem kínál a 2018-asnál alacsonyabb hagymaárakat.
Burgonya a Fehérvári úti csarnokban (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
Fehérvári úti piac (Fotó: Hernád Géza)
A vásárlók abban találhatnak sovány vigaszt, hogy az idei zöldségkínálat a tavalyinál valamivel szebbnek és bőségesebbnek ígérkezik. „Tavaly háromszor kellett vetni ahhoz, hogy egyszer jó legyen. Már a földben megsültek a zöldségek. Ha idén nyárra is jön a trópusi meleg, megint csak a szívás lesz” – hangzik az őszinte vallomás egy újabb őstermelőtől. Közelebbről ez mégis mit jelent?
Mindenki ültet mindent, aztán majd meglátjuk!
Egy másik, jóval beszédesebb szakember szerint több összetevő adja ki az idei képtelen nyári zöldségárakat. Az ágazatot a globális felmelegedés okozta kiszámíthatatlan időjárás mellett megnyomorítja az egyre égetőbb hazai munkaerőhiány. Termelnek, de már nincs, aki betakarítson, így a kisebb vállalkozások, családi gazdaságok sorra dőlnek be. Eladót is alig találni.
Fotó: Hernád Géza
„Összességében csökkent a fogyasztás. A salátaféléké, a fejes salátáé különösen. Már nem viszik a retket és a karfiolt sem. 1991-ben, amikor újból megnyitott a csarnok a nagy tűz után a Rákóczi téren, naponta 50 rekesz gombát is eladtunk. Ma már egyet is alig” – bosszankodik a csarnok legnagyobb zöldségese. Bár hozzáteszi, az édesburgonya a spárgával együtt az utóbbi években meglepően népszerű, a többi csarnokban pedig úgy láttuk, lendületesen viszik a paprikát, a paradicsomot, a babot és a borsót is. Ám a megfigyelőállásból úgy látszik, a fővárosiak a legjobban a gyümölcsöt szeretik.
A pörc örök
A zöldségletargiát és a „minden tekintetben gyenge szezon” diagnózist valamelyest árnyalja, amit a piacokon kisebbségben lévő henteseknél láttunk. Húsáruk terén szintén igaz a tendencia, hogy előszeretettel keressük a készételeket, füstölteket, sonkákat, kolbászokat, szalámikat. Ez persze betudható a nyári időszaknak is: ilyenkor megeszünk mindent, amit elbír a grill vagy amit hidegen lehet fogyasztani.
Béla, a Bosnyák téri hentes (Fotó: Hernád Géza)
Béla, a veterán Bosnyák téri hentes szerint minden rendben, az áru szép, sok változás a nyáron nem várható, a húsok ára ment fel a legkevésbé. A Fehérvári úton már vegyesebb a kép, ott az egyik üzletben minden sokat drágult, különösen a sertéshús. Az angolszalonna kilója náluk például 2500-ról felment 3000-re. A magát csak a piac legolcsóbb húsosaként aposztrofáló fiatal családi gazdálkodó szerint mivel idén drágább a zsír, nálunk maximum 1-2 százalékos emelkedés tapasztalható. „Figyelj, lehet, hogy mindenki, vevő és eladó is panaszkodik, de a pörc az örök” – mondja a hentes, belenyal a fagyijába, nekünk pedig nincs is több kérdésünk.