Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Gasztro

Ugye te sem hiszed el, hogy napsütés nélkül megérik a szamóca?

A paradicsom nem terem egész évben, a boldog tyúkok nem tojnak hidegben. A szamóca mitől érne meg, ha két hete esik az eső? Népszerű önbecsapásaink és a fájdalmas valóság következik.

Nem tanulunk saját hibánkból, így aztán minden évben szenzációként robban a hír, és háborgunk rajta egy sort, hogy valamelyik, külföldről származó zöldséget, gyümölcsöt átcímkézték, és magyarként adták el.

Pedig azt mindenki legalábbis sejtheti, hogy – klímaváltozás és globális felmelegedés ide vagy oda – Magyarországon még mindig nem terem meg egy csomó minden, ami pedig igen, annak még mindig van szezonja. Vagy éppen, aktuálisan, pont nincs.

Lehet, hogy korábban és tovább érnek bizonyos zöldségek, gyümölcsök, de például télen még mindig nem terem se paradicsom, se paprika, de még az új répára, fehérrépára is várni kell. És naranccsal sem érdemes még kísérletezni – mert olyan lesz, mint A tanúban: kicsit zöld, kicsit savanyú…

Vannak bizonyos realitások

Ma azonban mindent szeretnénk egyszerre: bármikor és akármikor mindenféle zöldséget, gyümölcsöt, ami ráadásul legyen egészséges, bio, szabadföldi és ha lehet, olcsó is. Márpedig ilyen a mesében sincs.

Az iskolában, sőt már az óvodában is tanultuk, hogy mikor mi terem. A cseresznye nyár elején, a paradicsom júliusban és augusztusban, a szőlő ősszel, a saláta és a spenót meg felmagzik a nagy melegben. Persze ez már régen volt, és amit látunk, az mindig rácáfol erre, hiszen februárban is lehet görögdinnyét kapni.

Ha jól jönne egy kis segítség, elég, ha a piacon összebarátkozunk egy-egy valódi őstermelővel, és tőle érdeklődünk, ha elbizonytalanodnánk. Persze a nagyobb városokban ma már olyan őstermelőt is ritkán lehet találni, aki valóban csak azt árulja, ami az övé, ráadásul többé-kevésbé természetes körülmények között termeszti, azaz nem műtrágyázza, vegyszerezi agyon.

Érdemes beszélgetni

Termelői piac (Fotó:  Martin Winkler /  Pixabay)

Nagy a nyomás ugyanis rajtuk. Ha a szomszéd termelőnél több áru van, és pár hívogató szót is kiír, miszerint hazai padlizsán januárban, tízféle koktélparadicsom februárban, akkor oda fognak járni a vásárlók.

Egyik kedvenc termelőm, akinek elképesztő finom, saját termelésű paradicsomjai voltak, de csakis nyáron, egyik évben elkezdte árulni a paradicsomokat márciusban. Kérdeztem tőle, hogy mi történt. Mondta, hogy igény van rá, a vásárlókat nem érdekli, hogy abban az időszakban nincs hazai, ő pedig nem lehet ellensége önmagának. Elment tehát a nagybanira, és vett paradicsomot, amit vittek is, mint a cukrot.

Szóval keressünk egy olyan termelőt, akinél nincs minden. Ha nem tudjuk, hol kezdjük, kicsit sétálgassunk a piacon. Figyeljük meg, ki-ki hogyan nyúl az áruért. Elég hamar ki lehet szúrni, hogy ki az, aki szeretettel, gondosan pakolgatja. Ők minden egyes darabért megdolgoztak, nem is dobálják összevissza.

Nézzük meg az árusok kezeit, fel fogjuk ismerni, kik dolgoztak a földdel, és kezdjünk el tőlük vásárolni. Közben pedig beszélgessünk, kérdezzük őket! Pár alkalom elég ahhoz, hogy felismerjük a különbséget a zöldségek között, meg arra is, hogy az árusok bizalmába férkőzzünk, és kényesebb kérdésekre is választ kapjunk. A piacon ugyanis pontosan tudja mindenki, hogy kinek az áruja honnan származik. Ha tehát elbizonytalanodunk, a kedvenc termelőnktől nyugodtan kérdezhetünk, segíteni fog.

A józan ész is segít

Ha nincs még meg az emberünk, és például vegyszermentes zöldséget szeretnénk, vagy olyan tyúk tojását, amelyik nem kapott tápot, folyamodjunk egy cselhez! Mondjuk azt, hogy beteg van a családban, akinek tényleg nem szabad vegyszeres zöldséget ennie. Ilyenkor a termelők általában nem kockáztatnak, és gyorsan bevallják, hogy azért egy kis ezzel-azzal megszórták a növényt, vagy a tyúk is kapott tápot, hiszen anélkül nem tojna.

Mert a tojás is egy hétköznapi hazugságunk. A piacon természetesen majdnem mindenki boldog tyúk tojásaként árulja egész évben, tálcaszámra a tojásokat. Pedig a tyúk roppant érzékeny jószág, és túl azon, hogy csak úgy, magától nem tojik egész évben, a tojó időszakában is képes ledermedni egy kis hidegtől vagy túl nagy melegtől. Arról nem is beszélve, hogy boldog és boldog tyúk között is hatalmas különbség lehet. A valódi boldog tyúknak füves-földes udvara van, ahol mindenfélét össze tud kapirgálni magának. De ezeket az udvarokat rendben kell tartani, munka van velük. Sokkal egyszerűbb, ha betonozott helyen tartják, ott könnyebb seperni, esetleg gumislaggal lemosni. Az állatok néha kapnak egy-egy marék zöldet esetleg, de az is lehet, hogy csak kukoricát, amúgy meg ösztönből kopogtatják a betont – mindhiába, mert azon nekik semmi jó nem terem.

Vagy mélyalmos tojás, vagy a boldog tyúk rakta a fészekbe. Sosem derül ki (Fotó:  Couleur /  Pixabay)

Legyünk tehát észnél, gondolkodjunk, és ne hagyjuk magunkat becsapni. Figyeljünk a természetre is, ne akarjunk mindig mindent. Nem kell márciusban befőzni az epret, május közepén a meggyet. Ha csak kicsit tudatosabban indulunk el vásárolni, hamar észre lehet venni a különbséget zöldség és zöldség, gyümölcs és gyümölcs között.

Ez utóbbiak szezonja most indul, szabadföldi eperből még mindig nincs túl sok, bármit is írjanak az árura. Türelem! Majd ha elkezdődnek a szedd magad akciók, akkor lehet tudni, hogy eljött az ideje a szabadföldi szamócának is.

Ha nem lesz meleg, napsütés, a meggy, a barack érési ideje is tolódhat.

Persze ilyenkor már mindenki nagyon várja, hogy jöjjenek a friss ízek, egy időre elég volt a répából, céklából, almából, de ne csapjátok be magatokat! Ismerkedjetek a növények, zöldségek életével. Ez is jó móka, kaland, játék, és roppant hasznos is. Például legközelebb nem dőltök majd be a márciusi magyar epernek, és bosszankodás helyett csak nevettek az egyszerű kis próbálkozáson.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top