Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

Eldőlt: nehéz idők jönnek az alternatív iskolákra

Ma megszavazta az országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, mely megnehezetítheti a magán- és alternatív iskolák működését. De mit jelent ez pontosan?

Szülők gyűltek össze a Parlament előtt a törvény megszavazásának idején, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a láthatóan az alternatatív iskolák és tanulócsoportok ellen benyújtott törvénymódosítás ellen. Ennek ellenére egy tartózkodás és 57 nem szavazat mellett simán átment a módosítás, mely több területet is érint. 

  • Mostantól az igazgatók helyett egy meg nem nevezett grémium dönt majd a magántanulói státuszról.
  • Nem a szülő, hanem az állam dönti el majd szakértői vélemények alapján, hogy a gyermek 6 évesen maradhat-e még egy évet az óvodában, vagy iskolás lesz-e. 
  • Megszűnik a szülők és a tantestület véleményezési joga az iskolaigazgatói kinevezéseknél.
  • Az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből nem csak kettőt lehet választani, hanem többet is.
  • Minimum 70 százalékában a NAT-hoz ( Nemzeti Alaptanterv) igazítják az alternatív iskolák tantervi struktúráját.

Ez az utolsó egy nehezen értelmezhető kitétel: minimum 70 százalékában a NAT-hoz ( Nemzeti Alaptanterv) igazítják az alternatív iskolák tantervi struktúráját. Hogy ezt pontosan hogyan lehet mérni, jelenleg nincs tisztázva. 

 Ugyanakkor jó hír, hogy az idegen nyelvi tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a jegyzékre, azaz a választék színesedhet.

Mindössze egy olyan pont volt, ahol az alternatív iskoláknak engedett a kormány: abban, hogy nem lesz kötelező az osztályzás, megfelelő a szöveges értékelés is – elsősorban a Waldorf iskolák érintettek ebben.  

A magántanulói státusz is megváltozik, új nevet kap: mostantól egyéni munkarendben tanulók lesznek azok a gyerekek, akik betegség, sport vagy más okok miatt nem tudnak bejárni az iskolába, és nem az igazgató dönt majd az engedélyről, hanem egy jelenleg meg nem nevezet apparátus. 

A törvény ezen módosításának vélhetően az volt az oka, hogy sokan úgy menekültek ki az állami oktatásból, hogy magántanulói státuszt kértek, és tanulókörökben tanultak tovább. Ezek a gyerekek hivatalosan egy adott intézmény magántanulói voltak, és évenként vizsgáztak. A legismertebb ilyen tanulókör a Budapest School, amelynek általános és középiskolája is van.

Nagy kérdés, hogy hány évesen mehet innentől kezdve iskolába egy gyerek, illetve meddig maradhat az óvodában. A mostani döntés alapján csak a szakemberek döntése lehet mérvadó, nem dönthet a szülő saját hatáskörben. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horvát Péter a Magyar Nemzetnek cáfolta azt, hogy kötelező lenne 6 évesen elkezdeni az iskolát. Ezt kiegészítve elmondta, hogy véleménye szerint, mivel az óvodakezdés korhatárának leszállítása miatt már a háromévesek 95 százaléka bekerül az óvodába, az ott eltöltött három év elegendő idő lehet arra, hogy kialakuljanak a gyerekekben azok a tulajdonságok, amelyek az iskola megkezdéséhez szükségesek. Így felkészültebben várhatják az első osztályt, és kevésbé okoz gondot nekik az átállás, mint korábban, amikor sokan csak négy- vagy ötévesen kerültek közösségbe.

A végső szót ebben az esetben az Oktatási Hivatal fogja kimondani, a szakemberek véleményét figyelembe véve. Kérdés, hogy milyen döntések fognak születni, és mit tehet a szülő abban az esetben, ha nem ért egyet a korai iskolakezdéssel.

Vekerdy Tamás elég markáns véleményt fogalmazott meg a témában, megítélése szerint „kizárólag a szülő joga megszabni, hogy milyen nevelést kíván adni vagy adatni gyermekének”.

Szülői Hang közlése szerint a törvény elfogadása után Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy éljen az Alaptörvényben foglalt jogával, és küldje vissza a törvényt az Országgyűlésnek megfontolásra, mert úgy vélik, hogy nem kaptak kellő felkészülési időt.  „Például a fejlesztő pedagógiai ellátás a törvény kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba; az alternatív kerettantervek jóváhagyásának szempontjait úgy egészülnek ki, hogy már a törvény kihirdetésétől számított 8. napon alkalmazni kell, még a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra is; és már szeptember 1-jétől a magántanulóság helyébe lép az egyéni munkarend intézménye, holott jelenleg még az sem ismert, hogy mely szerv lesz kijelölve az ezzel kapcsolatos rendelkezésekre” – írják. 

A változtatások ellen tiltakozók eddig 5000 aláírást gyűjtöttek össze, de ez a szám vélhetően emelkedni fog.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top