„Egy szitakötő nem tud egy orrszarvú után takarítani” – meddig borítja még szemét a bulinegyed játszótereit?

Siralmas állapotok uralkodnak a bulinegyedben a lakók és a civilek szerint. A probléma évek óta ugyanaz: az utcákat, játszótereket és házakat borító mocsok és a zaj. Habár a nyári turistaroham már lecsengett, az őszi időszakban sem tapasztalható változás Erzsébetvárosban és Terézváros keleti határán. Az enyhébb időjárás miatt sok külföldi ősszel látogat el Budapestre, hogy legény- vagy lánybúcsút tartson, esetleg csak egy jót bulizzon. 

Ürülékben és szemétben úszó utcák és játszóterek

Az éjszakai dajdajozás következményeit még mindig a helyi lakosok szenvedik el. A kerület utcái reggelente ürülékben, szemétben, hányásban és cefreszagban úsznak. A játszóterek gyakran a köztéri italozás, vizelés és drogozás színterei, néha még napközben is. Előfordul az is, hogy a részeg turisták a játszóterek padjain próbálnak kijózanodni. Az önkormányzati takarítók naponta seprik és kétnaponta magas nyomású vízsugárral lemossák az utcákat, kitakarítják a játszótereket, de mindez az erzsébetvárosiak szerint kevés.

–  magyarázza nekünk Kati, akivel a Kazinczy és a Király utca sarkán lévő játszótéren találkozunk. Az unokája boldogan futkározik a téren, ahol néhány órája még szeméthegy tornyosult. Ottjártunkkor is találunk egy elhajított üveget a bokrok között. „Számtalanszor találtunk már a hinták és játékok mellett fecskendőket, törött üvegeket, hulladékot. A parkok este 9-kor zárnak, a közterület-felügyelet szerint lakattal zárják, ám a lakatokat rendszeresen leverik, és a kerítés magassága sem állítja kihívás elé a garázdákat (pl. a Klauzál téren). Bár a kerületben 128 térfigyelő kamera működik, és ez a parkokra is kiterjed, ezeket ketten figyelik, ami ilyen körülmények között elégtelen” – mondja Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület szóvivője, hozzátéve, hogy a kerület már évi közel 800 millió forintot fizet takarításra, miközben a szennyező vállalkozások sem iparűzési adót, sem egyéb felmutatható kompenzációt nem tesznek hozzá a költségvetéséhez. 

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Egy másik nagymamával, Zsuzsával is beszélgetünk a játszótéren. Ő a hatodik kerület bulinegyeddel érintkező szakaszán él. Unokájával gyakran fordulnak meg a helyi játszótereken, és ő is gyakran érzi délelőttönként a takarítás hiányát az utcákon, de őt az éjszakai zajongás jobban zavarja. Zoé lassan 10 éve él a kerületben, lakott a Kertész utcában, most pedig a Király utca közelében él. Mint mondja, a zaj annyira nem szokta őt zavarni, de ez talán azért is van így, mert elég jó alvó. A kiömlött alkohol cefreszagától és emberi vizelettől bűzlő utcákat viszont ő is elviselhetetlennek tartja. „Hétvégén a legrosszabb a helyzet, mintha nem is takarítanának, akkora a kosz. Nyilván jó lenne, ha a fiatalok tudnának viselkedni, de erre kevés esélyt látok” – jegyzi meg a 30 éves nő.

Egyre nagyobb problémát jelentenek az Airbnb-k

Az állandó zaj és szemét mellett a rövid távú turisztikai célú lakáskiadás is komoly problémákat okoz a bulinegyedben. Zsuzsa szerint hiába hoztak a lakógyűlésen olyan határozatot, amely tiltja a turisztikai célú lakáskiadást a társasházukban, ezt a döntésüket senki nem veszi figyelembe. A nagymama szerint a lakástulajdonosok nem fizetnek semmit, sem a NAV-nak, sem az önkormányzatnak, sem a társasháznak, és ez nincs rendjén.

Katiék társasháza 23 albetétből áll, ebből öt lakásban laknak még őslakosok, a többi Airbnb-lakás, ingatlaniroda és ékszerbolt. Az egyik lakástulajdonos, egy svájci-magyar házaspár a kiadásban érdekelt:

– mérgelődik Kati; az ő lakásának az ablaka a folyosóra nyílik, ezért gyakran fulladoznak a bűztől és a cigifüsttől.

Az Élhető Erzsébetváros Egyesület szerint a turisztikai célú lakáskiadásban komoly szabályozásra lenne szükség, amely konszolidálná a jelenlegi állapotokat. „Ahogy a szórakozóhelyek esetén, ebben sem a bezárást vagy betiltást tartjuk követendő útnak” – hangsúlyozták.

A népszavazás sem segített

A bulinegyed nyitvatartásának korlátozása érdekében tavaly népszavazást tartottak a kerületben, de az  eredménytelenül zárult. A választásra jogosult kerületi lakosok mindössze 15,89 százaléka ment el voksolni. A szavazók körülbelül kétharmada mondta azt, hogy éjfélkor zárják be a szórakozóhelyeket. „A tavalyi népszavazás statisztikája jól tükrözi a helyzet realitását” – magyarázza Kati, aki szerint a kerületi lakosok többsége egyszerűen érdektelen a témában, vagy éppen az az érdeke, hogy a jelenlegi helyzet fennmaradjon.

Zsuzsa is hasonlókat tapasztal, a társasházi lakógyűléseken öt-hat ember szokott részt venni, általában ők is nyugdíjas lakástulajdonosok. Az Élhető Erzsébetváros Egyesület szerint a népszavazás óta semmi sem javult a kerületben. Sőt a helyzet még rosszabb lett, az igénytelen turizmusból élő, a kerület erőforrásaiból táplálkozó szórakozóhelyek úgy érzik, elhárult minden akadály, már senki nem akadékoskodhat. Internetszerte továbbra is folyik az „itt mindent megtehetsz” kampány.

Van megoldás?

A sikertelen népszavazás ellenére a helyi civilek még mindig a szórakozóhelyek egységes éjféli zárórája mellett állnak ki. Emellett az egyesület az erzsébetvárosi szórakozóhelyek befogadóképességét 200 főben maximalizálná. Az ennél nagyobb befogadóképességű szórakozóhelyeket átköltöztetnék a rozsdaövezetbe, továbbá korlátoznák a mélynyomók használatát, a szórakozóhelyen belüli zeneszolgáltatás hangerejét pedig nappal 55 decibelben, éjjel 35 decibel alatt.

„Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de a nyitvatartást nem rövidíteni kell. Négykor zárnak a kocsmák, és hajnalban kezdődik a katasztrófa. Ha a szórakozóhelyek éjfélkor zárnának, akkor egyszerre lepné el a tömeg az utcákat. Ők már nem emberek, hanem zombik, akik ön- és környezetpusztítóak. Szépen legyen nyitva mindenki napköziotthon-jelleggel reggel nyolcig” – javasolja Kati. Zoé álláspontja hasonló, szerinte valahogy szabályozni kellene a szórakozóhelyeket, de a rövidített nyitvatartás csak növelné a bajt. „Ha őszinte akarok lenni, akkor nincs jó megoldás. Attól, mert korábban zárnak a helyek, a fiatalok még ugyanúgy bulizni fognak” – vélekedik. Zoé szerint nem szabad elfelejteni, hogy a bulinegyed extra vonzó turisztikai célponttá vált, és hogy az elmúlt években rengeteg bevételt hoz(ott) Budapestnek. Ő is gyakran ellátogat a Szimpla Kertbe és a környező szórakozóhelyekre. Szerinte nem a magyar bulizókkal van a gond, hanem a külföldi legénybúcsúsokkal, akik otthon valószínűleg rossz nevelést kaptak, vagy helytelenül kulturálódtak.

Zsuzsa eközben nagymamaként azt mondja, „valamiféle rendet kellene csinálni, és javítani a kerület közbiztonságán”, de azt sajnos nem tudja, hogyan. Abban biztos, hogy több rendőrre és közterületesre lenne szükség hajnalonként. Ezen az állásponton van az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület is, amely szerint hallgatólagosan „vigalmi negyeddé” nyilvánították a kerületrészt, ezért van szükség a Belső-Erzsébetvárosra fókuszáló helyi rendőri jelenlétre, amely 0-24 órában ellátja a negyed védelmét.

Az önkormányzat mélyen hallgat

Kérdéseinkkel megkerestük a VII. kerületi polgármesteri hivatalt. Szerettük volna megtudni, hogy a tavalyi népszavazás óta milyen lépéseket tett az önkormányzat, hogy tisztább és élhetőbb legyen a bulinegyed. A következő kérdéseket tettük fel nekik: 

• Terveznek-e emelni az eddigi adókon, vagy újabb adókat kivetni azokra a lakástulajdonosokra, akik szállást kínálnak a külföldi turistáknak?
• Mit kívánnak tenni azért, hogy a jövőben az utcákat és játszótereket kevesebb szemét borítsa?
• Tervezik-e szigorítani a szórakozó- és vendéglátóhelyek működését, nyitvatartását?

Cikkünk megjelenéséig a polgármesteri hivatal nem reagált az nlc-nek. Amint megérkezik a válaszuk, frissítjük írásunkat.