Ma reggel megjelent a Magyar Közlönyben a sok szülő, pedagógus és szakember által régóta várt kormányrendelet, amely pontosan megmondja, hogy mit kell tennie, hova kell fordulnia a szülőnek, ha szeptembertől szeretné még egy évig az óvodában tartani hatéves kora ellenére nem iskolaérett gyermekét.
Az előzmények röviden
Ahogy korábban megírtuk, július 12-én a parlament megszavazta a köznevelési törvény módosítását, és ennek részeként az eddig alkalmazott rugalmas iskolakezdés eltörlését. Elvileg ettől még továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy még egy évig az óvodában maradjon a kisgyerek, aki betöltötte a hatéves kort, de nem iskolaérett. Viszont az évek óta érvényben lévő, jól bejáratott ügymenetet az idei tanévtől jelentősen megváltoztatták.
Eddig alapvetően a szülők és az óvodapedagógusok közösen döntöttek arról, hogy hatévesen megy-e iskolába a gyerek, az erről szóló papírt végül hivatalosan az óvodavezető állította ki. Júliustól egészen mostanáig hatalmas volt a káosz, a bizonytalanság, nem egy esetben a felháborodás, hogy az áprilisi iskolai beíratások időpontjához erősen közelegve mikor hozza nyilvánosságra a kormány, hogy milyen lesz a tanévkezdés alól való felmentés új szabályozása.
Ami most konkrétan kiderült
- Mostantól az Oktatási Hivatal feladata lesz elbírálni az iskolaérettségi felmentéseket.
- Azok a szülők, akiknek gyermeke tanköteles korú, de szeretnének egy év halasztást kérni a beiskolázás alól, januárban adhatják be kérelmüket az Oktatási Hivatal internetes felületén.
- Külön kiemelik, hogy maguknak a szülőknek kell kezdeményezniük a felmentést.
- Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (pl. gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva.
- Az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is.
- Ha a szülő által benyújtott kérelmen és dokumentumokon felül szükségesnek találja, az Oktatási Hivatal a pedagógiai szakszolgálat szakértőit (pszichológus, gyógypedagógus, konduktor stb.) is bevonja a vizsgálatba. Eddig is ők végezték az iskolaérettségi vizsgálatokat.
- Az iskolaérettségi vizsgálatok módszertana nem változik.
- Az Oktatási Hivatal a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a kérvényt benyújtó szülő indoklását és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat, például az óvodából kikérhető fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleményét is. Vagyis ha még nincsenek meg, érdemes ezeket a dokumentumokat mielőbb beszerezni.
- A kérelmeket 2020. január 15-ig lehet majd beadni.
- Az eljárás elméletben 60 nap alatt lezajlik.
- Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor lesz lehetősége jogorvoslatra.
Azt már a kormány frissen kiadott közleménye cáfolta, hogy ne lenne fontos az elbírálás során a szülők és a gyermek óvodapedagógusainak véleménye, és hogy ezeket figyelmen kívül hagyva születne döntés. „Nem az a cél, hogy óvoda- és iskolaéretlen gyermekeket mindenáron óvodába vagy iskolába kényszerítsünk” – áll szó szerint a közleményben.
A rendelet alkotói külön kihangsúlyozzák, hogy minden, általuk indokoltnak tartott esetben a gyermek meg fogja kapni az egy évre szóló halasztást. Mindeközben a közleményben az a kijelentés is szerepel, hogy a kormány álláspontja szerint „a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett”.
Most utólag az is kiderült, hogy a törvény módosításának alapvető célja az volt, hogy „kiszűrj[é]k a gyermek szempontjából hátrányos és teljesen indokolatlan felmentéseket, amely mögött gyakran más – a gyermek valós fejlettségi szintjétől független – okok is állhatnak. […] Látni kell, hogy eddig a felmentésekről óvodánként rendkívül eltérő módon döntöttek, azt is őszintén ki kell mondani, hogy egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani azzal, hogy még az óvodában tartották a gyermeket, a magasabb gyermekszámért ugyanis több támogatás jár.”
Hozzáteszik, a minisztérium nem számít arra, hogy a változás miatt iskolai férőhelyhiány alakulna ki, hiszen az iskolás gyermekek száma demográfiai okokból eleve csökkent az elmúlt években. Ha egy iskolában mégis az eddiginél több elsős osztályt kellene indítani, ott a fenntartó megteszi a szükséges lépéseket.
Végül megjegyzik, a gyermekek és a sikeres eljárás érdekében bíznak a szülők és az óvodák együttműködésében.