10 kérdés, 10 válasz: így áll most a kötelező 6 éves kori beiskolázás ügye

1. Mi ez az egész mizéria a tankötelezettséggel? Miről szól a történet? 

Ahogy korábban már írtunk róla, idén július 12-én a parlament megszavazta a köznevelési törvény módosítását, és ennek részeként az eddig alkalmazott rugalmas iskolakezdés eltörlését. Elvileg ettől még továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy még egy évig az óvodában maradjon a kisgyerek, aki betöltötte a hatéves kort, de nem iskolaérett. Viszont az évek óta érvényben lévő, jól bejáratott ügymenetet az idei tanévtől jelentősen megnehezítették, ami máig rengeteg bizonytalanságot és nem kevés indulatot kelt mind a szülőkben, mind a pedagógusokban és a szakszolgálatok dolgozóiban.

Eddig alapvetően a szülők és az óvodapedagógusok közösen döntöttek arról, hogy hatévesen megy-e iskolába a gyerek, az erről szóló papírt végül hivatalosan az óvodavezető állította ki. Az általunk megkérdezett óvodapedagógus szakértő tapasztalatai szerint a két álláspont általában egyezett, ha mégis nézetkülönbség alakult ki, a szülők a területileg illetékes nevelési tanácsadó munkatársaihoz fordultak.

Az új szabály szerint viszont mostantól nem elég az intézmény véleménye az óvodában maradáshoz, hanem szakértői bizottsághoz kell fordulniuk a szülőknek, tehát alapvetően egy külső, kormány által kijelölt szerv fog dönteni az iskolaérettségről. (Sőt a jelenlegi törvény egyáltalán nem is utal az óvoda véleményének kikérésére. Lehetséges, hogy az Oktatási Hivatal egyáltalán nem lesz kíváncsi az óvodapedagógusok álláspontjára.)

2. Mikortól él a szabályozás?

A szabályozás elsőként a 2020/21-es tanévben első osztályba lépő gyerekeket és szüleiket érinti. A terv az, hogy a szülők mostantól minden év január 1. és 15. között nyújthatnak be kérelmet, ha azt szeretnék, hogy az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson.

Fotó: Matt McClain / The Washington Post via Getty Images

3. Mit kell tennem, ha úgy látom, hogy nem iskolaérett még a gyerekem?

Miután a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az információhiány miatt bizonytalanságban tartott családok és a szakma nevében nyílt levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), november 4-én megérkezett a válasz: Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közölte, hogy a rendelet már készen van, de csak valamikor december elején hozzák nyilvánosságra. A Magyar Közlönyben fog megjelenni, hogy jövő évtől az iskolaérettségi vizsgálatok pontosan hogyan fognak zajlani.

Mint kiderült, a minisztérium abból az elgondolásból indul ki, hogy az iskolaéretlenség bizonyítása alapvetően a szülők felelőssége. Ha a szülő azt szeretné, hogy hatodik életévét betöltő gyermeke szeptembertől iskolába menjen, ezen a téren most nincs teendője. Ellenkező esetben viszont neki kell kezdeményeznie az iskolaérettségi vizsgálatot, és az erre vonatkozó kérvényt az Oktatási Hivatal online felületére kell feltöltenie. Ezeket a kérvényeket a tervek szerint a hivatalban közel 30 szakértő fogja elbírálni, akik a minisztérium ígérete alapján nagyrészt óvodapedagógusok lesznek.

Amennyiben ők a „papírok” alapján a szülői kérvényt indokoltnak tartják, továbbíthatják azt a területi pedagógiai szakszolgálathoz. Az iskolaérettségi vizsgálatot logikusan ott, helyben fogják lefolytatni a szakemberek, ahol a család lakik. Ők a most is érvényes iskolaérettségi szempontok alapján fognak dolgozni és dönteni. A törvény szerint az engedélyező szerv, vagyis az Oktatási Hivatal a felelős a döntésért, tehát az övék a végső szó, hogy megy-e iskolába a gyerek. A szakértői bizottság álláspontját elvileg figyelembe veszik, de ezt a törvény jelenleg nem garantálja.  

Az államtitkár elmondta, ha a szülő nem ért egyet a negatív elbírálással, és ennek ellenére sem szeretné iskolába adni a gyerekét, közigazgatási perben érvényesítheti ellenvéleményét. Jó kérdés azonban, hogy egy ilyen per mennyi idő alatt zajlik le, ha január 15-ig kell a kérvényeket benyújtani, az általános iskolai beíratás pedig hagyományosan április közepén történik.

Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a szülőknek a kezdet kezdetén, majd az esetleges fellebbezéskor pontosan milyen igazolásokat és papírokat kell benyújtaniuk, melyek „bizonyítják”, hogy a gyermek nem kellően iskolaérett. Például orvosi leletek, óvodapedagógusi és gyermekpszichológusi szakvélemények kellenek? Vagy más dokumentumok? Az viszont november 6-án szintén kiderült, hogy Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indított az ügyben.

4. Oké, de addig is várjunk, és üljünk ölbe tett kézzel, ha nem szeretnénk, hogy a hatéves gyermekünk szeptembertől iskolába menjen?

A témára szakosodott szülői fórumok és Facebook-csoportok posztjai és kommentjei alapján semmiképp. A káosz és a bizonytalanság ellenére mindenképpen érdemes felvenni a kapcsolatot a legközelebbi pedagógiai szakszolgálattal, és kérni az iskolaérettségi vizsgálatot (hivatalos megfogalmazásban a járásilag illetékes hivatallal). Ha lehet, telefonáljunk, és egyeztessünk időpontot – jó eséllyel ezzel is elkezdhetjük előkészíteni a dokumentumpakkot, amit fel kell tölteni a majdani felületre január 15-ig. A legjobb az, ha december 31-ig sikerül is megcsináltatnunk.

Szakértői vélemény iránti kérelem – létezik egy ilyen dokumentum, több pedagógiai szakszolgálat honlapjáról is le lehet tölteni. Ezt alapvetően az óvodapedagógus tölti ki, de a végén szülőként mi is megindokolhatjuk, hogy miért kérjük a plusz egy évet az óvodában. Érdemes azt is tudni, hogy a vizsgálathoz kérni fogják majd a védőnőnél történt kötelező ötéves kori státuszvizsgálat eredményét is, és az is hasznos lehet, ha elkérjük az óvodapedagógusoktól az őszi nagycsoportos kötelező felmérés eredményét, illetve a gyermekünkről szóló írásbeli jellemzést.

5. Mit tegyek, ha nem segít, nem együttműködő a pedagógiai szakszolgálat?

A tapasztalat azt mutatja: eddig minden helyi szakszolgálat meghozta a maga döntését, hogy a rendelet érkezéséig végeznek-e iskolaérettségi vizsgálatot, vagy sem. A szülői Facebook-csoportok szerint a nevelési tanácsadókban néhány kivétellel segítőkészek a kollégák, mert próbálnak előre dolgozni, hogy januárban ne pár hét alatt kelljen több száz gyerek iskolaérettségi vizsgálatát elvégezniük. Ahol mégis elutasítanak – sajnos ilyen esetekről is érkezett beszámoló –, ott érdemes többen összefogni, és arra hivatkozni, hogy hivatalosan semmilyen szabályozás nem tiltja az őszi iskolaérettségi felmérést.

6. Jó, de mire megyek a pedagógiai szakszolgálat véleményével?

Sajnos elképzelhető, hogy a most, év végéig született szakértői véleményekről és a többi beszerzett dokumentumról a hivatalos rendelet megjelenésével kiderül: nem megyünk velük semmire. Könnyen lehet, hogy hiába történt meg a vizsgálat, és kaptunk szakvéleményt a gyermekünk iskolaérettségéről, a folyamatot január 1-től 15-ig kezdhetjük elölről.

Fotó: Mark Gail / The Washington Post via Getty Images

7. Miért éri rengeteg kritika az új szabályozást, mi a baj vele?

Ahogy már korábban megírtuk, félő, hogy a váratlanul, bármiféle érdemi szakmai egyeztetés nélkül életbe lépő szabályozás, az információhiány és a későn kiderülő részletek miatt szeptembertől tömegével kerülnek az első osztályokba nem iskolaérett gyerekek – annak pedig, aki kisgyerekként nem tudja felvenni a tempót a többiekkel, alighanem örökre elmegy a kedve a tanulástól. A kezdetektől fogva megélt kudarcélményektől ugyanis könnyen negatív spirálba kerülhet egy kisgyerek, és megrendülhet az önértékelése, ami már önmagában blokkolja a további tanulási ambíciókat.

Szintén az új törvénnyel kapcsolatos gyakori kritikák egyike, hogy eleve miért kellett átszabni egy bejáratott, eddig jól működő rendszert, és miért nem azok ítélik meg továbbra is a gyerek iskolaérettségét, akik őt a legjobban ismerik: a szülei és az óvodapedagógusai. Továbbá az is felbukkan kifogásként, hogy mi lesz, ha a magasabb társadalmi státuszú szülők, akik komolyabb kapcsolati tőkét mozgósíthatnak, sikeresebben tudják érvényesíteni a „papírszerzést”, mint más szülők – így ugyanis lesz egy csomó gyerek, aki hátrányba kerül, és még nagyobbra nyílik a tehetősebb és a kevésbé tehetős gyerekek közti társadalmi, gazdasági szakadék.

8. Mi történik, ha a javaslat ellenére a szülő mégsem íratja be iskolába a gyereket?

Hivatalosan ezt sem tudjuk, de valószínűleg életbe lép a gyermekvédelmi törvény – a civil szülőkből álló Szülői Hang közösség ezt is megkérdezte a minisztériumtól, egyelőre várják a választ. Ha a szülő nem viszi iskolába a tanköteles gyereket, az most hivatalosan a gyermek veszélyeztetésének számít, amit az iskolának hivatalból jeleznie kell a gyermekjóléti szolgálatnak. A családgondozó ilyenkor felkeresi otthonában a családot, és elkezdődik a családsegítés, a családgondozás – a folyamat legvége pedig az is lehet, ha a szülő nem együttműködő, hogy kiemelik a gyereket a családból, de azért erről még korai beszélni.

9. Érintheti-e mindez azokat a gyerekeket is, akik iskolaérettek?

Igen. Ez mindannyiunk problémája. Magyarország legnagyobb, egyben legrégebbi oktatási érdekvédelmi csoportja, a Pedagógusok Szakszervezete arra külön felhívja a figyelmet, hogy az új szabályozás nem csak azokat érinti, akik még nem iskolaérettek. Az új szabályozás következtében zsúfolásig lehetnek majd az elsős évfolyamok nem iskolaérett gyerekekkel, ez pedig indokolatlanul nagy terhet ró a pedagógusokra és a gyerekekre, akik a köztük lévő kezelhetetlen különbségek miatt még kevésbé tanulnak majd hatékonyan.

10. Igaz, hogy mégis lesz nulladik évfolyam, és hamarosan jön a kilenc évfolyamos általános iskola?

Az új alaptanterv első, tavaly nyáron megjelent verziójában már volt szó a nulladik évfolyamról, ami nem lett volna kötelező, de röviddel a NAT-tervezet megjelenése után az Emmi elállt a tervtől, így az kikerült a dokumentumból. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a minisztérium sok kritikát kapott a különböző szakmai szervezetektől, köztük azt is, hogy a gyerekeknek nem tenne jót, ha a megszokott környezetükből, vagyis az óvodából kiszakítva próbálnák meg őket felkészíteni az iskolára.

Most viszont úgy tűnik, a kormány mégsem mondott le korábbi tervéről, ugyanis a Népszava értesülései szerint a nulladik, felkészítő évfolyammal kiegészített kilenc évfolyamos iskoláról a november 5. és 7. közti hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, reakciójukban csupán annyit közöltek, hogy amíg az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozás alatt van, tartalmáról nem adhatnak tájékoztatást. Az mindenesetre már ismert, hogy a tantervben külön fejezetet kap majd az óvoda–iskola átmenet; elképzelhető, hogy a gyerekek, akik most nem bizonyulnak kellően iskolaérettnek, az óvoda helyett ezekben az iskolai nulladik évfolyamokban kaphatnák meg a szükséges felkészítést, mintegy áthidaló megoldásként.