nlc.hu
Aktuális

Rugalmas iskolakezdés eltörlése,

Így vizsgázott a rugalmas iskolakezdés eltörlése: vegyesek a tapasztalatok és az érzések

Túl az iskolai beiratásokon, most pedagógusok, és az iskolaérettségi méréseket végző pedagógiai szakszolgálatok munkatársait kérdeztük: mit tapasztaltak az új rendszerben, a rugalmas iskolakezdés szigorítása mennyire ment gördülékenyen. Úgy tűnik, valóban lesz olyan gyerek, aki nem iskolaéretten megy első osztályba szeptemberben, tömegekről viszont nem beszélhetünk. Körkép.

Idén vizsgázott az új rendszer, amellyel a kormány más, szigorúbb feltételekhez kötötte, ha egy hatodik életévét betöltött kisgyereket szeptembertől még nem szerettek volna iskolába küldeni. Akkor az nlc-n részletesen írtunk róla, hogy tavaly július 12-én a parlament a köznevelési törvény módosításaként megszavazta az intézkedést, amit azóta is legtöbbször a rugalmas iskolakezdés eltörléseként vagy kötelező hatéves kori beiskolázásként emlegetünk.

Nem véletlenül, mert az új szabályok megszüntették a közel három évtizedes, alapvetően jól működő gyakorlatot, amikor az iskola közeledtével a szülők és az óvodapedagógusok megbeszélték, hogy ki mit gondol a gyermek iskolaérettségéről. Ha valamiért nagy volt a véleménykülönbség, bevonhatták a folyamatba a nevelési tanácsadó munkatársait, akik ilyenkor segítettek meghozni a döntést, hogy érdemes-e még egy évig az óvodában maradni.

Túl az idei iskolai beiratkozásokon, mára világosan látszik, hogy részben beigazolódtak a tavaly nyártól felmerült félelmek. Miközben úgy tűnik, tömegével indokolatlanul iskolába kényszerített gyerekekről nagy eséllyel nem beszélhetünk, tény, hogy a beiskolázás folyamatát megváltoztató törvény valóban elvette a döntés jogát az óvodást legjobban ismerő szülőktől és pedagógusoktól. Helyettük a kisgyermekek sorsát inkább egy személytelen, központi állami hivatali rendszerre bízta. Ha felmerült, hogy az augusztus 31-ig hatévessé vált kisgyereknek még nem való az első osztály, az ügyben a végső szót az Oktatási Hivatal mondta ki papírok, a pedagógiai szakszolgálatok iskolaérettségi vizsgálata alapján. Bár az önkény és a kiszolgáltatottság bizonyos elemeit továbbra is joggal fedezzük fel a történetben, szerencsére nem eszik olyan a forrón a kását, mert a kép annál végül sokkal árnyaltabb, mint elsőre gondolnánk.

Iskolaérettségi vizsgálat: bevonták a szülőket

„Nálunk most például összesen a városban 182 kis elsős beiratkozó volt, és 60-an maradtak az oviban, ami azt jelenti, hogy az arányok alapvetően nem változtak az előző évek statisztikáihoz képest. Ha volt is kis változás a számokban, az a demográfiának tudható be, nem pedig az új szabályozásnak” – osztotta meg az nlc-vel Linda, egy vidéki kisvárosi általános iskola igazgatónője. Mint elmondta, neki eddig alapvetően pozitívak a tapasztalatai, leszámítva, hogy az új szabályozás bevezetésével jó ideig bizonytalanságban tartották a szülőket, ezzel nem kevés felesleges stresszt okozva a családoknak. Például sokáig nem állt rendelkezésre elég információ arról, hogy a gyerek felmentését pontosan meddig, hova és milyen formában kell benyújtani, és egyáltalán: mi garantálja azt, hogy a nem iskolaérett gyermeknek szeptembertől nem kell iskolába menni.

Linda annak viszont kifejezetten örül, hogy az iskolaérettség eldöntésénél az új rendszer minden eddiginél jobban támaszkodik a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek véleményére. „Korábban, amikor még én is gyerekeket fejlesztettem a szakszolgálatnál, előfordult, hogy a szülő és az óvoda sem kérdezte meg, hogy iskolaérettnek tartom-e a gyereket. Így, hiába tiltakoztam volna ellene, az óvoda javaslatára szeptemberben úgy elküldték iskolába, hogy a kisgyerek szerintem erre egyáltalán nem volt felkészülve. Beíratták, majd évismétlés lett az első osztály vége, ami lelkileg nagyon nehéz, komoly kudarc volt mind a gyereknek, mind a szülőnek, amitől plusz egy óvodában töltött évvel meg lehetett volna kímélni őket” – magyarázza Linda.

Így vizsgázott a rugalmas iskolakezdés eltörlése

Képünk illusztráció – elsősök egy kispesti általános iskola tanévnyitó ünnepségén (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A bizonytalanság faktor kezdeti jelenlétét Motyovszki Edit, az Orosházi Pedagógiai Szakszolgálat vezetője is megerősíti. Mint mondja, az elején nehéz volt megítélni, hogy pontosan mennyi szülői kérelem fog érkezni az Oktatási Hivatalhoz, és ők hány esetben fognak tőlük szakértőt kirendelni, hogy megvizsgálják a gyerekek iskolaérettségét. (A törvény változása miatt az iskolába lépéshez szükséges fejlettség ügyében a szülőknek első körben az Oktatási Hivatalhoz kellett benyújtaniuk a kéréseket – H.A.) Ők a feladataik átütemezésével és a belső munkaerő átcsoportosításával próbáltak a feladatra felkészülni. „Az például segített, hogy a szülői kérelmek benyújtásának eredeti határidejét január 15-ről január 31-re módosították. Végül a határidőket be tudtuk tartani, nekünk nem jelentett többlet, hogy teljesítsük az Oktatási Hivatal kirendeléseit” – árulta el Motyovszki Edit.

A szakértő úgy látja, jellemzően a nyári hónapokban született gyerekeknél kérték az iskola halasztását, illetve azoknál a kicsiknél, akik már amúgy is a látóterükben voltak, mert a lemaradásaik miatt fejlesztő foglalkozásban részesültek a pedagógiai szakszolgálatnál. „Az iskolaérettségi felméréseket igyekeztünk nagyon körültekintően, szakmai igényességgel végezni. Most is a korábban már bevált, kifejezetten erre a célra fejlesztett vizsgálati módszereket használtuk. Ezek egyszerre, komplexen mérik a gyerekek értelmi, érzelmi, szociális és testi fejlettségét” – magyarázza a pedagógiai szakszolgálat munkatársa. Motyovszki Edit hozzáteszi, ők az iskolaérettségi vizsgálatba bevonták a szülőket: velük is készültek interjúk. Ezek után ő úgy értékeli, hogy az aggodalmat sikerült eloszlatni, miután a szülők egyetértettek a szakértői eljárással, a járásukban legalábbis egy jogorvoslat sem volt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is hasonló visszajelzéseket kaptunk, ahol megyei szinten most több mint 400 gyermek iskolaérettségi vizsgálatát végezték el, szintén bevonva a szülőket. „A vizsgálat menete nem változott, ugyanazokkal a tapasztalt szakemberekkel és szakmai alapon kidolgozott protokollal dolgoztunk. A szülői interjú után a gyerekeket kétszemélyes feladathelyzetbe vontuk be, ahol a szülők megfigyelőként voltak jelen. A teszteredményeken túl mérlegeltük a gyermek életútját, benne a fontosabb eseményeket, az óvodai jellemzést és a szülők tapasztalatait is. Ha kellett, akkor szakorvos véleményét is kikértük. Az iskolaérettségről a szakmai team mindezek összességéből hozta meg a végső döntést, amiről a szülőket szóban tájékoztattuk” – árulta el Kerekes Barbara, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója.

Fellebbezésnek helye nincs

Nagy Anita, óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus a saját praxisából már vegyesebb tapasztalatokról számolt be. Az évtizedek óta pályán lévő szakembernek eleve meggyőződése, hogy egy hat éves gyermek viszonylag ritkán érett az iskolára. Szerinte zömmel hét éves korukra bírnak el azzal a tananyag és elvárás mennyiséggel a gyerekek, ami hirtelen rájuk zúdul a mai oktatási rendszerben. A helyzetet ráadásul nehezíti, hogy a március közepétől a Covid-járvány miatt, ahogy ő fogalmaz, eldobták a gyeplőt az óvodapedagógusok is, így most lejtett pályán, mindenki turbó fokozatban igyekszik kihasználni az utolsó időszakot, hogy készen legyenek az iskolára a gyerekek. „Persze tisztelet a kivételnek, voltak olyan óvodák, akik online szolgáltattak, nyújtottak segítséget az otthon ragadt óvodásoknak. Szépen felépített, szisztematikus munkával még ki lehet használni a rendelkezésre álló nyári időszakot, ami nagyon jó lehet a gyerekeknek, de közben látom, hogy pánikolnak a szülők.”

Így vizsgázott a rugalmas iskolakezdés eltörlése

Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images

Az óvodapedagógus az új köznevelési törvény váratlan megjelenésekor is komoly szülői kétségbeeséssel találkozott. „Ahogy most, a fejlesztő kollégákkal akkor is sok szülő megrohamozott bennünket, hogy gyorsan készítsük fel az iskolára a gyereket, mert nem tudják, hogy mi lesz.” Nagy Anita úgy látja, a nevelési tanácsadók kezdetben nem voltak felkészülve, és az iskolaérettségi szempontjaikat nem hangolták össze, ami mind kihatott a családokra. „Több nevelési tanácsadóval kapcsolatban jött a visszajelzés, hogy nagy volt az összevisszaság és a felkészületlenség, rövid ideig volt bent a gyerek, és a szülő sem érezte jól magát közben. Bizony satuztak be az iskolába olyan gyerekeket, akik az én méréseim és óvónői véleményem szerint több szempontból sem iskolaérettek” – állítja a pedagógus.

Miközben Nagy Anita kiváló szakmai partnerséggel is találkozott, amikor a nevelési tanácsadó munkatársai az óvodapedagógusokkal és a szülőkkel közösen beszélték meg, hogy a gyermek iskolaérett-e. Ha ez elmaradt, és a szülő nem értett egyet a nevelési tanácsadó, és az ő véleményük alapján az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntésével, annyi lehetősége volt, hogy fellebbezést nyújtson be. „Ilyenkor minden anyagot, ami valaha a gyerekről megszületett, csatoltunk az Oktatási Hivatalnak, köztük a saját óvodai méréseinket, ami megmondja, hogy nem iskolaérett a gyerek, vagyis ezen a ponton már tényleg végleg egy csomag dokumentummá redukáltuk a gyereket. Majd a végén jött az Oktatási Hivataltól a papír: más vélemény nem számít, ha a nevelési tanácsadó megállapította az iskolaérettséget, ezért a gyereknek iskolába kell menni. Fellebbezésnek helyen nincs.”

Amikor az új rendszer ismét, a most szeptemberben induló tanév első, és főleg a második félévénél ismét vizsgázik, ígérjük, ismét elmeséljük, ezek után mivel, jellemzően sikerekkel vagy inkább kudarcokkal találkoztak az iskolában az új köznevelési törvény gyermekei, családjai és persze pedagógusai.

A rugalmas iskolakezdés eltörlésének részleteit és az elmúlt egy év mérföldköveit korábban itt írtuk meg részletesen: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése