Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

Kiakadtak az iskolapszichológusok

A pszichológusok szerint a kormány bizonytalanságban tartja a szakembereket és a szülőket is, mivel semmiféle tájékoztatást nem ad arról, hogyan fog zajlani az iskolaérettségi vizsgálat pontos menete.

Pszichológusok nyílt levelet írtak a kormánynak azzal kapcsolatban, hogy januártól az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről. „A médiában megjelenő hírek, illetve a módosított köznevelési törvény ide vonatkozó tartalmi részei azonban nem adnak megfelelő szakmai tájékoztatást az új törvény végrehajtásáról. Ennek megfelelően sem az eddig ezzel foglalkozó szakemberek, sem a szülők nem kaptak tájékoztatást a vizsgálatok pontos menetéről” – írják.

Az iskolakezdés közel akkora változást jelent a hat év körüli gyerek életében, mint amikor a 17-18 éves fiatal az iskolapadból a munkahelyre kerül (Forrás: iStock)

A 2020 januárjától életbe lépő beiskoláztatási törvénymódosítás miatt jövőre már nem kizárólag az óvodapedagógusok állapítják meg a gyerekről, hogy iskolaérett-e, illetve arra sem lesz lehetőség, hogy a szülővel való közös megbeszélés után úgy döntsenek, hogy a hatéves még egy évet az óvodában töltsön, mely időszak alatt elsajátítja azokat a készségeket, amelyek a sikeres iskolakezdéshez kellenek. A mostani törvényjavaslat megnehezíti az eddigi gyakorlatot, a rugalmas beiskolázást, így ha a szülő vagy az óvodapedagógus úgy gondolja, hogy a hatodik életévét már betöltött gyerek még nem iskolaérett, akkor nem lesz elég az óvoda véleménye az óvodában maradáshoz, hanem egy szakértői bizottsághoz kell fordulniuk. A törvény szerint ugyan a hatéves gyereknek még iskolaérettség esetében sem kötelező iskolába mennie, csakúgy, mint eddig, és a szülő kérésére további egy évig óvodában maradhat, viszont erről nem az óvodavezető, hanem az Oktatási Hivatal dönt majd. Egyelőre nem tudni, hogy kik a tagjai ennek a döntőbizottságnak, de az már most is egészen biztos, hogy nem ismerik a gyerekeket. Így fognak majd visszavonhatatlan döntést hozni gyerekek százairól, és akár örökre elvehetik a kedvüket az iskolára éretlen gyerekeknek mind az iskolától, mind a tanulástól, írta meg korábban az nlc. A törvénymódosítás a mostani nagycsoportosokat már érintené.

Információhiány és bizonytalanság

Ez a bizonytalanság hívta életre a pszichológusok nyílt levelét, akik azt írják, magánszemélyként több szakember és szülői csoport is megfogalmazta már aggályait a vizsgálati rendszer átalakításával kapcsolatban. Amit az eljárási rend, protokoll megváltoztatásán túl még nyugtalanítóbbnak tartanak többen, az az adekvát szakmai informálás hiánya. Ez az információhiány pedig mind az érintett szülőket, mind a szakembereket bizonytalanságban tartja, és ellehetetleníti a szakmai tervezést, munkaszervezést, ezzel veszélyeztetve az érintett gyermekek megfelelő felmérését. Mint írják, „amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e”.

Ezt a bizonytalanságot fogalmazta meg az egyik belvárosi óvoda vezetője is, aki az nlc-nek korábban elmondta, hogy nevelési értekezleteken próbálták a törvényt értelmezni más, kerületi óvónőkkel közösen. A kérelmeket január 15-ig kell majd beadni, de az nem tiszta számukra, hogy hova. Addig a nevelési tanácsadókban a szűréseknek le kellene zajlaniuk. Ez azt jelenti, hogy szeptember közepétől négy hónap áll a tanácsadók rendelkezésére, hogy az összes olyan gyereket megszűrjék, akiket vagy a szüleik, vagy az óvodapedagógus nem talál iskolaérettnek. „A szülők úgy érzik, hogy az állam elvett tőlük egy olyan szülői jogkört, amihez semmi köze. Nem érzik magukat jogbiztonságban, nem tudják, mi jöhet még ezután. Nem dönthetnek majd arról, hogy hol tanul tovább a gyerekük? Mindenki ideges” – mondják a szakértők.

A nyílt levelet megfogalmazó pszichológusok a bizonytalanságban tartásra ellenpéldaként hozzák fel az Amerikai Egyesült Államokat, ahol már az 1980-as évek végén rendelet szabályozta azt is, hogy a tesztek kidolgozásakor tudományosan igazolni kell azok alkalmazhatóságát. „A törvény szövege szerint a megszületendő vizsgálati eredmények csak bírósági úton lesznek megtámadhatóak, mely felveti annak kérdését, hogy az esetleges, vizsgálati eredményekkel való egyet nem értés milyen járulékos anyagi költségeket vonz majd magával az érintett családok esetében. Ez egyben esélyegyenlőségi kérdés is” – fogalmazzák meg kétségeiket a szakemberek a levélben.

Nehéz az átmenet az óvoda és az iskola között

Egyes szakemberek szerint az iskolakezdés közel akkora változást jelent a 6 év körüli gyerek életében, mint amikor a 17-18 éves fiatal az iskolapadból a munkahelyre kerül, ezért a rugalmas beiskolázás egyes gyerekek számára a későbbi kudarcok, pszichés problémák megelőzését jelentheti, és felkészíti őket az iskolai szocializációra még az óvoda keretein belül. Az egyik intézményből a másikba való átlépés tehát jelentős váltás a gyerekek számára, amelynek zökkenőmentessége eddig sem volt garantált, az új törvénymódosítás azonban biztosan csak nehezíteni fogja, különösen a mostani alfa generáció esetében. Az óvoda fenntartójától tartva egy nevét elhallgató fejlesztőpedagógus lapunknak szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb óvodában plusz egy évet maradó gyereknek nem a szellemi képességeivel van gond, hanem szociálisan vagy idegrendszerileg éretlenek, ami a huszonegyedik század, a technológiai fejlődés, a rohanó élettempó okozta probléma. A szakember szerint negyven évvel ezelőtt egy hatéves sokkal kisebbnek és gyerekesebbnek tűnt volna a mai nagycsoportosok mellett, mégis jóval iskolaérettebb volt – legalábbis a negyven évvel ezelőtti iskolatípusra jobban fel volt készülve. „Hosszabb ideig volt képes figyelni, kialakult a jobb és bal dominanciája, a diákok sokszor szépen és nagy szókészlettel beszéltek. A huszonegyedik századi gyerekek is okosak, de egészen más készségeik vannak. Az egész világ megváltozott körülöttünk, tőlük mégis azt várják, hogy egy száz évvel ezelőtti iskola- és oktatástípusban boldoguljanak” – mondta.

Minden szülő azt szeretné, ha a gyereke jól érezné magát az iskolában, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy sikeresen alkalmazkodjon az óvodából az iskolába való átmenet okozta változásokhoz. Ennek egyik optimális megoldása az iskola-előkészítő vagy a nulladik osztály, amely differenciáltan, minden gyerek saját tempójában valósítaná meg az átmenetet az óvodáskor és az iskola között. Az „óvodai osztályok” vagy a nulladik osztály az iskolai rutinra készítik fel a gyerekeket, és kiemelten kezelik a társakkal való együttműködés képességének elsajátítását is. Kutatások is bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol az óvoda és az iskola intézményei összefonódnak, ahol a képzés egységes a különböző életkorú gyerekekkel foglalkozó pedagógusok számára, ott az átmenet nem rejt magában annyi buktatót, mint azokban az országokban, köztük Magyarországon is, ahol a váltás minden szempontból nagymértékű.

A pszichológusok szakemberek, magánszemélyek támogatása mellett egyéb szervezetek, csoportok csatlakozását is várják, mielőtt a nyílt levelet a döntéshozókhoz továbbítják. A nyílt levélhez – annak október 11-i publikálása óta – több mint félezren csatlakoztak már a pszichológus szakmából, illetve 1300 felett jár a petícióhoz csatlakozó laikusok száma.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top