Szerdán írt arról a Népszava, hogy úgy tudják, a parlament elé került egy, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvénytervezet, amely szerint háromhavi tartozás (22.500 forint) után érvénytelenítenék az adós taj-számát. Ez azt jelentené, hogy az illető nem juthatna térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, de támogatott gyógyszerhez sem. Ők a taj-szám ellenőrzésekor a figyelmeztetést jelentő piros helyett barna lámpát kapnának, ami azt jelentené, hogy kizárólag készpénzfizetés ellenében kaphatnak orvosi ellátást. Jelenleg nagyjából százezren fizetik egyéni szolgáltatási szerződés keretében a havi 7500 forintos járulékot.
A hír után megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol többé-kevésbé megerősítették a Népszava értesüléseit. Kérdésünkre azt írták, hogy az új törvény egyik célja az, hogy „a potyautasokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel (a költségvetés mellett) a közterheket tisztességesen megfizető adófizetőket károsítják, automatikusan és gyakorlatilag azonnal kiszűrje a rendszer. Csak az elmúlt kilenc hónap alatt – 2019. január 1. és 2019. szeptember 27. között – mintegy 75 ezer úgynevezett »piros lámpás« adózót szűrt ki az adóhivatal, vagyis 75 ezren próbáltak meg jogosulatlanul igénybe venni valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatást. Az adóhivatali vizsgálat során kiderült, hogy az érintettek összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg.”
Hogy jobban értsük, mit is jelent ez pontosan nekünk, megkerestük Farkasné Gondos Krisztinát, a Memolux outsourcing üzletág vezetőjét, tb-szakértőt. „A hatályos jogszabályok értelmében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük azoknak, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal (azaz nem állnak munkaviszonyban, nem egyéni vagy társas vállalkozók), vagy a törvény erejénél fogva nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. A jelenleg hatályos törvény és a törvénytervezet is felsorolja azokat a személyeket, akik egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése nélkül is jogosultságot szereznek egészségügyi ellátásra.” A teljesség igénye nélkül példaként hozza azt, aki mondjuk nem biztosított, de részesül csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, nyugellátásban, vagy nappali tagozatos diák, fogvatartott, hajléktalan, esetleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint szociálisan rászorult is.
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az, akinek szünetel a biztosítása, vagy eltelt 45 nap azóta, hogy megszűnt a biztosítása (például a munkaviszonya, tagi jogviszonya).
Ami a friss édesanyákat illeti, a Népszava cikkében megjelent, hogy azokat a nőket, akik fizetés nélküli szabadságukat töltik, kedvezőtlenül érinti a változás. Krisztina tapasztalata azt mutatja, hogy
mióta a gyermekgondozási díj mellett keresőtevékenységet lehet folytatni, nagyon sok édesapa veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, míg az édesanya ellátás nélkül, A munka törvénykönyve adta lehetőséget kihasználva fizetés nélküli szabadságra megy, és otthon gondozza a gyermekét.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI / Varga György)
A szülők azért élnek ezen lehetőséggel, mert az édesapa magasabb összegű gyermekgondozási díjban részesül. Az édesanya biztosítása ez esetben tehát szünetel, és fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, de ez így van a jelenleg hatályos jogszabályok szerint is. „A figyelmes társadalombiztosítási ügyintézők felhívják erre a figyelmet, illetve arra is, hogy újabb gyermek születése esetén a szülők – esetleg – nem szereznek jogosultságot csecsemőgondozási, gyermekgondozási díjra. A választás a szülők kezében van, ők pedig sokszor a tájékoztatás ellenére is a magasabb összegű ellátást választják, nem gondolva annak következményeire.”
A szakértő szerint fontos változás abban lesz, hogy a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem szankcionálják azokat, akik elmaradnak a fizetéssel – ők most továbbra is igénybe vehetik a szolgáltatásokat, az adóhatóság pedig behajthatja az elmaradt járulékokat, öt évre visszamenőleg. Az új jogszabállyal viszont háromhavi hátralék felhalmozódása után az érintett személy nem lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra, így elvileg elkerülhető a visszaélés, valamint nem halmozódik fel tartozás sem. Mind a jelenlegi, mind a 2020. július első napjától várható jogszabály alapján más személy vagy szerv is átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést, ha az állami adóhatóság ehhez jóváhagyását adja.
A jövő júliustól hatályos társadalombiztosítási törvény szigora emellett lesújtana azokra is, akik egyszerre két országban is fenntartják a társadalombiztosítási jogosultságukat, ilyen ugyanis egy embernek csak egy országban lehet. Vagyis ha például külföldön dolgozol, a hazai rendszerből ki kell lépned, és abban az országban kell bejelentkezned, ahol munkát vállaltál. Az Emmi erre azt írja, hogy a külföldön dolgozók esetében az új törvény nem jelent változást, főszabály szerint ugyanis mindenki ott jogosult ellátásra, ahol az adót, járulékot megfizeti.
Eddig is bejelentési kötelezettség volt az EGT-n belül
Gondos Krisztina azt mondja, ha egy magyar állampolgár az EGT (Európai Gazdasági Térség) valamely tagállamában vagy Magyarországgal szociális egyezményt kötő országban keresőtevékenységet folytat, jelenleg és a jövőben is ott válik biztosítottá és jogosulttá az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A jogviszony létrejöttét és annak megszűnését 15 napon belül be kell jelenteni az egészségbiztosítási szervnél, és a külföldi biztosítás megszűnését követően rendezni kell a magyarországi egészségbiztosítási jogviszonyt.
Az EGT valamely tagállamában keletkezett biztosítási jogviszony esetén a taj-szám ideiglenesen érvénytelenné válik, és a bejelentés teljesítését követően a jogviszony-ellenőrzést követően úgynevezett „kék lámpa” jelzést fog kapni a külföldön munkát vállaló személy. Aki bejelenti az EGT valamely tagállamában szerzett, egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságot, az Magyarországon a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási kártyával (EU-kártyával) jogosult az orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére, az egyenlő elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel, mint a Magyarországon biztosított személy.
A szakértő szerint tehát itt nincs változás, hiszen a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló EP- és ET-rendelet meghatározza, hogy milyen feltételek fennállása esetén melyik tagállamban keletkezik biztosítási kötelezettség, hol áll fent járulékfizetési kötelezettség. „Fel sem merülhetne, hogy a magyar jogszabályok szerint egészségügyi járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon személyek részére, akik az EGT valamely tagállamában rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, sem a jelenlegi, sem a 2020 júliusától hatályos szabályozás szerint, ha azt a parlament megszavazza. A változás abban áll, hogy ha jogszabályokkal ellentétesen nem történik meg a külföldi biztosítási jogviszony bejelentése, és így jogalap nélkül vesz igénybe valaki egészségügyi szolgáltatást azért, mert ez esetlegesen Magyarországon olcsóbb, mint ott, ahol a természetes személynek a kötelezettsége keletkezik, azt meg kell téríteni. Jelenleg ilyen szankció nincs. Figyelni kell, és be kell jelenteni a biztosítási jogviszony létrejöttét, magyarországi tartózkodás esetén rendelkezni kell EU-kártyával, és így elkerülhető a kellemetlenség.”
Abban az országban leszünk csak jogosultak, ahol munkát vállaltunk (Képünk illusztráció. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)
Ami a legfontosabb talán, hogy mi történik azokkal, akiknek életmentő kezelésük van folyamatban: a minisztériumból kérdésünkre azt írták, hogy aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, így senki nem szorul ki az ellátásból. „A változás mindössze abban áll, hogy aki jelenleg is csak az egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében lenne jogosult az egészségügyi ellátásra, az ne kerülhesse ki a fizetési kötelezettségét. Önhibáján kívül senki nem kerülhet hátrányos helyzetbe, tekintettel arra, hogy a NEAK jelzését követően a NAV jelenleg is megkeresi az érintett magánszemélyt, és ezzel együtt alaposan megvizsgálja azt, hogy fennáll-e az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.”
Az Emmi azt írja, a tervezet 2020. július 1-től lép hatályba, vagyis kellő időt hagy a felkészülésre, és mint már említettük, a taj-szám csak abban az esetben válik automatikusan érvénytelenné a módosítás alapján, ha valaki július 1-től számítottan halmoz fel háromhavi tartozást az egészségügyi szolgáltatási járulékból.
(Kiemelt kép: Pixabay)