Egyre kevesebb a háziorvos, vészesen elöregedett a szakma

Az mfor.hu elemzése szerint egyre kevesebb a háziorvos az országban, míg 2010-ben még csak 176 betöltetlen praxis volt, addig tavaly már 402. Az új háziorvosok rekrutálása is egyre nagyobb problémát jelent: míg 2010-ben a betöltetlen helyek alig több mint a fele, 53 százalék volt tartósan, vagyis több mint fél éve betöltetlen, tavaly ez az arány már 71 százalék volt.

Fotó: MTI Fotó / Komka Péter

„Olyan ellátásbeli elemeknek kellene megjelennie az alapellátásban, amelyek túlmutatnak a jelenlegi adminisztratív terheken, és a szakma felé terelik a valós munkavégzést. Olyan feladatok kellenek, amelyeknek köszönhetően a háziorvos újra orvosnak és nem egyfajta adminisztrátornak érzi magát a rendszerben” – mondta Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapító tagja.

Az mfor.hu szerint a helyzet sajnos idén sem javulhatott érdemben, hiszen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján található adatok szerint jelenleg 399 betöltetlen praxis van Magyarországon. Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legsúlyosabb a helyzet: előbbiben 52, utóbbiban pedig 32 háziorvos hiányzik.

Ez az áldatlan helyzet tovább romolhat a jövőben. A háziorvosok átlagéletkora egyre magasabb, míg 2012-ben még 55 év volt, tavaly már 58,2. 2018-ban a háziorvosok 90 százaléka 72 év alatti volt ugyan, de a 42 évnél fiatalabbak aránya alig érte el a 10 százalékot. A költségvetési zárszámadás adatai szerint tavaly a legtöbb háziorvos 64 éves volt; 2017-ben ez az életkor még 63, 2015-ben pedig 61 év volt, ami szintén arról árulkodik, hogy folyamatosan elöregszik a szakma.

A költségvetés zárszámadása alapján nominálisan és GDP-arányosan is egyre többet költ az állam a háziorvosi és gyermekorvosi szolgáltatásokra: míg 2011-ben 90,3 milliárd forint ment erre a területre, tavaly már több mint 150 milliárd – ez azonban még mindig kevésnek tűnik a fenti folyamatok alapján. „Így joggal merül fel, hogy a pénzek elköltése nemcsak ahhoz kevés és nem megfelelően célzott, hogy megfordítsa az elmúlt években kialakult kedvezőtlen folyamatokat, de azok megállításához sem tűnik elegendőnek” – összegez a lap.