WHO: Nem vagyunk biztonságban

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy látja, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy globális világjárvány törjön ki – írja a CNN. Egy szerdán megjelent jelentés szerint, ha nem lépünk gyorsan, akár az 1918-as influenzajárványhoz hasonló katasztrófa is történhet; a hírhedt „spanyolnátha” közel ötvenmillió áldozatot szedett világszerte.

A Nemzetközi Vöröskereszt munkatársai az ebola sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban (Fotó: Alexis Huguet / AFP)

A WHO szakembereinek becslése szerint egy a spanyolnáthához hasonló járvány ma legalább nyolcvanmillió ember életét követelné – és legalább öt százalékkal vetné vissza a világgazdaságot. „A világ nincs felkészülve egy ilyen helyzetre. Túl sokáig hagytuk, hogy a pánik és a nemtörődömség irányítsa a járványok megelőzésével és kezelésével kapcsolatos törekvéseinket: ha komoly a fenyegetés, megkettőzött erőfeszítéssel igyekszünk úrrá lenni a helyzeten, de amint a veszély elmúlik, azonnal el is feledkezünk róla – érveltek jelentésükben a világszervezet illetékesei. – Már régen lépnünk kellett volna.”

Egy súlyosabb járvány egész országokat taszíthat a nyomorba és a kilátástalanságba

2011 és 2018 között a WHO 1483 járványt regisztrált világszerte: az ebola és a SARS (súlyos akut légzőszervi probléma, amelyet az ún. SARS-vírus vagy SARS-koronavírus okoz – a szerk.) különösen sok megbetegedést okozott. A súlyosabb járványok alaposan megviselték azokat az országokat, ahol pusztítottak: a 2014-es nyugat-afrikai ebolajárvány közel 53 milliárd dolláros (kb. 16 billió forintos) veszteséget okozott a térség amúgy sem tehetős országainak.

A gazdasági visszaesésnek olyan következményei voltak, amelyeket a saját bőrükön is érezhettek a helybéliek: munkahelyek szűntek meg, egész falvakat kellett kitelepíteni, sokfelé összeomlott a szociális és egészségügyi ellátórendszer, és jelentősen nőtt a halálozási ráta is. Egy súlyosabb járvány egész országokat taszíthat a nyomorba és a kilátástalanságba.

A gazdag nyugat sem ússza meg

A világszerte növekvő népsűrűség mellett az is kedvez a járványok terjedésének, hogy egyre könnyebb és olcsóbb utazni. Manapság, amikor 36 óra alatt a világ bármely sarkába eljuthatunk, sokkal nehezebb védekezni a veszedelmes fertőző betegségek ellen, mint korábban.

Orvosok és nővérek öltöznek be egy SARS-fertőzött beteg kezelése előtt Kínában (Fotó: Xin lei / Imaginechina)

A klímaváltozás negatív hatásai is egyre súlyosabbak. A globális felmelegedés miatt világszerte egyre több helyen jelennek meg – vagy, mint hazánkban, jelenhetnek meg újra – olyan szúnyogok terjesztette betegségek, mint a malária, a Zika-vírus vagy a dengue-láz. A legújabb kutatások szerint ezek a kórok lassan már Európát, az Egyesült Államokat és Kanadát fenyegetik – és ezzel újabb egymilliárd ember egészsége, élete kerülhet veszélybe.

Ennek ellenére persze továbbra is a legszegényebb, legrosszabb egészségügyi infrastruktúrával rendelkező országok lakói a legveszélyeztetettebbek. Annál is inkább, mivel a világnak ezeken az elfeledett helyein sokszor fegyveres konfliktusok vagy az állammal szembeni bizalmatlanság is súlyosbítja a helyzetet: mint a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol már jó egy éve tombol az ebola-vírus, ráadásul az orvosok, segélyszervezetek munkatársai is állandó atrocitásoknak vannak kitéve.

Új járványokat teremthetünk

A WHO figyelmeztet: miközben a tudományos és technológiai újítások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy felvegyük a harcot a járványos betegségekkel szemben, egyúttal arra is lehetőséget teremtenek, hogy új, eddig ismeretlen kórokozókat kreáljunk. „Ugyan a társadalom és a nemzetközi közösség ma már sokkal tudatosabb és felkészültebb ezekkel a fenyegetésekkel szemben, mint korábban, a járványok megfékezését célzó törekvéseink jobbára mégis hatástalanok maradnak” – emelték ki.

Egy gyereket oltanak be a WHO orvosai maláriaellenes vakcinával Kenyában (Fotó: Brian Ogoro / AFP)

A WHO elemzői szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy „hiányzik a politikai akarat” a világméretű járványok leküzdéséhez: a vezető politikusok, döntéshozók nem szánnak elegendő időt és energiát az egészségügyi katasztrófák kezelésére.

Ugyan a nemzetközileg elfogadott egészségügyi előírások egyértelmű támpontokat adnak azzal kapcsolatban, hogy mit tehet egy állam a járványok megelőzése és visszaszorítása érdekében, sok szegényebb ország nem engedheti meg magának, hogy eleget tegyen ezeknek az ajánlásoknak. Még akkor sem, ha a világ leggazdagabbjai, a G7-ek elkötelezték magukat amellett, hogy segítenek.