Egészség

Helló klímaváltozás, helló Dengue-láz és malária!

Nyugat-nílusi láz, Zika, malária, Dengue-láz, Chikungunya-vírus. Néhány egzotikus betegség, amit leginkább távoli, trópusi tájakhoz kötünk. A klímaváltozás azonban ezen a téren is alaposan átrendezheti majd a viszonyokat.

A WHO 2017-es statisztikái szerint 2030 és 2050 között évente várhatóan 250 ezer ember halála lesz köthető a klímaváltozáshoz – nemcsak a terjedő fertőző betegségek miatt, de például a fokozódó extrém hőhullámok következtében egyre többeket érintő asztma miatt is. A betegséggel jelenleg mintegy 300 millióan küzdenek világszerte.

Napjainkban 1400-féle kórokozót ismerünk, amely képes embert fertőzni. Ezeket a fertőző vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket jórészt ízeltlábúak terjesztik. Ezeknek az állatoknak az elterjedésére, életmódjára jelentős befolyást gyakorol a külső környezet. Az emelkedő átlaghőmérséklet következtében az állatok aktivitási időszaka hosszabb lesz, a generációk száma és az állatok elterjedési területe is növekedhet, és az emelkedő hőmérséklettel a meleg-mérsékelt övi fajok áttelelése is könnyebbé válik.

Visszatért a malária Európába

2017 augusztusában Bresciában meghalt maláriában egy négyéves kislány, aki soha nem járt trópusi területeken, Olaszországban fertőzte meg egy szúnyog. Évente mintegy 350-500 millió maláriás megbetegedés fordul elő világszerte, a betegség egy-két millió ember halálát okozza, főleg a trópusi Afrikában.

A maláriát okozó Plasmodium nevű egysejtűt az Anopheles szúnyogok terjesztik, és mind a kórokozó, mind a szúnyog kedveli a meleg, páradús klímát. „A malária az ötvenes évekig nálunk is jelen volt, és viszonylag sok megbetegedést is okozott – mondja dr. Földvári Gábor, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének docense. – Az ötvenes évektől kezdve aztán a kórokozó Nyugat-és Közép-Európában sem tűnt fel, viszont az utóbbi években újra megjelent a kontinensen. Például Olaszországban több olyan esetet is megfigyeltek, amelyek helyi fertőzések voltak.” A malária esetében nem vadon élő állatok, hanem emberek a betegség fenntartói, tehát a szúnyogok mindig az emberből kapják a parazitát. Ha ezek a helyi elszórt esetek elszaporodnak, akkor számítani lehet lokális járványok kialakulására, akár nálunk is.

Fotó: Kevin Frayer/Getty Images

A trópusi területeken a szúnyogoknak nincs gondjuk az átteleléssel, a kemény hidegek nem tizedelik meg a populációt. „A maláriaszúnyogok régóta jelen vannak nálunk is. Ahogy enyhébbek lesznek a telek, kevesebb szúnyog fog elpusztulni télen, és így nyilván hatékonyabban tudják majd a kórokozót terjeszteni, és hosszabb lesz az aktivitási időszakuk is” – teszi hozzá dr. Földvári Gábor.

Rohamosan terjed a nyugat-nílusi láz

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben azonosították Uganda nyugat-nílusi régiójában, az első nagyobb járvány 1950-ben tört ki Egyiptomban. A betegséget okozó vírus az őt terjesztő szúnyoggal együtt 1999-ben jelent meg az Egyesült Államokban, napjainkban pedig Európa minden államából egyre több beteget jelentenek.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentésből kiderül, hogy idén nyáron Romániában, Szerbiában, Görögországban és Franciaországban is történetek halálos megbetegedések. Az ÁNTSZ szeptember közepi jelentésében 164 nyugat-nílusi vírussal fertőzött betegről írnak. 

Az ÁNTSZ augusztus végi közleménye szerint Magyarországon eddig 4 halálesetnél merült fel, hogy a nyugat-nílusi láz hozzájárulhatott a halálos kimenetelhez. Az elhunytak mind férfiak voltak, több alapbetegségben szenvedtek, hárman 80 évesek is elmúltak, egy beteg a 30-39 éves korcsoportba tartozott.

A nyugat-nílusi vírus 50 éve van jelen Magyarországon, azóta minden évben van 10-40 körüli fertőzött. A vírust a fertőző madarak hozzák be, de a szúnyogok terjesztik, az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg. A betegség az esetek 80 százalékában tünetmentes marad. súlyos esetekben azonban agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. A betegségre csak tüneti kezelést lehet alkalmazni.

A Dengue-lázat terjesztő szúnyog is nyer a klímaváltozással

A közép-európai népességet leginkább fenyegető betegségek közé tartozik a Dengue-láz is. A  kórt csonttörő láznak is nevezik, mivel a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. Védőoltás nincs ellene, és a megbetegedések száma robbanásszerűen növekszik, az előrejelzések szerint 2080-ban 5-6 milliárd ember lesz kitéve a kockázatnak. A kórt az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) terjeszti, melynek elterjedése erősen függ a hőmérséklettől.

A szúnyog szaporodásához enyhe telek kellenek, és legalább 600 milliméter csapadék, ezért a kutatók szerint a szúnyogfaj Nyugat-Európában is elterjedhet. „Az ázsiai tigrisszúnyog a felmelegedéssel párhuzamosan új területeket is meghódít, az összes szomszédos országban leírták, és nálunk is publikálták az előfordulását – mondja dr. Földvári Gábor. – A faj várhatóan egyre északabbra fog merészkedni, mivel nagyon jól tud alkalmazkodni, ráadásul a legtöbb vírusos megbetegedést tudja terjeszteni.”

Szúnyogirtás Kolkatában (Fotó: MTI/EPA/Pijal Adhikari)

A Lyme-kórnak kedvez a globalizáció és az urbanizáció

A klímaváltozás hatására szárazabbá váló nyarak, a melegebb, csapadékosabb őszi hónapok, az enyhébb telek a kullancsok aktivitását is befolyásolják. Az Európában legelterjedtebb kullancsfajnak számító közönséges kullancs fokozatosan növeli elterjedési területét, egyre magasabbra és északabbra hatol. Skandináviában például a hatvanas évekig nem is láttak kullancsot, azóta viszont a melegedő telek következtében Dél-Svédországból kiindulva már a félsziget északi területeire is eljutott, és vele párhuzamosan az általa terjesztett Lyme-kór is elkezdett terjedni.

„A Lyme-kór tipikusan olyan betegség, amely a klímaváltozás hatására egyre jobban terjed. A kullancsok télen inaktív állapotban vannak, de amint enyhébbek lesznek a telek, az állatok nem pusztulnak el, és arra is több idejük lesz, hogy aktívan gazdát keressenek és vért szívjanak. A kullancsok esetében a fenntartó gazdák lehetnek például gyíkok, sünök, rágcsálók vagy énekesmadarak. A klímaváltozás, a globalizáció, az urbanizáció is segíti a betegség terjedését, mondhatjuk, hogy a Lyme-kórt okozó Borrelia baktérium haszonélvezője ezeknek a folyamatoknak” – hangsúlyozza dr. Földvári Gábor.

A klímaváltozás új fajok megjelenését is magával hozza. Észak-Európában például több olyan, kullancs által terjesztett betegség is megjelent, amilyenre eddig még nem volt példa. A szúnyogokkal terjedő Zika-vírus is trópusi vírusnak indult, de most már Floridában és Észak-Amerika középső részén is ott van, bár ennek esetében annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy nemcsak a szúnyogok terjesztik, hanem szexuális úton is terjed. Mindenesetre amint változik a klíma, például kiszárad egy terület, az élőlények vagy elpusztulnak, vagy vándorolni kezdenek, és így a gazdák segítségével a kórokozók is új helyeket tudnak meghódítani.

A Pécsi Tudományegyetem egyik munkatársa kullancsokat gyűjt vizsgálathoz (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Na jó, de mit tehetek én?

Hogy tehetünk-e valamit a saját védelmünkben? Igen, például azt, hogy szúnyog- és kullancsriasztót használunk, megszüntetjük a szúnyogkeltetőnek számító kis víztócsákat a kertünkben. Az ázsiai tigrisszszúnyog egyébként valószínűleg éppen így terjedt el: a nagy szállítóhajók gumitömlőiben, a megmaradó esővízben elszaporodtak az állatok, így jutottak el nagy távolságokra, és tudtak újabb területeket meghódítani.

A kutatóknak is fel kell készülni az új kórokozók érkezésére. Ezt a célt szolgálja például a DAMA–protokoll elnevezésű tudományos együttműködés, melynek dr. Földvári Gábor is tagja. „Fontos, hogy észrevegyük az új kórokozókat, és folyamatosan figyeljük a jelenlétüket. Különösen fontos mindez az urbanizált területeken, például a városi parkokban, ahol sok ember kerülhet kapcsolatba a kórokozókkal. Én magam például a Margit-szigeten, az ottani sünpopulációban monitorozom a Borrelia baktériumok jelenlétét. Itt például sok kullancscsípést el lehetne kerülni azzal, ha több nyilvános WC lenne. A kullancsok ugyanis főleg a bozótos részeken vannak jelen, oda meg általában pisilni járnak be az emberek. Fontos lenne az is, hogy bevonjuk a laikusokat ezekbe a vizsgálatokba. Ma már remek fotókat lehet készíteni telefonnal is. Ha valaki például lefotóz egy kullancsot vagy bármilyen parazitát, és elküldi, az nagy segítség lehet a szakemberek számára.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése