Hőség és borzongás

Palermóban kalandozni kell, fel kell rá készülni, hogy hiába van GPS, hiába van sok ember az utcán, akiktől útbaigazítást kérhetünk, itt az sem baj, ha kicsit eltévedünk. Így biztosan fogunk olyasmit is látni, ami a város valódi arcát mutatja, és egy Insta-posztban sem köszön vissza. Már csak azért is, mert a látnivalók itt nincsenek egymáshoz annyira közel, mint mondjuk Firenzében, és a turistáknak az utcahálózat elsőre egy igazi labirintushoz hasonlíthat.

Halak a jégen, gyümölcsök gúlában

A legtöbb várost akkor értjük meg igazán, ha azt a piacát is láttuk, ahol a helyiek vásárolnak. Itt senki sem játssza meg magát. Palermo egyik legnépszerűbb piaca a Mercado del Capo, ez a Via Cappuccinellén kezdődik és Via Porta Carin szűk utcáján folytatódik. Érdemes olaszosan korán érkezni, 9 óra körül, mert délre mindenki elpakol. Ha a halak és gyümölcsök tobzódása nem lenne elég, és az időnkbe is belefér, keressük fel a másik piacot, a Mercato Ballarót. Articsóka, gránátalma, hatalmas narancsok, citromok mindenütt. Aki itt éhezik meg, próbálja ki a híres palermói street foodot.

Kisütötték – de mi ez?

A piacon, ha valami könnyűt és gyorsat szeretnénk enni, akkor válasszunk sajtokat, mortadellát, egy kis olívabogyót… a kis kóstolóból összejön egy tízórai vagy kései reggeli. Ha merünk nehezebbet enni, és igazi palermói dolgot akarunk kérni, akkor a frittola az egyik lehetőség. Ahogy nálunk a csirke far-hát, itt a borjú kevésbé értékes részeiből készítik. Kisütik és ízesítik, sokszor babérlevéllel, borssal. Papírban, zsemlében vagy egyéb pékáruban is kínálhatják. Az olajban sütött ennivalók, falatkák másik csoportja a panelle és a cazzilli. Ez is igazi palermói specialitás. Csicseriborsólisztből készül (zöldfűszerként sokszor petrezselyemmel) vagy krumpliból, mentával, petrezselyemmel. A legnépszerűbb az ennél kicsit bonyolultabb arancine – rizsgolyó töltelékkel: ami lehet borsó, répa, hagyma, borjúhús – de még sajtos is. Persze van itt pizza is, sfincione, és van tüdő kenyérrel: pane ca meusa. Ha már úgy érezzük, több ételt nem tudunk megkóstolni, sétáljunk céltalanul, a sikátoros utcákban, akkor valóban utol fog érni bennünket a szicíliai életérzés.

Fotó: Nespresso

Mit igyunk délen és a forróságban?

Az olaszok a forró nyári hónapokban szívesen isznak egy-egy Caffé Shakeratót is (’rázott kávé’). A presszókávéba jégkockákat dobnak, megcukrozzák, aztán egy koktélkeverőben addig rázzák, amíg teljesen habos nem lesz. Általában koktélpohárban vagy borospohárban szolgálják fel, és  ki-ki ízlése szerint „dúsíthatja” még tejszínhabbal, csokiszósszal vagy akár egy Grappával. És ha mégis igazi és forró kávét innánk, akkor kérjük a caffét, ami Palermoban egyértelműen az eszpresszót takarja. Meleg csészében szokás kínálni és minél gyorsabban (1 percen belül) el kell fogyasztani, persze szigorúan cukor és tej nélkül! Az viszont itt is igaz, hogy a bárpultnál elfogyasztott kávé olcsóbb, mintha asztalnál ülve kérnénk. A milánói elegáns kávéval szemben a déli kávékultúrát az arab hatás, a fekete, égetett, erősen pörkölt, „kemény” kávé jellemzi.

És a dolce?

Édesség nélkül nincs városnézés. Ez Palermóra is igaz. Ne csak fagylaltban gondolkodjunk! A sütemények közül a legnépszerűbb a cannoli, a ropogós tésztába töltött édes ricottás krém, de pisztáciás, mézes, mandulás sütikben is tobzódhatunk. Aki ajándékba egy üveg italt hozna, marsala bort válasszon. Édes, erős likőrbor, különleges érlelési móddal.

Fotó: Nespresso

Top öt látnivaló

A Palazzo dei Normanni és a Capelle Palatina Palermo legfigyelemreméltóbb nevezetessége. A Palazzo dei Normanni Európa legöregebb királyi palotája, az arab palotát a 12. században alakították át a normann királyok igényei szerint. Ma az épület Szicília regionális parlamentjének a székhelye. A Piazza Pretoria szép, 16. századi szökőkútjáról nevezetes. Amilyen szép a szökőkút, olyan sötét a története: a szobornak otthont adó tér kialakításához több házat is leromboltak. Emiatt és a meztelen szobrok miatt a „szégyen szökőkútjának” is nevezik a helyiek. Olaszországban nincs templom nélküli város. Az egyikbe azért menjünk, mert a leghíresebb, a királyi is ide temetkeztek – ez a székesegyház, a másiknak az aranymozaikjait próbálja meg bárki megszámolni! Lehetetlen! Ez a Santa Maria dell’Ammiraglio. A világ is elismerte az itteni csodákat, Palermo arab-normann épületei, valamint Cefalu és Monreale székesegyháza felkerült a Világörökség listájára.