Négyszeresére nőhet az extrém meleg napok száma az északi féltekén az évszázad végére még akkor is, ha sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait. Azok a napok, amikor mind az éjszakai, mind a nappali hőmérséklet kiugróan magas, különösen veszélyesek az emberi egészségre, mivel ilyenkor a szervezet nem képes lehűlni napnyugta után sem.
Egy új tanulmányban kínai kutatók elemezték az északi félteke hőmérsékleti adatait az 1960-as évektől kezdve. A világ népességének 90 százaléka él az Egyenlítőtől északra, ahol az extrém forró 24 órás periódusok gyakorisága és intenzitása is egyértelműen növekvő tendenciát mutatott. Azok a napok számítanak ebbe a kategóriába, amelyeknek legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklete a felső 10 százalékban szerepelt az 1960-2012 közötti periódusban.
Napfürdőzők a Melbourne-től délre fekvő St. Kilda tengerparti strandján 2019. december 18-án (Fotó: MTI/EPA-AAP/David Crosling)
Ezután az egyes régiókra jellemző adatok felhasználásával modellezték a szélsőségesen forró napok jövőbeli lehetséges számát. Még ha az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik is annyira, hogy az megfeleljen a párizsi klímaegyezmény céljának, vagyis a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok alatt tartásának, a kutatók szerint az extrém forró napok száma valószínűleg megnégyszereződik 2100-ig – írták a Kínai Tudományos Akadémia kutatói a Nature Communications című szaklap aktuális számában.
A növekedés valószínűleg folytatódik és fel is gyorsul a jövőben – mondták el az AFP-nek a tanulmány szerzői. A kutatócsoport megerősítette, hogy „egyértelmű kapcsolat” áll fenn az emberi tevékenységből származó kibocsátás és az extrém forró 24 órás periódusok növekedése között.
Elismerték az úgynevezett városi hőszigetek (Urban Heat Island, UHI) hatását is, ami akkor jelentkezik, amikor a hűs parkok és vizek helyét átveszi a hőtároló beton és aszfalt, így a városok melegebbek lesznek, mint a környező vidék. Az ENSZ előrejelzése szerint a század közepére az emberek kétharmada városokban fog lakni.
(MTI)
