nlc.hu
Aktuális
A 16 leggyakoribb tévhit a koronavírusról – és cáfolatuk

A 16 leggyakoribb tévhit a koronavírusról – és cáfolatuk

Tényleg két hét a lappangási idő? Meddig marad életképes a koronavírus a tárgyakon? Itt vannak a leggyakoribb tévhitek és cáfolatuk.

Összesen 16, az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban közszájon forgó állítást ellenőriztetett Müller Viktorral, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársával a valaszonline.hu. Ebből szemezgettünk most néhányat a legtipikusabbakból.

A WHO cáfolja a koronavírussal kapcsolatos tévhiteket

A koronavírus-járvány kitörése óta rengeteg tévhit látott napvilágot a kórokozóval kapcsolatban (Fotó: Getty Images)

#1. tévhit: A koronavírus is influenza, csak kicsit durvább

A két vírus hasonlít abban, hogy elsősorban cseppfertőzéssel terjedve a légutakat fertőzi, részben hasonló tüneteket okozva. Ugyanakkor a hasonlóságok nem a közeli rokonságukból fakadnak, hanem abból, hogy hasonló életmódhoz alkalmazkodtak, akár a delfin és a cápa. A két vírus örökítőanyaga és fehérjéi valójában annyira távol állnak egymástól, hogy meg sem tudjuk állapítani közöttük a rokonság fokát. 

#2. tévhit: Az új koronavírus még nem mutálódott, de ha ez megtörténik, végünk. Az olaszoknál azért (is) súlyos a helyzet, mert már több mutációban is jelen van.

Az új vírus már mutálódott, és folyamatosan mutálódni is fog – ez a vírusok szaporodásának elkerülhetetlen velejárója. A mutációk, illetve az ezekből gazdálkodó evolúció hatását viszont nehéz megjósolni. Olaszország magas halálozási aránya mögött sokkal inkább az állhat, hogy a széles körű terjedés miatt elsősorban a súlyosabb, tünetes eseteket tudják tesztelni, és ezek körében valóban magasabb a halálozás. Azokban az országokban, ahol szélesebb körben képesek teszteket végezni, és így az enyhébb vagy akár tünetmentes eseteket is fel tudják fedezni, lényegesen alacsonyabb halálozási arányt becsülnek – mondja Müller Viktor.

#3. tévhit: Nem is igaz, hogy aki már meggyógyult a vírusból, nem kaphatja el többször: Kínában ez megtörtént!

Erről közvetlen, biztos információnk még nincs. Minden tudásunk arra utal, hogy a lezajlott, gyógyult fertőzés után legalább néhány évig tartó védettségre számíthatunk. Azokban az esetekben, amelyekben látszólag gyógyult személyekben jelent meg újra a vírus, valószínűleg a közbülső negatív teszt eredménye volt hamis.

#4. tévhit: Van olyan tárgy, amin akár egy hétig is életben marad a koronavírus.

A szakember szerint a COVID-19 vírusa a vizsgált anyagok közül műanyagon maradhat a legtovább fertőzőképes, de hangsúlyozza: az, hogy a kísérletben alkalmazott kiindulási vírusmennyiség mellett, laborkörülmények között 72 óra után még ki lehetett mutatni a vírus fertőzőképességét, nem azt jelenti, hogy egy fertőzött ember látogatása nyomán éppen ennyi ideig áll fenn a felületekről való megfertőződés kockázata. A konkrét számoknál fontosabb, hogy előfordulhat a fertőzött felületek érintésével terjedés, így nagyon fontos, hogy figyeljünk a gyakori és alapos kézmosásra. „Ha valaki nem a Nemzetközi Űrállomáson él, akkor a tüdejéből, torkából kiköhögött cseppecskék nagyobb része néhány másodperc alatt leülepszik a talajra, illetve a környező felületekre. A legapróbb, aeroszolizált cseppecskék még néhány órán keresztül a levegőben maradhatnak, de az eddigi megfigyelések arra utalnak, hogy ezeken keresztül az új vírus nem képes fertőzni, vagy csak nagyon ritkán. Ettől függetlenül javítja a védekezést, ha a közösen használt helyiségekben gyakran szellőztetünk, így biztosan csökkentjük a vírus koncentrációját, ha esetleg fertőzött személy járt a szobában.”

#5. tévhit: A koronavírus lappangási ideje akár 21 nap is lehet.

Most már számos ország járványaiból vannak egymástól független megfigyeléseink, amelyek azt mutatják, hogy a tipikus lappangási idő 4-6 nap, és extrém ritkán rövidebb két napnál vagy hosszabb két hétnél.

#6. tévhit: Egészséges 65 év alattiak nyugodtan elkaphatják, biztosan nem lesz semmi bajuk.

Az eddigi adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a súlyos betegség és a halálozás kockázata idősebb életkorban kezd meredeken emelkedni, emellett a halálos kimenetel elsősorban olyan fertőzöttekre jellemző, akikben több, kockázati tényezőt jelentő krónikus betegség együttesen előfordul, általában – de nem mindig – az életkorhoz köthetően. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az egészséges fiatalok körében nulla a kockázat, csak nagyon alacsony. Kisgyermekekben pedig annyira kirívóan ritka, hogy abban a maroknyi esetben, amelyekben nem volt ismert és súlyos alapbetegség, felvethető, hogy a halálozást esetleg a koronavírustól független, ismeretlen tényező okozta. Végül a fiatalok kockázatával kapcsolatban sosem szabad elfeledkezni arról, hogy ha nekik nem lesz is bajuk a fertőzéstől, akkor is továbbadhatják olyanoknak, akiknél magasabb a súlyos betegség kockázata.

További tévhitekért és cáfolatukért kattints IDE!

Aktuális híreink a témában

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top